Ezt egy baranyai kereskedő mondta a Szabad Pécs hírportálnak, a férfi Ukrajnában vásárol immár három éve mezőgazdasági terményeket. A lap munkatársa, Ungár Tamás elkísérte a vállalkozót ukrajnai útjára.
Az alaphelyzet mindenki előtt ismert, de nem árt, ha vázoljuk néhány gondolatban. Az Európai Unió államaiba a közösségen kívüli országok árui vámmal terhelten juthatnak be, az ukrajnai termékek viszont ideiglenesen (egyelőre 2024 júniusáig) vámmentességet kaptak. Az unió így akarja támogatni az Oroszország által megtámadott keleti szomszédunkat. Ukrajna a Föld legnagyobb napraforgó-termelője, burgonyából harmadik, kukoricából és káposztából ötödik, árpából, rozsból, cukorrépából hetedik, búzából pedig nyolcadik a világranglistán. Hazánk, valamint Bulgária, Lengyelország és Szlovákia ellenzi az említett vámmentességet, a négy állam agráriuma ugyanis nehezen éli meg, hogy az ukrán búzából immár tízszer, kukoricából hetvenszer annyi érkezik az unióba, mint 2021-ben. A magyar termelők úgy vélik, hogy az unióba ömlő ukrán gabona Európában túlkínálatot és piaci zavart okoz, s ez az oka annak, hogy 2022 ősze és 2023 nyara között a búza tonnánkénti felvásárlási ára 130 ezer forintról 60 ezerre csökkent.
A Baranya vármegyei kereskedő szerint azonban ez nem így van.
Az ukrán gabona mindig is jelen volt a világpiacon, tehát árhatását kizárni nem lehet – forrás: Shutterstock
A kormányok és a multik igyekeztek lenyomni az árakat az infláció miatt
Mint mondta, a búza 2022-es tonnánkénti 130 ezer forintos világpiaci ára irreálisan magas volt. A hazai termésátlagot figyelembe véve, 2022-ben az egy hektáron learatott mag értéke 800 ezer és 1,1 millió forint között mozgott, miközben egy hektár művelési költsége 300-400 ezer forint volt. Vagyis, ha egy gazda 200 hektáron búzát termelt, akkor a haszna elérte a 80-120 millió forintot. Az említett magas árnak több oka is volt. Egyebek közt az, hogy Kína 2019-2020-ban felvásárolt 30 millió tonna búzát. 2022-ben beütött az orosz-ukrán háború, s a biztonságos ellátás érdekében minden ország elkezdett készletezni. Emiatt viszont hiány lett búzából, s ennek hatására a termelők annyit kértek érte, amennyit nem szégyelltek. Ezt követően a kormányok és a multik igyekeztek lenyomni az árakat, hogy ezzel is megfékezzék az inflációt. Céljuk elérését segítette, hogy volt elég termés, a koronavírus-járvány elmúlt, a háború pedig nem terjedt át más országokra. Emiatt már 2022 végén esni kezdett a búza világpiaci ára. Sokan ezt azzal kapcsolják össze a vállalkozó szerint, hogy az ukrán búza ekkor jelent meg az unióban, ám nem ez az áresés fő oka, hisz az mindig is jelen volt a világpiacon – csak nem az unióban, hanem Európán kívül. De a világpiaci árat így is befolyásolta.
Ezért a búza árának esésében az játszott inkább szerepet a szakember szerint, hogy 2023-ban kiderült, lesz bőven termés, így nem kell aggódni az ellátásért. Ráadásul kevesebb búza fogyott, ugyanis a pandémia és a felgyorsult infláció takarékosságra ösztönözte az embereket. Mindennek az lett a következménye, hogy míg korábban aratáskor 2-3 hétre elegendő búza volt a tárolókban, a 2023-as betakarításkor 10-12 hétre elegendő készlet állt rendelkezésre.
Az ukránok versenyelőnye nem amiatt van, amit mi hiszünk
A vállalkozó arra is kitért, hogy vajon tényleg génmódosított és az EU-ban már betiltott, káros vegyszerekkel kezelt-e az ukrán gabona. Sokan ugyanis azt hiszik, ezért olcsóbbak az ottani agrártermékek, ami nagy versenyelőnyt jelent az ukrán gazdáknak. Mint azt elmondta: eddig 7800 tonna ukrajnai búzát és kukoricát vizsgáltak meg ők és üzleti partnereik is, de nincs annak jele, hogy az ukrajnai termékek az egészségre veszélyesebbek lennének, mint az unióban termeltek. Az ottani termelők valóban vetnek génmódosított kukoricát is, ám azt megetetik a saját jószágaikkal. Versenyelőnyük pedig nem az olcsóbb és veszélyesebb szerhasználatból ered, hanem abból, hogy humuszban gazdag csernozjom földön termelnek, s őket eddig kevésbé sújtotta a klímaváltozás. Ráadásul Ukrajnában a szántók nagysága többszöröse a magyar táblaméreteknek, s emiatt gazdaságosabb, költséghatékonyabb a föld megművelése.
