Geotermikus aranybánya
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia, amit úgy kell elképzelni, hogy a Föld belsejében, lefelé haladva, kilométerenként átlag 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű, és ez a geotermikus energia korlátlan és folytonos energianyereséget jelenthetne. A kitermelése viszonylag olcsó, és a levegőt sem szennyezi.
Bár ma Spanyolország Európa legnagyobb zöldenergia felhasználója, de azért Magyarország is sok geotermikus energiát használ fel, sok híres termálfürdőnk is van. A geotermikus fűtés a háborús, rohamtempóban inflálódó gazdasági környezet előtti számítások szerint kb. 5 év alatti megtérüléssel kecsegtetett, ami mára garantáltan jóval kevesebb időt vesz igénybe.
Ez az egyik legolcsóbb, állandó energiaforrás, és megújuló is, hiszen a kiszivattyúzónak elemi érdeke visszapumpálni a a felhasznált vizet a föld mélyén termelődő hő közelébe, ahonnan aztán újraindulhat a keringető-kör.
A „geotermikus” kifejezés görög eredetű, jelentése: földi meleg. A hőforrásokat már az ősemberek is használták fürdésre, de a legrégebbi ilyen ismert fürdő az i. e. 3. században épült Kínában.
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia. Kép: Unsplash
Üledékes Kárpát-medence
Az olyan vulkanikus területeken vagy éppen üledékes medencékben, mint például a Kárpát-medence, még ennél is sokkal nagyobb a hőmérséklet emelkedése, lefelé haladva a föld mélyébe. Mivel hazánk üledékes medence felett található, a geotermikus potenciálunk igen magas. Az átlagos geotermikus grádiens nálunk 5-7 Celsius-fok, ez a világátlag kétszerese, és azt jelenti, hogy egy kilométer mélységben a hőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot. Magyarországon a termálvíz 2 kilométer mélységben 120 fokos hőmérsékletű is lehet.
Összehasonlításképpen, a geotermikus energiasűrűség olyan nagy hazánk területén, hogy energiamennyiségben a világon csak az USA és Kína büszkélkedhet hasonlóval. Gondoljunk most egy pillanatra az orosz gáztól való jelentős függőségünkre. Lehetne ez másképp is, igaz?
Magyarországon az üledékes kőzetekben nagy mennyiségű víz kerül megtartásra, és a földkéreg is vékonyabb alattunk a szokásosnál. Hévizeink főképp a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön találhatóak. A természetes föld alatti víztárolók tehát rendelkezésre állnak, és mégis kevésbé élünk a lehetőségeinkkel, lemaradtunk ezen a területen, melynek Európai vezető geotermikus-hatalmai Izland, Olaszország és Törökország.
Tiszta erőmű
Az index.hu-nak nyilatkozó Molnár Gábor geotermikus szakmérnök elmondta, hogy minden elektromos energiát előállító erőmű úgy működik, hogy egy turbina lapátjaira nagy nyomású, magas hőmérsékletű, gőz halmazállapotú anyag áramlik, általában víz vagy vízgőz. Ez meghajtja a turbinát, majd a lecsapódik, és alacsonyabb nyomású folyadékként távozik. A geotermikus erőműveknél a forró víz adottság, csak a felszínre kell hozni és máris megúsztuk a melegítést - és nem mellékesen annak károsanyag kibocsátását is.
Az olyan vulkanikus területeken vagy éppen üledékes medencékben, mint például a Kárpát-medence, még ennél is sokkal nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Kép: Unsplash
Fenntartható rendszer
A jogszabály előírja hazánkban, hogy kötelező visszasajtolni a fűtőközeget, mivel óvni kell a felszín alatti vízbázist, az sem mennyiségében, sem pedig minőségében nem változtatható meg. A geotermikus energiatermelő rendszerek elterjedésének elmaradásáról szólva említésre kerül a víztároló rétegek relatíve nagy mélysége, a próbafúrások magas költsége és a hibaszázalék: gyakran nem találnak semmit odalent. A sikertelen fúrások során nagy kockázatot jelent a bekerülés költségeinek növekedése.
Molnár Gábor az indexnek elmondta: „Szerencsére az ritka, hogy nem találnak semmit, inkább az a jellemző, hogy nem olyan hőfokon, mint amit előre jeleztek, ami lehet persze alacsonyabb, de magasabb is a vártnál. A tervezést ez érdemben megnehezíti, de ez csak addig igaz, amíg az első kutat meg nem fúrják. Az olajiparban egy fúrási költség nem annyira kiugró tétel, tízesével fúrják meg a fosszilis tüzelőanyagért a földet”
Magyarországon már ma is üzemel egy ilyen erőmű Pest megyében.
Talán kevesen tudják, de geotermikus energiaellátó rendszer a saját háztartásunkban is kiépíthető, a bekerülés költsége családi ház esetében 2-3 millió forinttól indul, magában foglalva a hőszivattyút, a földmunkát, a munkadíjat és a szerelvényeket is. Persze sok esetben a fűtési rendszert is cserélni kell, ami további költség. Napelemmel kombinálva az összköltség 6-7 milliós is lehet. Az éves karbantartás és felülvizsgálat költsége további 50 ezer forint körül alakul évente. Földszonda beépítése esetén illetékes bányahatósági engedély is kell, a fúrás talajvízháztartásra gyakorolt hatása miatt.
(Forrás: Index)
