Válságok válsága
Putyin a Nyugat gazdaság- és pénzügyi politikáját tette felelőssé a jelenlegi élelmiszerhelyzet kialakulásáért, Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor az orosz inváziót tette felelőssé a belföldi árak emelkedéséért, és a globális élelmiszer-ellátási hiányért. A ma is hivatalban lévő és a korábbi energiaügyi tisztviselők úgy nyilatkoztak a CNN-nek, hogy az energiaszektort éveken át sújtó befektetéshiány miatt Ukrajna orosz inváziója olyan válságba sodorta a világot, amely az 1970-es évek és az 1980-as évek eleji olajválságokkal vetekszik, sőt meg is haladja azokat.
A Rosszija-1 állami tévécsatornának adott pénteken és vasárnap sugárzott interjúban Putyin az Egyesült Államokat hibáztatta, amiért "nagy összegeket pumpált" gazdaságába a koronavírus-járvány következményei elleni küzdelem eszközeként, és ez szerinte inflációhoz és "kedvezőtlen élelmiszerpiaci helyzethez" vezetett, mindenekelőtt az élelmiszerárak emelkedtek.
A ma is hivatalban lévő és a korábbi energiaügyi tisztviselők úgy nyilatkoztak a a CNN-nek, hogy az energiaszektort éveken át súlytó befektetéshiány miatt Ukrajna orosz inváziója olyan válságba sodorta a világot, amely az 1970-es évek és az 1980-as évek eleji olajválságokkal vetekszik, sőt meg is haladja azokat. Forrás: Pexels
Putyin az élelmiszer- és energiapiaci válság másik okaként "az európai országok, és mindenekelőtt az Európai Bizottság energiaszektort érintő rövidlátó politikáját" tette felelőssé. „Egyebek mellett az európaiak nem hallgattak sürgető kéréseinkre, hogy tartsuk fenn a hosszú távú szerződéseket a földgáz európai országokba történő szállítására, és elkezdték felbontani ezeket a szerződéseket. Ez negatívan hatott az európai energiapiacra, az árak pedig felfelé kúsztak. Oroszországnak semmi köze ehhez” - mondta Putyin.
"Amint a gázárak emelkedésnek indultak, a műtrágya ára is azonnal megemelkedett, mivel annak egy részét - többek között - földgáz segítségével állítják elő. Minden mindennel összefügg, és mi figyelmeztettünk erre. Ennek semmi köze Oroszország semmilyen katonai műveletéhez" – tette hozzá.
Magyarország tervei
A magyar kormány a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel teremtette meg annak a lehetőségét, hogy amennyiben a földgázellátás akadályokba ütközne, azaz úgynevezett földgázellátási vészhelyzet állna elő, akkor állami felügyelet alá vonják a MOL tulajdonában álló FGSZ Zrt.-t. Ez a vállalat működteti a nagy nyomású földgázszállító vezetékrendszert hazánkban. Adott esetben mindez Palkovics László energiapolitikáért felelős miniszter felelősségi körébe eshet majd.
Van egyébként olyan törvényünk is, ami szabályozza az ilyenkor felmerülő teendőket, és ez nem más mint a katasztrófavédelmi törvény. E szerint Palkovics, miután megismerkedett a vállalat vagyoni helyzetével, jóváhagyja (vagy nem) a vagyoni jellegű kötelezettségvállalásokat és saját maga hozhatja meg a vezetőség hatáskörébe tartozó döntéseket, a földgázellátási veszélyhelyzet elhárításával és/vagy a következmények mérséklésével kapcsolatban. A szombaton hozott rendelet felsorolja azokat az intézkedéseket is, melyek szükségesek lehetnek a gázellátás fenntartása, valamint az állami felügyelet biztosítása érdekében. Természetesen a felhatalmazási rendelet a cég közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekre is vonatkozik.
_fill_540x300_0.jpg)
