A Nitrogénművek, Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata november 6-án leállt. Eddig úgy lehetett tudni, hogy 1 hónapra szüneteltetik a működést, ám ma reggel Bige László elnök-vezérigazgató, a vállalat tulajdonosa az Agrárszektornak megerősítette: "a korábbi hírekkel ellentétben a Nitrogénművek nem egy hónapra, hanem határozatlan időre állt le, sőt, az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét."

Bige László nyilvánossá tett egy levelet, amelyet szeptember 7-én írt Lantos Csaba energiaügyi -, és Nagy István agrárminiszternek. Ebben többek között kifejti, hogy a július 17-én megjelent a kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete (a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról) ellehetetleníti a Nitrogénművek Zrt. termelésének folytatását és elkezdték a felkészülést a termelés szeptember 30-i leállítására és a gyár konzerválására, ameddig dolgozóik a felmondási idejüket töltik.

Hozzáteszi, hogy "az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek díja:

  • 2015-ben 65,15 Ft/MW/h,
  • 2022-ben 179,95 Ft/MW/h volt,
  • 2023. április 1-től 688,68 Ft/MW/h-ra emelkedett.

Éves szinten a Nitrogénművek Zrt. tagdíj fizetése 5,8 – 6,2 milliárd forintot jelent, közel 2,6% árbevétel arányos adót jelent, tonna műtrágyára vetítve kb. 6.000 Ft, hozzáadva a 40 Euró/to napi árfolyamon (ma) 15.400 Ft, az összes adó: 21.400 Ft/ to műtrágya."

"Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik. A műtrágyán keletkező fedezet 10 évből 9-ben nem teszi lehetővé ezen adó megfizetését" – írja.

"A másik fontos ok, az a likviditásunk megőrzése. Ma rendelkezünk annyi forrással, hogy mindenkit kifizetünk és becsukjuk a gyárat" – hangsúlyozza a levélben Bige László.

"A 40 euró adó visszamenőleges bevezetése 2023. január 1-től és ennek 2023. július 17-i közlése mínusz 16.504.720 euró veszteséget okozott. A 40 euró/to adót az árban nem tudjuk érvényesíteni, de a termelést már 2023. január 1-én megszüntethettük volna, amennyiben a rendeletről tudomásunk lett volna" – részletezi az elnök-vezérigazgató.

Kiemeli, hogy levelének célja, hogy felhívja a Kormányzat figyelmét a bevezetett adó rendkívüli hatásaira és felkérni a Kormányt a rendelet finomítására, amely a fenntarthatósági célok megvalósítása mellett a hazai műtrágyagyártás, közvetetetten a hazai mezőgazdaság versenyképességét és a kapcsolódó munkahelyek megőrzését is támogatja.

Miután részletesen érvel a rendelet hatásairól azzal zárja sorait, hogy "tisztelettel kérjük Miniszter Urat, hogy vizsgálja meg a rendelet módosításának lehetőségét és biztosítson további személyes konzultációs lehetőséget miniszteri szinten az együttműködési lehetőségek feltérképezése céljából, biztosítva ezzel egy stratégiai ágazat fennmaradását, fejlődését és hozzájárulását a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez".

Indexkép: MTI/Balázs Attila