Egy borzalmas jelentés tanulságai
A felhívás mögött egy drámai új jelentés áll, a mezőgazdasági területek műanyagszennyezéséről. A jelentés kiemeli, hogy az élelmiszertermelésre használt földeket hatalmas mennyiségű műanyagszennyezés terheli, ami jelentős veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra, az emberi egészségre és a környezetre. A jelentésben taglalt legtöbb műanyagszennyezéssel kapcsolatos tudományos kutatás a vízi ökoszisztémákra, ezen belül is különösen az óceánokra irányult, a FAO szakértői szerint azonban a mezőgazdasági talajokba is sokkal jelentősebb mennyiségű mikroműanyag kerül, mint amennyire szívesen gondolnánk.
"A mikro-, és nanoműanyagok az értékláncból kiiktatandó anyagok listáján az első helyen szerepelnek."
"Az élelmiszer- és italipar hozzájárulása fontos szerepet játszhat a mezőgazdasági műanyagok fenntartható kezelésében. A leginkább olyan intézkedésekre lenne szükség, mint az előírt szabványoknak megfelelő, tanúsított termékek tervezése, fejlesztése és forgalmazása" - mondta el Lev Neretin, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője a FoodIngredientsFirstnek.
A jelentés kiemeli, hogy az élelmiszertermelésre használt földeket hatalmas mennyiségű műanyagszennyezés terheli, ami jelentős veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra, az emberi egészségre és a környezetre. Fotó: Unsplash
Bárhová nézünk: mikroműanyagok mélyen az agrár-értékláncban
Az a tény, hogy a globális mezőgazdasági tevékenység 93 százaléka a termőföldeken zajlik, még jelentősebbé teszi ezeket az új statisztikákat. Arról már mi is írtunk itt az Aroinformon, hogy a közelmúltban végzett vizsgálatok mikroműanyag-részecskék nyomát mutatták ki az emberi székletben és a méhlepényben is. A FAO patkányok esetében már arra is talált bizonyítékot, hogy a nanoméretű műanyagrészecskék az anyából a magzatba is átkerülhetnek, és ebből kiindulva sajnos valószínűleg ez az emberben sem lehetetlen.
A FAO jelentésének címe: Mezőgazdasági műanyagok és fenntarthatóságuk értékelése: felhívás a cselekvésre. Ez az első ilyen jellegű globális jelentés, amely nyugodtan kijelenthetjük, hogy megdöbbentő számokat tartalmaz. "Továbbra is fontos szerepet játszunk majd a mezőgazdasági műanyagok kérdésének holisztikus kezelésében az élelmezésbiztonság, a táplálkozás, az élelmiszerbiztonság, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság összefüggésében" - tette hozzá Neretin.
A közelmúltban végzett vizsgálatok mikroműanyag-részecskék nyomát mutatták ki az emberi székletben és a méhlepényben is. Fotó: Pexels
"Az ügynökség szakértői által összegyűjtött adatok kimutatták, hogy a mezőgazdasági értékláncok évente 12,5 millió tonna műanyag terméket használnak fel. További 37,3 millió tonna megy el élelmiszercsomagolásra."
Döbbenetes számok: mintha direkt mérgeznénk magunkat
A növénytermesztés és az állattenyésztés a legjelentősebb műanyagfelhasználók, együttesen évi 10,2 millió tonnával, ezt követi a halászat és akvakultúra 2,1 millió tonnával, majd az erdészet 0,2 millió tonnával. A becslések szerint a mezőgazdasági termelés legnagyobb műanyag-felhasználója Ázsia, a globális felhasználás csaknem felét ők teszi ki.
Mit tehetünk?
Életképes alternatívák hiányában a mezőgazdaságban a műanyag iránti kereslet csak növekedni fog. Az üvegházi, mulcsozó és silófóliák iránti globális kereslet 50 százalékkal, a 2018-ban mért 6,1 millió tonnáról 2030-ra 9,5 millió tonnára nőhet majd. Neretin sürgeti az élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy újrahasznosított anyagok felhasználásával tegyenek eleget a körforgásos gazdálkodás követelményeinek. A termékek ellátási láncon keresztüli mozgásának nyomon követését szolgáló információk rögzítése és jelentése is erősen ajánlott.
A termékek ellátási láncon keresztüli mozgásának nyomon követését szolgáló információk rögzítése és jelentése is erősen ajánlott. Fotó: Unsplash
A vállalkozásokat arra is felhívták, hogy az ellátási lánc más szereplőivel közösen finanszírozzák és szervezzék meg a kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) rendszereket a használt műanyagtermékek ingyenes begyűjtésére.
