Papp Zsolt György a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke. 1981-ben született, gyakorló gazdálkodó, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. Korábban dolgozott élelmiszeripari üzemvezetőként, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál szakreferensként, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályát vezette. 2020-tól idáig az Agrárminisztérium – előbb vidékfejlesztésért, majd vidékfejlesztési programok végrehajtásáért, később pedig a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2024. szeptember 13-i országos küldöttgyűlésén választották a Kamara elnökének.
Papp Zsolt György, a NAK elnöke – fotó: Lévai Zsolt / NAK
Honnan ered a mezőgazdaság iránti elkötelezettsége? Feltételezem, családi hagyomány, hiszen – az egyebek közt almatermeléséről híres – Nyírségből származik.
– Valóban, gazdálkodó családból származom, mind a mai napig magam is gazdálkodom, felsőfokú végzettséget is agrár-élelmiszeripari területen szereztem. Ezer szállal kötődöm az agráriumhoz, amely iránti szenvedélyem, elhivatottságom gyermekkorom óta szerves része az életemnek. Mindig is ezzel az elhivatottsággal, legjobb tudásom szerint igyekeztem végezni a munkámat, helyben és országosan is együttműködésre törekedve gazdatársaimmal, valamint az agrárium más szereplőivel.
Mit jelent az Ön számára a kamaraelnöki megbízatás? Milyen célokkal kezdett hozzá a munkához?
– Nagyon fontos mérföldkőnek tekintem pályafutásom során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökévé választásomat. Igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy megháláljam azt a bizalmat, amit az Országos Küldöttgyűléstől kaptam, és amit ezúton is köszönök.
Hazánk nemzeti kormánya az elmúlt mintegy másfél évtizedben egyértelműen bebizonyította, hogy bízik az agrárium erejében és támaszkodik rá, annak nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan. A Kamara stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködés, célom egyrészt, hogy ez lehetőség szerint még tovább erősödjön.
A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire a jövőben is nagy hangsúlyt fordítunk. Összefogjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket; mindannyiuk javaslatait, észrevételeit szükséges meghallani és figyelembe venni ahhoz, hogy érdemi lépésekkel segítsük őket. Ezek mentén például javaslatokat terjeszthetünk elő a kormány részére, illetve egyeztetéseket folytathatunk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete pozitív irányba mozduljon el.
A Kamara az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, meghatározó súlyú szervezetté vált. Az érdekképviseleti munkát számos partnerszervezettel összehangolva, teljes termékpályákban gondolkodva végezzük – ez is a hatékonyság egyik kulcsa. Továbbá a kamarai tagok érdekeiért az EU-s vitákban is következetesen kiállunk, mindemellett alapvető feladatunk tagjaink tevékenységének a segítése, akik folyamatosan számíthatnak országos falugazdász-tanácsadó hálózatunkra.
"A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire a jövőben is nagy hangsúlyt fordítunk" – fotó: Lévai Zsolt / NAK
A vidékfejlesztésért, majd a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be az Agrárminisztériumban, így jól átlátja ezt a területet. A NAK hogyan segítheti tagságát a támogatások lehívásában?
–Történelmi lehetőség nyílt meg a magyar agrárium, illetve a vidéken élők számára a KAP Stratégiai Tervnek köszönhetően. Ugyanis hazánk kormánya a 2027-ig tartó támogatási ciklus vonatkozásában az uniós források mellé a lehető legnagyobb, 80%-os nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja. Összesen közel 5400 milliárd forint kerülhet az ágazatba, amelyből mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat, agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A fennmaradó mintegy 2500 milliárd forint pedig a közvetlen és ágazati támogatások kapcsán rendelkezésre álló forrás. A már megjelent 19 felhíváson túl még 55-60 kiírás várható az előttünk álló időszakban. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, hatékonyabban termelhet, képes lesz jobban ellenállni a válságoknak, fel tud készülni a távolabbi jövő kihívásaira is.
Tagjainkat a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában is segítjük; ezen a téren, valamint általánosságban is számos adminisztrációs terhet levéve a vállukról. Falugazdász-tanácsadóink országszerte rendelkezésükre állnak, illetve külön egységünk, kurrens ismeretekkel rendelkező szakmai részlegünk általános, valamint napi szintű segítséget nyújt a háttérből.
Az agrár-élelmiszeriparban hogyan lehetne javítani a hatékonyságot és csökkenteni a külső, piaci viszonyoknak való kitettséget? Segíthet-e ezen a problémán a hazai feldolgozottság növelése?
