Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának igazgatója válaszolt az Agroinform magyar mezőgazdaságot érintő kérdéseire.
Agroinform: Hamarosan zárul a mezőgazdasági szezon. Hogyan értékelhető az idei év, melyik ágazat tudott a legsikeresebb lenni?
Szabó István: A kockázat mindig is a mezőgazdasági vállalkozások fontos aspektusa volt, és az utóbbi pár évben különösen nagy súllyal bír. 2024-ben is jelentős károkat okozott az aszály, a korábbi években kiszámíthatatlanná vált energia- és terménypiacok reakciói, nehezen tervezhetőek emiatt a költségek. Míg 2023-ban az energia, a műtrágya, a növényvédő szer ára is nagyon magasan volt, az idén ezek már jóval alacsonyabbak. A növényvédő szerek, helyenként a vetőmag árában is határozott a csökkenés. A mezőgazdaság output oldalán is nagy volt 2022-23-ban az árak hullámzása, történelmi magasságokba ért a gabonaár, majd meredek lejtmenetbe kezdett, most kezd konszolidálódni a helyzet. A világpiaci árakat nem áll módunkban befolyásolni, ám az egyes évek közötti kiugró különbségek mérséklésére lehetőséget jelent az öntözéses gazdálkodásra való áttérés, általa a hozamok növelhetők, a termésbiztonság fokozható. Továbbá fontos a technológiai fejlesztés, így növelni lehet a hatékonyságot (csökkenteni az inputfelhasználást), és egyben megfelelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is.
Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának igazgatója – Fotó: OTP
Az utóbbi két évben már csökkent a növénytermesztésnek az aránya, mégpedig határozottan az állattenyésztés miatt. Az EU szintjén is hasonló trendet és arányokat látunk. Az utóbbi két évben az állattenyésztés aránya emelkedett az EU-s kibocsátásban is. 2023-ban a gabonafélék árai visszatértek nagyjából arra a szintre, ahol a Covid és a háború előtt voltak. A növénytermesztés és a kertészet, valamint az állattenyésztés kibocsátásának aránya változatlanul 60:40 százalékarányban oszlik meg. Az állattenyésztés részaránya nőtt 1,5 százalékkal, míg a növénytermesztésé csökkent.
A mezőgazdaságot befolyásoló tényezők (munkaerő-piaci helyzet, terményárak, inputanyag-árak, gépárak, szervizköltségek) Ön szerint hogyan alakulnak 2025-ben?
A munkaerő-hiány szinte már állandósulni látszik, a bázis növelésére kicsi az esély. Az élőmunka egy része jól helyettesíthető gépesítéssel, automatizálással, intenzív termelési rendszerekkel, az időjárási károk elleni védelemmel, ez utóbbi fontossága a mennyiségi vagy minőségi kár elkerülése miatt jelentős, így az élőmunka hatékonysága is javulhat.
2024 júliusában a mezőgazdasági termelői árak 2,7 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál: a növénytermesztési és kertészeti termékek 0,4, az élő állatok és állati termékek 6,3 százalékkal kevesebbe kerültek. A gabonaárak az elmúlt időszakban elkezdtek lassan felfelé kúszni, hasonlóan a gabonaalapú termékek árai is. Az olajmagvak többségének az ára is nőtt.
2024 második negyedévében sokat mérséklődött a műtrágyák és a növényvédő szerek ára. Bár az értékesített műtrágya-mennyiség 38,7 százalékkal magasabb volt, az árak átlagosan 36,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, így szektorszinten 22,1 százalékkal volt alacsonyabb 2023 azonos időszakához képest az ezen inputokra fordított kiadás.
A gazdálkodásba bevont területek koncentrálódása növekedett az elmúlt években, elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet használó, néhány jószágot tartó gazdaságok hagytak fel mezőgazdasági tevékenységükkel. Tovább nőttek a birtokméretek, illetve az átlagos állatlétszámok, a gazdaságok számának csökkenése felgyorsult. Ugyan ez a koncentrálódás kedvezne a gépbeszerzésnek, az addig növekvő piac 2023 második negyedévétől megtorpant. A gépeladás 25 százalékkal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. 2024-ben a géppiac tovább zsugorodott, idén márciusig 56 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az egy évvel korábbihoz képest.
Nőttek a birtokméretek, felgyorsult a gazdaságok számának csökkenése – Fotó: Shutterstock
Összességében az agrárhitel-állomány növekedésére számítunk a következő években, de megváltozott piaci körülmények, nehezített külső körülmények mellett. A Vidékfejlesztési Program pályázatai csak részben fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből, de jellemzően inkább hitelből teszik hozzá a pályázók. Emellett a működés finanszírozására is számítunk a jövőben a kis- és a nagy ügyfeleknél egyaránt. Az agrárhitelek esetében az OTP Bank jelentős szereplője a piacnak, a szűken vett mezőgazdaságban pedig még nagyobb a piaci részesedésünk. Célunk a jövőre nézve, hogy meghatározó piaci pozíciónkat megtartsuk, tovább erősítsük.
A 2,5 éve tartó orosz-ukrán konfliktus hatásait hogyan lehet összegezni? A háború mezőgazdaságra és kereskedelemre gyakorolt hatásait tudta-e kompenzálni valamilyen módon az agrárium?
A háború hatására emelkedő energiaköltségek és ellátási nehézségek jelentettek problémát. Azonban például a műtrágya-fronton azóta sem történt meg a visszarendeződés olyan mértékben, mint a háború előtt, 2024 első felében a műtrágyaforgalom csak annyival lendült fel, amennyivel az árak mérséklődtek. A műtrágyán való spórolás a tavalyi búzatermés minőségére is kihatással volt.
