„A jelenlegi gazdasági környezet néhány vállalkozásnál már a működés fenntarthatóságát veszélyezteti, a beruházások pedig szinte minden szempontból kockázatosabbak lettek, ezért a korábbinál is rugalmasabb pénzügyi megoldásokra van szükség" – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója a hitelintézet sajtótájékoztatóján.
Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója – Fotó: OTP
Az Agroinform.hu arról kérdezte Szabó Istvánt, hogy milyen feltételekkel juthat hitelhez egy agrárvállalkozó ma, milyen kockázatokkal kell számolni a beruházások megvalósítása során.
Milyen feltételekkel tud most hitelhez jutni egy agrárvállalkozó? Milyen költségekkel kell számolniuk a vállalkozóknak, és az mennyiben tér el a 2-3 évvel ezelőtti lehetőségektől?
Jelenleg számos tényező nehezíti az agrárvállalkozások helyzetét, gondoljunk csak az inflációra, az akadozó ellátási láncokra, az egekbe szökő takarmány- és energiaárakra vagy az állatbetegségekre. A korábbi éveket jellemző kedvező gazdasági környezet rövid idő alatt megváltozott, a gazdáknak pedig fel kell készülniük arra, hogy a „kegyelmi állapot" véget értével nagyságrendekkel magasabb finanszírozási költségekkel kell számolni.
A bankok oldalán is megnőtt a hitelezés kockázata, melynek eredményeként módosulhatnak a hitelezési feltételek, szigorúbban vizsgálhatják például a cégek cash flow-ját vagy termeléshatékonysági mutatóit. Míg korábban a rendkívül kedvező Növekedési Hitelprogram Hajrá fix 2,5 százalékos kamat mellett volt igényelhető, jelenleg például egy tíz éves futamidejű konstrukció kamata 4,5 százalék is lehet, amire rárakódik a kamatmarzs és a kockázati költség is, így már 6 százalék fölötti finanszírozásról beszélünk.
Bizonyos támogatott konstrukciók azonban még mindig elérhetők a vállalkozások számára, mint a Széchenyi Kártya Program GO!. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy máskor is voltak már az agrárium számára nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk, most is rugalmas megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni az agrárvállalkozások gazdálkodását. A gazdaságok hatékony működése az érintettek mellett a finanszírozói, a szabályozói és a biztosítási oldal összehangolt kockázatkezelése révén továbbra is fenntartható maradhat.
Miben rejlik a beruházások kapcsán felmerülő növekvő kockázat?
Jelenleg egyrészt a gazdaságok jövedelem-stabilitása, másrészt a beruházások költségeinek tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, az inflációs környezet 20-30 százalékos költségnövekedést is okozhat a most megvalósítandó beruházásokban. Sőt, egyes esetekben, a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált.
A bankok oldalán is megnőtt a hitelezés kockázata, melynek eredményeként módosulhatnak a hitelezési feltételek az agrárium vonatkozásában is – Fotó: Pixabay
2021 első öt hónapjában például 2020. év végéhez képest a faanyagoknál 72%-os áremelkedés volt tapasztalható. Vannak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket egyelőre mégsem valósítanak meg a gazdálkodók. Mindezek ellenére azonban a hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó fejlesztéseket nem engedheti el az agrárium, mert hosszú távon ez jelentheti a kulcsot a versenyképesség növeléséhez, illetve tartani kell a versenyt a régiós konkurensekkel is, sőt, ha van rá mód, ki kell emelkedni a mezőnyből.
A december közepén kihirdetett új szabályozás értelmében a 2020 után benyújtott pályázatok esetében, amelyek építési beruházást tartalmaznak, kompenzációra tarthatnak számot a pályázók. A gyakorlatban ez mit jelent majd?
A napokban jelent meg a VP Irányító Hatóság Közleménye a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló építési beruházásokkal kapcsolatban felmerült költségnövekmény finanszírozásáról. A vonatkozó kormányrendelet alapján már van lehetőség többlettámogatás igénybevételére a 2020. január 1-jét követően benyújtott, építési beruházást tartalmazó VP támogatási kérelmek esetében, ám kizárólag azon költségek növekedése miatt, amelyek az építésre vonatkoznak. A többlettámogatás igénylésére egy alkalommal van minden pályázónak lehetősége, legkésőbb az első építési kiadás kifizetésének jóváhagyása előtt. Legfeljebb akkora többlettámogatás igényelhető, amekkora költség-növekmény az Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) referenciaárai alapján az adott időszakra igazolható. Arról, hogy jogosult-e a pályázó a többlet-támogatásra, az Irányító Hatóság dönt.
A későbbiekben ennek a kompenzációnak az igénybevétele járhat-e valamilyen most nem várt következménnyel a pályázó számára (például a hitelbírálatok során)?
A kompenzáció, azaz a többlettámogatás az időközben felmerült többletköltségek forrásául szolgál, tehát az igénylését mi finanszírozói oldalról támogatjuk, sőt, az önerő kiegészítés mellet a hiányzó forrást is készek vagyunk meghitelezni. Negatív következménye annak lehet, ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel. A többletköltséget ez esetben valószínűleg önerőből kell majd finanszírozni.
Az élelmiszeripari beruházásoknak Önök szerint mi a legfőbb gátja? Az élelmiszeripari beruházások finanszírozhatóságának milyen kockázatait látja egy pénzintézet?
Az élelmiszeripar finanszírozása, beleértve a beruházásokat és az üzemviteli finanszírozást egyaránt, elsősorban a kiegyenlített alapanyag-ellátás szempontjából speciális. Egyébként ugyanazok az általános gazdasági körülmények hatnak rá, mint a többi ágazatra.
Az kétségtelen, hogy az energiaárrobbanás, az építőanyag és az alapanyag árak drasztikus emelkedése növeli a beruházási és a termelési költségeket, de a Vidékfejlesztési Programban elnyerhető 50%-os támogatás mellett a megtérülés jelen körülmények között is biztosítható. A stabil hazai és exportpiaccal rendelkező, a költségek növekedését az áraikban rövidebb idő alatt érvényesíteni képes vállalkozások jelen körülmények között is megvalósítják a tervezett fejlesztéseket. Több olyan projektet finanszírozunk, amelyek korszerűségük és kapacitásuk révén meghatározóak lesznek az adott szakágazatokban. A most induló, vagy a már működő, de a vállalat méretét jóval meghaladó nagyságrendű beruházást tervező vállalkozások helyzete azonban sokkal bizonytalanabb lett. Esetükben a hosszabb távú elköteleződést jelentő beruházási hitelezés kockázatainak mérséklésére elsősorban a garancia szervezetek bevonásával nyílik lehetőség.
