Egyebek közt ez lesz az egyik fontos témája a 2025. február 4-én és 5-én Kecskeméten megrendezendő jubileumi, X. PREGA Precíz Gazdálkodási Konferencia és Kiállításnak. Előzetesen, amolyan kedvcsinálóként most erről a kérdéskörről beszélgettünk Dr. Pajor Gábor állatorvos-adatelemzővel, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnökével.
– Onnét indulnék, hogy az állattartással, -tenyésztéssel, -orvoslással foglalkozó stúdiumok jó ideje tanítják az állattenyésztést és a növénytermesztést együtt az agrár felsőoktatási intézményekben – bocsátotta előre a szakember. – Ha máshol nem, a takarmányozás témakörén belül, ugyanis ennek költsége teszi ki az összes költség felét az állattartó szegmensben. Ebből az 50+ százalékból pedig érdemes lenne azt is kiszámolni, hogy mekkora a részaránya a szántóföldről begyűjtött takarmánynak és mekkora hányadot tesznek ki a takarmányjavító készítmények, adalékok, premixek, hozamfokozók. Ezeket azért kell a megtermelt takarmány mellett adnunk, mert a terményeink már nem tartalmazzák azokat a fontos összetevőket, beltartalmi értékeket, amelyeket természetes körülmények között tartalmaztak és amelyek évmilliók alatt alakultak ki. Hiszen ezen a növénybázison jött létre, majd épült fel a teljes növényevő állatvilág – de ezek a paraméterek csökkentek az elmúlt évtizedekben és már nem képesek kielégíteni gazdasági haszonállataink élettani igényeit.
Azt gondolom, a takarmányozás költségeit drasztikusan lehetne csökkenteni, ha a tömegtakarmányok beltartalmi értékei megfelelőbbek lennének, illetve ha – aktuális téma – a toxintartalmuk is alacsonyabb volna.
Hogy mi lenne a megoldás? Az állatokat egészségesen kell tartani. Nem gyógyításra van szükség, hanem a jóllétük biztosítására, amihez azonban jó minőségű takarmány kell, a megfelelő beltartalommal. Ehhez viszont a növényt kellene jól tartani – nem műtrágyával, hanem egyre nagyobb mértékben szervestrágyával. Régen a műtrágyát csak a szervestrágya kiegészítőjeként használták, mára a tápanyag-visszapótlás fő szereplőjévé lépett elő, ami az egyik oka annak a jelenségnek, amiről eddig beszéltem.
Dr. Pajor Gábor – forrás: Agroinform
Az elnök hozzátette: a félrebillent helyzet normalizálásához és a két ágazat együttműködésének és egymásrautaltságának helyreállításához a gazdáknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a talajból kivett tápanyagok pótlására. Itt jönne képbe a precíziós technológia: a hozamtérképek és az évenként elvégzett talajmintavétel alapján célzott és okszerű tápanyagpótlással, aminek az alapját mindenképpen a szervestrágya kellene, hogy adja. Természetesen, ehhez az állattartás volumenének növelésére is szükség lenne, hogy legyen elegendő mennyiségű szervestrágya. S nem utolsósorban: a gondolkodásmódunkon kellene kicsit változtatni.
– Az egymásrautaltság régen működött, a földműves egységként kezelte a növénytermesztést és az állattenyésztést – folytatta. – Ez a stabil és egyébként nagyon eredményes szimbiózis azonban mára szétcsúszott. Az állattartók száma drasztikusan visszaesett részben a piaci problémák, részben a szemléletváltozás miatt, ugyanis sok gazdaságban felszámolták az állattenyésztő ágazatot, mert az folyamatos felügyeletet igényel, nem volt rövid távon kifizetődő. Egyszerűbb csak növénytermesztéssel foglalkozni, a kukoricát nem kell reggel-este etetni. Másrészt: a növénytermesztő és az állattenyésztő más és más értékmérő szerint dolgozik, előbbi számára főként a mennyiség, utóbbinak a minőség is ugyanolyan fontos. Pedig az érdekek valahol ugyanazok, mert mennyivel jobb lenne, ha a hazai MINŐSÉGI takarmány számára 100 százalékos felvevőpiacot biztosíthatnának a magyar állattartók.
A hatékonyságnövelés érdekében vissza kell térnünk őseink szemléletéhez, amelyben a növénytermesztés és az állattenyésztés még egymást erősítő egységben jelent meg – forrás: Pixabay
Dr. Pajor Gábor hozzátette: az állattartás során keletkező, megfelelően kezelt (ennek a tudománya is elfelejtődött mára) istállótrágya pedig reális áron szintén a magyar földeken hasznosulna, még több termést biztosítva, egyúttal a föld termőképeségét is megtartva, sőt, akár növelve is. Az elnök szerint a titok nyitja, vagy inkább a hatékonyság kulcsa, hogy sokkal jobban oda kellene figyelni egymás igényeire, mert ami az egyiknél output (szántóföldi növény, illetve szervestrágya), az a másiknál input (takarmány-alapanyag, illetve a föld erejét biztosító teljes értékű növényi tápanyag).
|