Magyarországra a 2022-ben 1,58 millió tonna gabonaféle érkezett Ukrajnából, ennek 90,5 százaléka volt kukorica, míg 2021-ben 27 ezer tonna jött összesen, amelynek szintúgy a kukorica tette ki a nagy részét, 76 százalékát, de ez mindössze 20,6 ezer tonna volt. A tavalyi évben már a 2022-es mennyiségnek mindössze a felét szállították Magyarországra, összesen 715 ezer tonnát, ennek 90 százaléka volt kukorica. Ebből is látszik, hogy elsősorban a kukoricaszállítmányok mennyisége nőtt ugrásszerűen a korábbi évekhez képest Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU- tagállam irányába, komoly piaci zavarokat okozva ezzel. A nemzetközi gabonakereskedők az uniós országokban termelt gabona helyett az ukránt szállították, nem csak az Európai Unión kívüli, de az azon belüli piacra is, amely túlkínálatot okozott. Fontos megjegyezni azonban, hogy 2022-ben Magyarországon a kukorica termésátlaga rendkívül alacsony volt, ehhez magas toxintartalom párosult. Így ebben az évben a feldolgozó üzemek és az abrakfogyasztó ágazatok a kieső hazai termést az ukrán kukoricával pótolták. Az EU-ba beáramlott ukrán gabona és a 2022. évi aszály miatt vesztettünk exportpiacokat, ahova elsősorban csak kiemelkedő minőségű terménnyel lehet visszakerülni.
Ha tisztán a piaci keresletre és a termőhely által determinált lehetőségre tekintünk, akkor milyen növénykultúrák termesztésében lát fantáziát Magyarországon?
A konvencionális növénytermesztést újra kell gondolni, a hagyományos vetésforgót szükséges a jövőben átalakítani. Az egyre sűrűbb aszályos időszakok miatt vannak növények, mint például a kukorica, ami nem feltétlen lesz gazdaságos a jövőben, ezzel szemben a koraibb betakarítású gabonafélék még a száraz időszak előtt betakaríthatók. Egyes gazdák már az alternatív szántóföldi növények irányába fordultak, lehetőségek rejlenek ezekben a kultúrákban, mint például a cirok, köles, olajlen, a pillangós virágúak, vagy akár a szántóföldi zöldségtermesztés. Igaz, ez utóbbihoz más jellegű szaktudás is szükséges lehet.
A fenntarthatóság megjelenik-e valamilyen formában a gazdálkodók számára kínált termékeikben?
Az MNB zöld ösztönzőinek beemelése megtörtént, illetve folyamatosan történik a banki folyamatainkba, hitelbírálatunkba.
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása során az alábbi hitelcélok finanszírozására van lehetőség:
- Alapanyag-termelés esetén ÜHG-csökkentés
- Öntözés (energia- és víztakarékos),
- Precíziós gazdálkodás
- Erdősítés
2024 júliusában a mezőgazdasági termelői árak 2,7 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál – Fotó: Shutterstock
A gazdálkodóknak hogyan érdemes időzíteniük a terményeladást annak érdekében, hogy minimalizálják a kockázatokat?
A gazdálkodóknak attól függően, hogy milyen adottságai vannak termőhelyi vagy létesítményi szempontból, eltérő lehet az eladási stratégiája. Egészen mások az opciói annak, aki rendelkezik tárolókapacitással vagy bértárolási lehetőséggel, mint aki nem. Mivel a betakarítás után közvetlenül a gabonaárak nem a legkedvezőbb, ezért sokan kivárnak az eladással. Akinek nincs likviditási gondja, annak néha még a bértárolás is jobban megérheti, így később magasabb áron értékesítheti a terményt.
Mi a titkuk azoknak a gazdálkodóknak, akik pozitív mérleggel tudják zárni az évet? Mi a titka a sikeres projektmegvalósításnak?
A sikeres projektmegvalósítás egyik kulcseleme a szakmailag kompetens gazdálkodó személye, fontos az innovációra való nyitottság. A fejlődés alapja a digitalizáció, a precíziós eszközök alkalmazása, előremutató fejlesztésekbe való befektetés, de ezt csak megfelelő forrásokkal lehet megoldani, a fejlesztéseknek pedig mindig illeszkedniük kell egy stratégiába.
Hogyan értékeli azt, hogy az új támogatási rendszerben már könnyebb előleghez jutni? Segíti ez a projektmegvalósítást vagy kockázatosabbá teszi a sikeres elszámolást?
Előleg igénylésére az előző ciklusban is volt lehetőség és most is van. Alapvetően a hozzájutás feltételei változtak. Korábban a mértéke a jóváhagyott támogatás 50%-a volt, az igényléshez bankgaranciát kellett a MÁK felé prezentálni. A KAP ST esetében már nem szükséges bankgarancia, viszont a kedvezményezettnek az előlegkérelem keretében igazolnia kell legalább az igényelt előleg mértékével megegyező összegű önerő rendelkezésre állását. Ennek formája lehet számlapénz, bankbetét, értékpapír, hitel stb.
VP-ben az támogatási előleg folyósítását követő 12 hónapon belül a kedvezményezettnek kifizetési igénylést kellett benyújtania, de az előleg teljes összegével a záró kifizetés igénylésig kellett csak teljeskörűen elszámolni. A KAP ST-ben az igényelt előleg folyósítását követően benyújtott első kifizetési kérelemben – amelynek benyújtása nem eshet az előleg folyósításának napját követő 12 hónapnál későbbi időpontra vagy a művelet megvalósítására rendelkezésre álló határidőt követő időpontra – annak teljes összegével el kell számolni.
Vagyis ügyfél- és projektfüggő, hogy kinek melyik ciklus feltételrendszere tekinthető kedvezőbbnek.