– Az elmúlt évek kedvezőtlen eseményei az egész agráriumot talán soha nem látott kihívások elé állították. Különösen a világjárvány mutatta meg, hogy mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer folyamatos biztosítása, az agrár-élelmiszeripar szerepe a korábbiakhoz képest is felértékelődött. A kormányzat éppen ezért is nemzetstratégiai ágazatként tekint az ágazatra, ami a támogatási rendszerben is tükröződik, a rendelkezésre álló források egyik legjelentősebb szelete az élelmiszer-előállító ágazat számára került és kerül biztosításra.
Fontosnak tartom, hogy a támogatásokon keresztül megvalósulhatnak magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítását, optimalizálást, valamint a piacra jutást elősegítő fejlesztések. Illetve a piaci keresletre és a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztésekre is szükség van. Nagy valószínűséggel ezek az élelmiszeriparban fellendülést fognak eredményezni, aminek köszönhetően nőhet az ágazat versenyképessége, és ez pozitív hatásokat generálhat az export vonatkozásában is.
A klímaváltozás komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Aszály, majd hatalmas dunai árvíz – extrémmé vált az időjárás. Télen vagy akár az ilyen árvizek után a víz tájban tartása gyakorlatilag már alapvetően szükséges lehet?
– Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és a globális felmelegedés okozta hektikus csapadékeloszlás miatt egyre sürgetőbb a hatékonyabb vízgazdálkodás kialakítása – amiben mind állami szinten, mind az egyes gazdaságok szintjén van feladat. A Kamara is rendszeresen felhívja a figyelmet, hogy a lehető legtöbb vizet kell „betározni", mind a vízügy által a csatornákban, mind a gazdaságokban.
Idén tavasszal több mint tízezer, mélyfekvésű területen tevékenykedő gazda körében végeztek felmérést a NAK falugazdászai, aminek célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése volt a víz tájban tartására. A tapasztalatokat illetően elmondható, hogy a mélyfekvésű részeken általánosságban megnőtt a termőterületek belvízborítottsága, aminek a lehető leghosszabb ideig való tűrése segíti a későbbi vízbiztosítást. Ehhez mindenképpen szükséges a talaj vízvezető és -befogadó képességének maximalizálása, szerkezetességének javítása, a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés. Fontos másrészt a (mikro)tározókban, vápákban a víz visszatartása is.
Az öntözésfejlesztés elengedhetetlen a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. Gyakorlatilag hazánk jelentős részén biztonságosan csak öntözéssel lehet termelni, az öntözött területek arányának folyamatosan és jelentősen emelkednie kell. Ezt segítette a 2016-tól 2023 őszéig elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" elnevezésű pályázati kiírás is, aminek keretében több mint 1200 támogatói döntés született, közel 177 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció átfogóan biztosított forrást az öntözéshez kapcsolódó tevékenységekhez, fejlesztésekhez. Hangsúlyoznám továbbá, hogy a gazdák összefogásának, együttműködésének is nagy szerepe van, az öntözési közösségekbe szerveződött gazdák is támogatáshoz juthattak. Az öntözési beruházásokra a következő időszakban is lesz majd támogatás – mindezek országszerte jelentős előrelépéseket hozhatnak az öntözés területén.
Természetesen állami oldalról is nagyon sok tennivaló van még, amiért eddig is lobbizott és a jövőben is tenni fog a Kamara.
Az elmúlt évek kedvezőtlen eseményei az egész agráriumot talán soha nem látott kihívások elé állították – fotó: Agroinform.hu
Mit gondol a „Stratégiai párbeszéd az uniós mezőgazdaság jövőjéről" című dokumentumról?
– Az Európai Bizottság égisze alatt indult „ágazati stratégiai párbeszédről" szóló jelentést erősen kifogásolhatónak tartom. Ahelyett, hogy a kihívásokkal teli környezetben jobban támogatnák a termelőket, újabb gazdaellenes intézkedéseket vezetnének be. Például a területalapú helyett jövedelemalapú támogatásokat, illetve a dokumentumban szerepel a hús, illetve állati eredetű termékek fogyasztásának adókkal való csökkentése, az állattartás visszaszorítása is.
A NAK a cseh, a lengyel és a szlovák agrárkamarával együtt hivatalosan is határozottan tiltakozott a jelentés ellen, egyúttal felszólítottuk a Bizottságot, hogy az agrárium stratégiai jelentőségének megfelelő forrásokat biztosítsa a termelők számára. Mindemellett elengedhetetlen, hogy a harmadik országokból származó áruk előállítására is az EU-s termelőkre vonatkozó előírások vonatkozzanak. Az uniós gazdák tevékenységét a klímaváltozás és számos más kihívás mellett az alaptalanul szigorodó uniós előírások is nehezítik. Fenntartható termelésüket mind szabályozásilag, mind anyagilag sokkal markánsabban kell segítenie Brüsszelnek a jövőben.
