A FAO legfrissebb vizsgálatai alapján a következő években felértékelődik az eddig kissé háttérbe szorult, nagymagvú hüvelyesek szerepe és az egyes országok vetésszerkezetében elfoglalt helye – írja az agroxxi.ru.
Tekintettel arra, hogy a hüvelyesek termesztése a gabonafélékhez viszonyítva jobban kíméli a környezetet, és fontos szerepet játszik a talajjavításban, több nemzetközi szervezet és termelő vállalat kezdeményezi a hüvelyes kultúrák előtérbe állítását.
Hamburgerekben használt marhahús egyharmadát lencseliszttel kellene helyettesíteni – Fotó: pixabay.com
A Pulse Canada vállalat a Zürichi Műszaki Főiskolával (ETH) együttműködve egy olyan javaslat tudományos megalapozásán dolgozik, amely szerint a kenyér- és tésztafélék gyártásában használt gabonaliszthez borsólisztet kellene keverni, mivel a borsó tápértéke vetekszik a gabonafélékével.
A Pulse Canada munkatársa, Greg Cherewyk ezt a javaslatot 2020-ban egy nemzetközi gabonakonferencián is felvetette.
Ennek eredménye lenne a tápanyag-egyensúly lényeges javulása és a gabona-alapú élelmiszerek szén-dioxid-kibocsátásának 5–18 százalékos csökkenése.
Tévedés lenne azt feltételezni, hogy a borsóliszt valami új dolog. Sőt történelmi kutatások bizonyítják, hogy a borsó és a lencse már mintegy 10.000 éve az emberi táplálkozás egyik alapnövényét képezi, és jelenleg azokat több mint 170 országban termesztik, legnagyobb arányban a Közel-Keleten és az indiai szubkontinensen.
Felmerült egy olyan javaslat is, amely szerint a hamburgerekben használt marhahús egyharmadát lencseliszttel kellene helyettesíteni, ami a termékek telített-zsírsav tartalmát 32, előállítási költségüket pedig 26, energia tartalmukat 12 százalékkal csökkentené.
A Protein Industries Canada szerint egyébként 2035-ig a növényi alapú húsok forgalma mintegy 85 milliárd dollárra növekszik.