Ez nem lesz könnyű és fájni fog: tombol a műanyag-függőség
A műanyagok az 1950-es évek óta részei elengedhetetlen részei a modern életnek. A mezőgazdaságban a műanyag termékek segítik a termelékenységet, a talajtakaró fóliákat például a gyomok növekedésének megelőzésére, a növényvédő szerek, a műtrágya és az öntözés igényének csökkentésére használják. Műanyag hálók védik és serkentik a növények növekedését, meghosszabbítják a termesztési idényt és növelik a terméshozamot. A műanyag faőrök megvédik a fiatal csemetéket és facsemetéket az állatok által okozott károktól, és olyan mikroklímát biztosítanak, amely fokozza a növekedést.
"A műanyag termékek emellett segítenek csökkenteni az élelmiszerhulladékot, és a különböző értékláncokban megőrzik az élelem táplálkozási tulajdonságait. A FAO jelentése azt is megállapította, hogy jelentősen hozzájárulnak az élelmezésbiztonság javításához és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentéséhez."
A műanyagok az 1950-es évek óta részei elengedhetetlen részei a modern életnek. Fotó: Unspalsh
Amikor azonban a műanyagok elérik életciklusuk végét, minden rosszra fordul, jelentős problémákat okoznak az embernek és a környezetnek. A műanyagokba kevert polimerek és adalékanyagok sokfélesége megnehezíti a válogatást és az újrahasznosítást. Nagyon kevés olyan mikroorganizmus van, amely képes lebontani a polimereket, így azok a környezetbe kerülve évtizedekig ott is maradhatnak. Kiderült az is, hogy a 2015-ig előállított 6,3 milliárd tonnára becsült műanyagmennyiség közel 80 százalék nem megfelelően ártalmatlanították. Ráadásul, ahogy a műanyagok bomlani kezdenek, a hatásuk sejtszinten is elkezd érvényesülni.
A döntés: a fogyasztók kezében
A jelentés most arra igyekszik felkérni a fogyasztókat, hogy a fenntartható címkével ellátott élelmiszereket és italokat részesítsék előnyben. Ezt kiegészítik a magánszektorbeli szervezetek által meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabványok, amelyek alapján a mezőgazdasági termelők ellenőrizhetők és tanúsíthatók. Neretin szerint:
"Ebben mindenkinek szerepe van: a fogyasztóknak tájékozott döntéseket kell hozniuk az általuk vásárolt élelmiszerekről, szem előtt tartva az olyan kihívásokat, mint amilyeneket a jelentésünkben bemutattunk"
A jelentés most arra igyekszik felkérni a fogyasztókat, hogy a fenntartható címkével ellátott élelmiszereket és italokat részesítsék előnyben. Fotó: Unsplash
"A magánszektornak olyan termékeket kell piacra dobnia, amelyek biztonságosak és megfelelnek a címkéknek. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a termékek megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges szabályozási felügyeletet és ellenőrzést" - tette hozzá.
A "6R modell" lehet a megoldás
A FAO jelentése a 6R-modell alapján határozza meg azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek enyhíteni a súlyos műanyagproblémát az agrár-élelmiszeripari rendszerekben. Ennek az alábbiak a részei:
- elutasítás
- újratervezés
- csökkentés
- újrafelhasználás
- újrahasznosítás
- rehabilitálás
A modell értelmében nagy környezeti károkat okozó mezőgazdasági műanyagtermékeket célzottan kell kezelni és eltávolítani az értékláncból. Ezek közé tartoznak például a biológiailag nem lebomló, polimerrel bevont műtrágyák és mulcsozófóliák. A jelentés javasolja továbbá egy átfogó önkéntes magatartási kódex kidolgozását is, amely a műanyagokkal kapcsolatos valamennyi szempontot lefedné az agrár-élelmiszeripari értékláncokban, és több kutatást sürget a mikro-, és nanoműanyagok egészségügyi hatásainak vizsgálatára.
A modell értelmében nagy környezeti károkat okozó mezőgazdasági műanyagtermékeket célzottan kell kezelni és eltávolítani az értékláncból. Fotó: Pixabay
A műanyagprobléma visszaszorítására egyébként már komoly erőfeszítések vannak folyamatban. Az Edinburghi Egyetem tudósai például korábban kidolgoztak egy módszert a műanyaghulladék élelmiszeripari nyersanyagként való felhasználására. Ennek során a fogyasztás után megmaradó PET anyagokat kémiai reakciók sorozatával vanillinné alakítják át.
Az egyre súlyosbodó problémára már 2018-ban is felhívták a kutatók a figyelmet, Angliában például a "brit műanyagmegállapodással" kísérelnek meg választ adni rá, melynek célja az egyszer használatos műanyaghulladék kiiktatása az ellátási láncból. Ezt több mint 40 jelentős élelmiszeripari és nem élelmiszeripari szereplő is aláírta. Az ismertebbek közül a Tesco, a Sainsbury's, a Morrisons és a Waitrose is támogatták a megállapodást.
(Forrás: Foodingredientfirst)
