Nincs is olyan messze Amerika

Ezt Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke mondta az Agroinformnak, aki az USA-ban megrendezett klímavédelmi szimpóziumon képviselte hazánkat nemrégiben.

A washingtoni amerikai magyar nagykövetség adott otthont a Visegrádi Négyek által szervezett, a „Társadalmi és Tudományos Innovációk Elfogadása a Klímatudatos Mezőgazdaság Érdekében" című szimpóziumnak, mely alapvetően a fenntartható mezőgazdaságról szólt. A résztvevő egyetemi képviselőket, diplomatákat és szakembereket Schmitt Pál Péter elsőbeosztott köszöntötte, majd beszédet mondott Daniel Whitley, az amerikai agárminisztérium képviselője, Silke Boger, az Európai Unió washingtoni képviseletének munkatársa és Süle Katalin is. A szimpózium egyedülálló lehetőséget biztosított a szakmai tapasztalatcserére a visegrádi országok agráregyetemei között.

Süle Katalin, a NAK alelnöke a kamara okos mezőgazdasággal kapcsolatos programjairól is beszámolt – forrás: amerikai magyar nagykövetség

– A kétnapos, gyakorlati tanulmányúttal is összekapcsolt rendezvény szervezésében a V4-ek agrárdiplomatái vettek részt, fő témája pedig a klímavédelem és az ezzel kapcsolatos legújabb kutatási, technológiai eredmények voltak – vázolta Süle Katalin. – Nemcsak a kamarák, hanem az agráregyetemek képviselői is jelen voltak, és bemutatták az ezzel kapcsolatos tevékenységeiket. Korábban még nem volt példa olyan programra, melyen az USA, az EU brüsszeli vezetése és a Visegrádi Négyek is képviseltették magukat.  Azt gondolom, maga a tény előremutató, annál is inkább, mert a szakmai kapcsolat egy ideje már megvan az érintett amerikai és az uniós egyetemek között. Nagy lehetőség a jövőre nézve, hogy az egyetemek keresik a további kapcsolódási pontokat egymással és Amerikával, az amerikai egyetemekkel is. Példaként említették a Debreceni Egyetem együttműködését a dél-dakotai egyetemmel egy duális képzés kapcsán.

Süle Katalin arról is beszélt: előadásában igyekezett a kamara azon tevékenységeire ráirányítani a figyelmet, melyek a smart, azaz okos mezőgazdaság elérése és az élelmiszerbiztonságunk magas színvonalának fenntartása érdekében folytatnak.

– A klíma változik és ezt a változást követnie kell az agráriumnak – folytatta az alelnök. – S természetesen a termelésnek is, ehhez kapcsolódóan mutattam be a NAK TechLab-programját, amit már évek óta működtet az agrárgazdasági kamara. Célunk, hogy többek között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar klímaváltozás kapcsán szükségszerű szerkezetváltást, a teljes agrárium modernizációját elősegítsük vele. Amikor a teljes agráriumról beszélek, akkor az alatt az erdőgazdálkodást is értem, hiszen a negatív hatások az ebben az ágazatban tevékenykedőket is ugyanúgy érik. Elmondtam, hogy sokat teszünk a jó gyakorlatok népszerűsítése és elterjesztése érdekében, és bemutattam az országos jégkármérséklő rendszert is, ami egyedülálló kezdeményezés. A rendszer működtetéséről, és ennek révén tapasztalható kedvező eredményekről is beszámoltam.

A csapat Russel Redding (középen) agrárminiszterrel – forrás: amerikai magyar nagykövetség

Másnap a program tanulmányúttal folytatódott, mely során a résztvevők ellátogattak Pennsylvania-ba, ahol találkoztak Russel Redding agrárminiszterrel és Grant Gulibonnal, a Pennsylvania Farm Buro vezetőjével. Ezt követően megismerhették a harrisburgi egyetem kertészeti kutatását, illetve az állam által szabályozott, a fenntartható mezőgazdaság elérése érdekében tett lépéseket.

– A smart kertészetben tett látogatás nagyon érdekes volt, a tudásátadás már gyermekkorban elkezdődik és egyetemi szintig valósul meg, így az érintettek már egészen ifjan bepillantást nyerhetnek a biotechnológia rejtelmeibe. Zárásként pedig a harrisburg-i egyetem innovációit, a lebomló, újrahasznosítható termékek gyártástechnológiáját és a képzési lehetőségeket ismerhettük meg. Arról is szót ejtettünk, hogyan növelhető az agrártermékek kereskedelme a felek közt.

Az alelnök kérdésünkre elmondta: érdekes, de Amerikában nem járnak annyival előbbre a fenntarthatóság elveit, gyakorlatait tekintve, mint azt sokan gondolják. Ugyan vannak olyan ágazatok itthon – például a húsmarhatartás –, amelyek ma még nem alkalmazzák elterjedten a fenntartható gazdálkodás elemeként a precíziós technológiát, de ebben a szegmensben például a tengerentúlon sem jobb a helyzet. Ami általánosságban megfogalmazható: ugyanazt tudjuk mi is, mint ők, az USA-ban viszont a nagyobb területi kiterjedés okán sokkal többen használják a fenntarthatóságra épülő technológiákat, mint nálunk. Hazánkat illetően ma már elmondható: a fiatalok élénken érdeklődnek a legmodernebb technológiai megoldások iránt.