A fenntarthatósági szempontok és az egészségtudatos táplálkozás egyre nagyobb teret nyer a fogyasztók körében, ezért a pálmaolaj szerepe az élelmiszer összetevők között is egyre nagyobb fókuszba kerül - olvasható a nak.hu tájékoztatójában.
A pálmaolaj vagy pálmazsír olyan olcsó zsiradék, amit az olajpálma termésének húsából nyernek ki – fotó: pixabay.com
2021-ben világviszonylatban több mint 70 millió tonna pálmaolajat termeltek
A pálmaolaj vagy pálmazsír olyan olcsó zsiradék, amit az olajpálma termésének húsából nyernek ki - a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon. A klímaváltozás negatív hatásainak a jelentős részét párhuzamba hozzák a pálmagyümölcs termesztésére szánt termőterületek növekedésével.
Kiszolgáltatott helyzetben vannak a termelők és a munkások is, mivel szinte csak ennek a növénynek a termesztéséből lehet megélni ezekben az országokban (legnagyobb termesztők Indonézia és Malajzia).
A pálmaolaj előállítása az ottani esőerdők pusztulásához vezethet, hiszen minden egyes órában körülbelül akkora esőerdő területet irtanak ki az olaj miatt, mint 300 futballpálya. Ha ez így folytatódik, 2032-re Indonézia esőerdőinek 98%-a elpusztul.
2021-ben világviszonylatban több mint 70 millió tonna pálmaolajat termeltek, ezt követte a szójaolaj (60 millió tonna), majd a repceolaj (közel 30 millió tonna) és a napraforgó olaj (kicsit több 20 millió tonna).
Helyettesítheti a tejzsírt
A pálmaolaj az élelmiszer-előállítóknál kedvelt alapanyag, hiszen egyrészt alacsonyabb az ára a többi olajénál, másrészt a fizikai tulajdonságai lehetővé teszik, hogy a helyettesítője legyen a tejzsírnak (vajnak).
Azért kedvező az ára, mert az olajpálma a legnagyobb terméshozammal rendelkező növényként hektáronként 3,3 tonna pálmaolajat eredményez, míg a szója esetében 0,4 tonna, repce és napraforgó esetén 0,7 tonna a fajlagos érték.
Ha a pálmaolajat kizárnák a felhasználható növényolajok köréből, akkor a jelenlegi vetésszerkezet alapján a kieső olaj pótlásához a mostanihoz képest nagyjából tízszer nagyobb termőterületre lenne szükség.
A pálmaolajnak kiváló az oxidatív stabilitása és egyedi a szilárdanyag-tartalmú profilja. Viszont, ha a táplálkozástudományi szempontokat vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy 50 százalékban telített zsírsavakat tartalmaz, ami inkább korlátozott fogyasztásra ösztönöz, de a változatos étrendben ennek ellenére is helye van.
Cél, hogy a pálmaolaj-termelés fenntarthatóbbá váljon környezetileg és az éghajlat szempontjából is – fotó: pixabay.com
Fenntarthatóbbá kell tenni a termelést
A pálmaolaj fenntarthatóbbá tételére megalakult az RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil). Céljuk, hogy a pálmaolaj-termelés fenntarthatóbbá váljon környezetileg és az éghajlat szempontjából is.
Lényegesnek tartják a már művelés alatt álló területeken is a minél jobb terméshozam elérését annak érdekében, hogy ne kelljen újabb erdőket kivágni, mert így megóvhatóvá válik a biodiverzitás és az ökoszisztéma.
A fenntartható módon előállított pálmaolajhoz megfelelő szabályozásra, tisztázott földjogokra, és olyan képzésekre és új technológiai megoldásokra van szükség, amihez a kistermelők is hozzáférnek.
A legjelentősebb pálmaolajat is tartalmazó termékek a reggeliző termékek, a gabonapelyhek, az édes kekszek, az édes pékáruk és a túródesszertek voltak – fotó: pixabay.com
Használata racionális feldolgozóipari döntés
A NAK a hazai kereskedelmi láncokban végzett felmérést, aminek során friss pékárukat, snackeket, tartós pékárukat, süteményeket, csokoládékat, alapvető élelmiszereket (gabonapehely, müzli, levespor, leveskocka stb.), és egyéb élelmiszereket (margarin, mogyorókrém, túródesszert - vizsgáltak.
Ezekből a termékkörökből a kiválasztott 275 db termék esetében 195 db-nál találták meg a pálmaolajat, mint összetevőt. A legjelentősebb pálmaolajat is tartalmazó termékek a reggeliző termékek, a gabonapelyhek, az édes kekszek, az édes pékáruk és a túródesszertek voltak.
A pálmaolaj helyettesítése más zsiradékokkal és növényi olajokkal is lehetséges, de nem az a legjobb megoldás, ha teljesen száműzzük az életünkből. A pálmaolaj felhasználása a feldolgozott élelmiszerek esetében kedvezően befolyásolhatja a termékminőséget, növeli az előállító üzem versenyképességét és jelenleg racionális feldolgozóipari döntésnek számít a termelési költségek szempontjából.
