A magyarok már a kenyéren is spórolnak – bajban a pékségek

A magyarországi pékségek többsége ugyan megmenekült a bezárástól, de a kenyér árának drágulása miatt a lakosság lényegesen kevesebb pékárút vásárol – nyilatkozta a Napi.hu-nak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke

A fogyasztók megfigyelhetően a minőségibb termékek felé fordultak – fotó: pixabay.com

Továbbra is gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya

Magyarországon 850-900 pékség működik, de ezek közt nem szerepelnek sem az albán pékségek, sem a multinacionális cégeknél lévő sütödék. A Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, hogy az, amit korábban jósoltak, miszerint a járvány és az energiaárak drágulása miatt meg fog szűnni a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka – azaz bezár vagy felvásárolják a nagyok – szerencsére nem történt meg.

A szektorban jelenleg mintegy 15-20 ezren dolgoznak, jól látható, hogy a vállalkozások alaposan átgondolták a tevékenységüket, megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni, ahol csak lehet energiát spórolni.

A sütőipari cégek egy része megerősödött, de a humánerőforrás hiánytól továbbra is szenvednek. A végzett pékek, amikor már van hozadéka a tudásuknak, akkor azt Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában is hasznosítják, a pékek egy jobb fizetés reményében választják egy másik európai ország sütödéjét

– fogalmazott Septe József, majd hozzátette, hogy a munkavállalók megtartása érdekében a sütőiparban az elmúlt években komoly béremelést kellett végrehajtani.

A vállalkozások alaposan átgondolták a tevékenységüket, megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni – fotó: pixabay.com

Érezhetően csökkent a kenyérfogyasztás

A Pékszövetség elnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon az elmúlt években  csökkent a kenyérfogyasztás, elsőként a koronavírus-járvány ideje alatt, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok.

Míg régebben a magyarok többsége évente 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztott, addig mára évi 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás mennyisége.

Az elnök hangsúlyozta: a fogyasztók megfigyelhetően a minőségibb termékek felé fordultak, és a tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél a kovásszal készült kenyerekhez ragaszkodnak.

A statisztikai hivatal szerint is a kenyér ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult

Arról, hogy a kenyér ára miként alakul majd a jövőben – azaz miért nem érzik a fogyasztók az energiaárak mérséklődése ellenére sem az árak csökkenését – Septe József nem beszélt. Inkább rátért a Magyar Pékszövetség tizenkettedik alkalommal meghirdetett  kenyérversenyére, aminek a keretében szakmai zsűri választja ki az Év Kenyerét, amit a nagyközönség majd augusztus 18-a és 20-a között, a Magyar Ízek Utcáján kóstolhat meg először.

A versenyre három kategóriában lehetett nevezni: Szent István napi kenyérrel, innovatív kenyérrel és sétáló süteménnyel indulhattak a versenyzők.

Az első körös bírálat során a zsűri 29 Szent István napi kenyeret, 34 innovatív kenyeret, és 22 sétáló süteményt tesztelt.

A sütőipari cégek egy része megerősödött, de a humánerőforrás hiánytól továbbra is szenvednek – fotó: pixabay.com

A versenyre 85 termék nevezett

Elvárás volt, hogy hagyományos kovászos őrleményből kellett elkészíteni a Szent István napi kenyeret, az innovatív kenyér kategóriában a fűszerek felhasználását írták elő, a sétáló süteménynél pedig legjobban a laza tésztaszerkezetet és a kreatív, dekoratív megjelentést díjazták.

A második körbe minden egyes kategóriából 9-9 termék került be (például friss roppanós héjú cipó, magvas buci, hagymás-mézes és málnás pisztáciás ízesítésű péktermékek is).

Annak ellenére, hogy a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is csökkentek a gabonaárak, de ezt a fogyasztók még nem érzékelik sem a kenyér, sem a péksütemények árában. Szakértők szerint a közeljövőben továbbra sem várható a sütőipari termékek árának csökkenése, ugyanis még mindig jelentősnek számít az egyéb költségelemek növekedése.

Az ágazat szereplői abban bíznak, hogy a jövőben nem kényszeríti komolyabb lépésre a sütőipart sem az energia, sem pedig az alapanyagok áremelkedése.