Az ukrán termények versenyelőnye a földek jobb minőségéből ered – forrás: Pixabay
A kereskedő azt is megjegyezte, hogy habár Magyarország tiltja a génmódosított növények termelését, a hazai állattartók kénytelenek GMO-s szójából készült takarmányt adni állataiknak. Hisz hazánk nem termel elegendő szóját, amit viszont importálunk – főképp Amerikából –, az génmódosított. Ha nem ilyet vennénk, akkor az megdrágítaná és versenyképtelenné tenné a magyar hústermékeket.
A vállalkozó szerint a hazai agrártermelők piaci helyzetén sokat rontott az is, hogy a kormány 2022 márciusától 2023 januárjáig kiviteli engedélyhez kötötte a gabona, a kukorica és a napraforgó exportját. Bár ez a lépés akkor előrelátónak tűnt, hisz így a kormány szavatolni tudta a hazai ellátás biztonságát az aszály és az orosz-ukrán háború közepette is, ám az engedélyhez kötés összességében kárt okozott a gazdáknak.
Sokan váltottak, mert bizonytalanná vált az ellátás az amúgy jószándékú szabály miatt
Akkor sokan ukrán gabonára váltottak az adminisztrációs bonyodalmak miatt. Az exportengedélyről ugyanis a jogszabály értelmében 30 nap elteltével kellett dönteni.
"Ez teljesen elbizonytalanította a munkánkat. Ráadásul a vásárlóink gyakran pár nap alatt szerettek volna áruhoz jutni, nekünk viszont azt kellett mondanunk, hogy 35-40 nap múlva szállíthatunk, de azt is csak akkor, ha megkapjuk az engedélyt. Ezt sok vásárlónk nem tudta elfogadni, ezért kénytelenek voltunk egyre több ukrán búzát vásárolni, hisz enélkül nem tudtuk volna teljesíteni a megrendeléseink jelentős részét. Vagyis nem az alacsonyabb ár miatt vettünk ukrán gabonát (hisz a magyar áru ugyanannyiba került, mint az ukrán), hanem a kiviteli engedélyezés hosszadalmassága és kétesélyessége miatt. És mire megszűnt ez a jogszabály, a mi cégünk szinte teljesen átállt az ukrán gabonára. Sok, addig magyar gabonát forgalmazó hazai és külföldi cég hozzánk hasonlóan a kiviteli engedélyezés miatt váltott az ukrán árura. Nekünk egyébként egyszerűbb lenne magyar gabonát venni, ám Magyarországon sosem lehet tudni, milyen korlátozást jelent be az agrártárca, ezért egyelőre maradunk az ukrán gabonánál, mert így biztosabban tudjuk teljesíteni a megrendeléseinket" – hangsúlyozta.
A baranyai vállalkozó úgy véli, hogy a magyar agrárium hosszútávú versenyképességének nem árt, ha az ukrán termékek vámmentesen léphetnek be az unióba. Hiszen az ukrán áru mindenképp ott lesz a világpiacon és ha nem az unióban, akkor Ázsiában vagy Afrikában kell vele versenyezni. Ezért az ukrán agrártermékek ára mindig is befolyással lesz a világpiaci árra, s ezáltal arra, hogy a magyar gazdák mekkora nyereséggel termelnek majd gabonát, húst, vagy bármi mást.
Ukrán gabona magyar érdekeltséggel, kontra magyar gabona magyar érdekeltséggel
A kereskedő azt is megjegyezte: az unióban sokan nem csupán az ukránok érdekében lobbiznak azért, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vám nélkül jöhessenek be. Az ukrán földek jelentős részét ugyanis – tulajdonosként vagy bérlőként – német, francia és holland befektetők cége műveli meg. Ezért az ukrán termények unióbeli értékesítéséért a háttérben uniós gazdasági érdekkörök is lobbiznak. Az ukrán földeket megművelő uniós cégek tulajdonosai között pedig befolyásos magyar vállalkozók is vannak. Ennek a következménye az, hogy a magyar földön termelt gabonának gyakran az ukrán földön magyar cég által termelt gabona a konkurense a nemzetközi piacon.
_fill_540x300_0.jpg)
