2022 már eddig is kemény év volt a mezőgazdaságban: a 121 éve nem látott aszály miatt rekordalacsony volt a búza és a kukoricatermés. Azonban meglepő módon a mostoha időjárásnál is nagyobb gondot jelent a gazdák számára a munkaerőhiány - írja a penzcentrum.hu
A termelők nehezen találnak munkaerőt – fotó: canva.com
Nem túl vonzóak a szezonális munkák
Bizonytalan bevétel, kemény fizikai igénybevétellel - a szezonális munkák nem túl vonzóak a munkavállallók számára, ami hatalmas problémát jelent. A termelők nehezen találnak munkaerőt vagy, ha van is jelentkező, akkor mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk ahhoz, hogy elegendő ember legyen a feladatokra.
Az ősz beálltával beköszönt a szőlőszüret időszaka, ahová eleve mindig nehéz embert találni, most viszont az általános munkaerőhiány miatt a szüretet még nagyobb kihívás lehet lebonyolítani.
Az idei béremelések és a rekordmagas infláció hatásai erre a területre is begyűrűztek, ami kedvezőtlen folyamatokat indított útjára.
Pontosan az idényjelleg az, ami miatt nehéz munkaerőt találni – fotó: canva.com
Szezonmunkák - kihívásokkal
A gyümölcstermelésben bár a munkák jelentős részét gépekkel végzik, mégis vannak olyan munkák, amelyek késő ősztől kora tavaszig sok embert igényelnek. Ilyen a szüret és a metszés is. Míg a gazdák a metszés esetében igyekeznek állandó vagy családi munkaerővel megmegoldani a munkavégzést, addig a szüretnél a legtöbb helyen idénymunkásokra van szükség.
Viszont ez az idényjelleg az, ami miatt nehéz munkaerőt találni, hiszen senkit sem vonz a rövidtáv.
Az olyan vállakozások találnak könnyebben munkásokat, ahol nemcsak 1-2 hónapra, hanem akár 6 hónapra is garantálni tudják a munkalehetőséget.
Ezt a megfelelően összeállított termelési szerkezettel érik el - például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek.
Az általános munkaerőhiánynak hosszú távon nagyon komoly következményei lehetnek
A gyümölcstermesztésben a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik a legnagyobb munkaerőigény, de olyan nagy a hiány szakemberekből és idénymunkásokból is, hogy majdnem akkora problémát okoz, mint az időjárási anomáliák.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint ez közvetlenül és közvetve évi 50-80 milliárd forint kárt okoz a zöldség- és gyümölcstermesztésben, de ha a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén nézzük, akkor a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.
Az általános munkaerőhiánynak hosszú távon nagyon komoly következményei lehetnek: hiszen már ma is kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Ez leginkább az olyan legnagyobb munkaerő-igényű ágazatokban látszik meg, mint az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, vagy a kézi betakarítású zöldségek.
Területfüggő, hogy mennyit lehet keresni a szüret ideje alatt – fotó: canva.com
A vállalkozók kénytelenek egymásra licitálni a bérek tekintetében
Szakértők arról számoltak be, hogy a munkabérek az elmúlt öt évben évente átlagosan 15%-ot emelkedtek, vagyis összesen 60-70%-ot. Területfüggő, hogy mennyit lehet keresni a szüret ideje alatt: míg az északkeleti országrészben csak 9-10 ezer forint körül van a nettó napi bér, addig az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy el napszámba, ez pedig már 260-330 ezer forintos nettó bért is jelent az idei szüreti szezonban.
Traktorosként lehet a legjobban keresni: ebben a munkakörben gyakori a bruttó 600 ezer forintos havi fizetés is
– nyilatkozta Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, majd kiemelte, hogy egy nagyon nehéz és fizikailag megterhelő munkáról van szó.
A gépesítés növelése enyhíthetné a helyzet súlyosságát – fotó: canva.com
A gépesítés lenne a megoldás?
A munkaerőhiány megszüntetésére az egyik lehetséges megoldás a gépesítés növelése lehetne, azonban ez csak hosszú idő elteltével tudná orvosolni a problémát és jelentős anyagi befektetést igényel.
A gépesítés hosszú távon a jelenleginél jóval alacsonyabb munkaerő-szükségletet eredményezhet a szüreti munkákban, azonban a jelenlegi emberhiánynak komoly következményei lehetnek. Az aszály miatt eleve nagyon komoly károkat elszenvedett mezőgazdaság helyzetét tovább rontja, ha nincs, aki elvégezze a betakarítást. Ez jelentős költségveszteséget jelenthet a gazdáknak, összességében pedig a kevesebb elérhető zöldség és gyümölcs miatt tovább emelkedhetnek az árak, ami pedig a már így is rekordmagas inflációt még feljebb tolhatja.
