De mi is a csicskáztatás? A fogalom pontos meghatározásához az Országos Rendőr--főkapitányság kommunikációs szolgálatának segítségét kértük. Válaszukban a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 192. § (2) bekezdését idézték, a tényállás szövege pontosan így szól: a jogszabályba ütköző alábbi tevékenységekkel emberkereskedelem és kényszermunka bűntette valósul meg, amennyiben:
(2) Aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására
a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábír, vagy
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít.
A bűntett két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Informátoraink és gazdálkodók szerint ez a fajta bűncselekmény, a szegény sorsú, saját érdekeik felismerésére nem mindig képes emberek kihasználása, néhány éve főleg az Alföldön volt gyakori, Békésben Újkígyós környékén tapasztaltak ilyesmit az ott élők, de Borsod, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is találkoztak a jelenséggel, nem is elenyésző mértékben. Ugyanakkor a rendőrség szakemberei szerint az országrészek között "fertőzöttség" tekintetében különbséget tenni statisztika alapján nem lehetséges.
Bárkivel megtörténhet
Az ORFK kommunikációs szolgálata érdeklődésünkre arról tájékoztatott, hogy a 2020. július 1-je óta emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekmény gyanúja miatt elrendelt nyomozások megközelítőleg 15%-át folytatták munkavégzésre, munka jellegű tevékenységre, a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva elkövetett emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt. Ezekben az ügyekben a munka célú kizsákmányolás háztartással, állatok gondozásával, telephely őrzésével, mezőgazdasági vagy építőipari munkákkal kapcsolatos tevékenységek végzésére irányult.
Tapasztalataik szerint az emberkereskedelem és kényszermunka bűncselekmény sértettjei jellemzően szoros családi vagy szociális kapcsolatokkal nem rendelkező személyek, akiknek neme, életkora, fizikai állapota változó. Iskolázottság, vagyoni helyzet tekintetében egyértelmű válasz nem adható, mert esetleges (szenvedély) betegségtől, váratlan élethelyzettől kialakuló trauma okán olyan személyek is kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, akik magasabb iskolai végzettséggel, valamint saját ingó, ingatlan vagyonnal egyébként rendelkeznek.
Betegségtől, váratlan élethelyzettől kialakuló trauma okán olyan személyek is kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, akik magasabb iskolai végzettséggel, vagy saját ingó, ingatlan vagyonnal rendelkeznek – fotó: iStock
A munka célú kizsákmányolás jele lehet például,
ha a foglalkoztatás megkezdése szabálytalanul (hivatalos iratok – szerződés, bejelentés – vagy munkavédelmi oktatás, védőfelszerelés nélkül) történik,
- ha az ígért vagy kialkudott munkabért a munkavállaló nem kapja meg,
- ha a személyazonosító okmányait elveszik tőle,
- illetőleg a munkavégzés vagy az elszállásolás körülményei egészségre ártalmasak, vagy az emberi méltóságot sértik.
Megpróbálják elszigetelni a külvilágtól
A sértettet gyakran megkísérlik megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a külvilággal, ismerőseivel, családtagjaival felvegye vagy ápolja a kapcsolatot (mobiltelefon elvétele, manipulációval családtól elszigetelés, elidegenítés). A sértettek ezzel kapcsolatos kifogásaira további ígérgetés, rosszabb esetben erőszak, fenyegetés a válasz.
Az emberek jogellenes kihasználása főleg az építőiparban és a mezőgazdaságban gyakori – fotó: iStock
A hatóságok minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy visszaszorítsák a jelenséget, létezik például egy különböző szakterületeket magában foglaló uniós rendvédelmi kezdeményezés (EMPACT), melynek kiemelt célja (és bűnügyi prioritása) az emberkereskedelem minden megjelenési formájának, elkövetési magatartásának beazonosítása és felszámolása a tagállamok közötti nemzetközi bűnügyi együttműködés révén.
A legutóbbi – május közepén egy hétig zajló – EMPACT akció eredménye 19 beazonosított sértett és 14 gyanúsított.
Lehet telefonálni, ha baj van
Amennyiben valakinek az a gyanúja támad, hogy ismerőse, vagy a környezetében bárki (ne adj' Isten ő maga) emberkereskedelem áldozatává vált, kérjen segítséget a 112-es egységes segélyhívó számon. Ezen kívül az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat ingyenesen hívható +36 80 205 520 számán a nap 24 órájában fogadják a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos segélyhívásokat. Az OKIT szükség esetén a bajba jutott és azonnali segítséget kérő emberek elhelyezéséről is gondoskodik.
Dr. Rybaltovszki Péter jogász, kertészmérnök, csipkebogyó-termelő már tapasztalta, hogyan működik ez a világ. Véleménye szerint a szegényebb sorsú, rossz érdekérvényesítő képeséggel bíró emberek kihasználásának lehetne gátat szabni, csak valós akarat kellene hozzá.
– Ez egy olyan társadalmi-szociális probléma, amivel kapcsolatban sokan azt gondolják, hogy majd a gazdaság és a gazdasági szereplői megoldják, de ez a rendszerben kódolt tényezők miatt nem olyan természetű dolog, aminél az előbbi várakozás reális volna – bocsátotta előre dr. Rybaltovszki Péter. – Nem, nem a tőről metszett kommunista beszél belőlem, hanem egy olyasvalaki, aki ismeri és átlátja ezeket a folyamatokat. A mezőgazdasági idénymunka sajátossága, hogy gyakran olyanok kerülnek foglalkoztatásba, akik különböző szociokulturális problémáik, nehézségeik miatt máshol nem tudnak elhelyezkedni. Leszakadó társadalmi osztályokról beszélünk, mondjuk ki, leszakadó térségek általában roma és/vagy hátrányos helyzetű lakosságáról. Ezeknek az embereknek abból fakadóan, hogy állandó bevétellel nem rendelkeznek, se autójuk, se telefonjuk nincs, így ha a foglalkoztatók elégedettek is a munkájukkal, elérni nemigen tudják őket – és ezen a ponton lépnek képbe a "munkaszervezők", akik ezeket az embereket kvázi értékesítik a munkáltatóknak, majd mindenféle módon visszaélnek az érintettek kiszolgáltatott helyzetével.
Miért vannak a "munkaszervezők"?
Munkaszervezési díjat kérnek értük, a szállításukért leveszik őket pénzzel, a bérüknek pedig csak minimális részét adják oda nekik, de még sorolhatnám. S arra is van példa, hogy egyszerűen eltűnnek a fizetéssel. Ezt én is megtapasztalhattam sajnos, szerencsére, elővigyázatosságból nem utaltam a közvetítőnek a teljes bértömeget. Azt gondolom, mindenkinek az lenne a legjobb, ha a közvetítőket ki lehetne iktatni a rendszerből. Ez ügyben véleményem szerint az agrárkamara, a helyi többségi és roma nemzetiségi önkormányzatok tudnának hatékonyan tenni.
A szakember szerint ezek létrehoznának olyan portálokat, amelyeken a mezőgazdaságban tevékenykedők közzé tehetnék munkaerőigényeiket, vagy akár helyben ki is függeszthetnék nyomtatott formában, elérhetőséggel.
– Nekünk, potenciális foglalkoztatóknak is az az érdekünk, hogy ezeket a kellemetlen helyzeteket elkerüljük – szögezte le dr. Rybaltovszki Péter.
