"Azt mondja a termelő a kereskedőnek: ha a sertéscombot tőlem csak ennyiért tudod megvenni az ársapka miatt, rendben, megegyeztünk, a karajt viszont 10 százalékkal drágábban adom el neked"– szemléltette egy példán Raskó György agrárközgazdász az ársapka hatásait. Szerinte a mostani drágulás még csak a kezdet - olvasható az index.hu cikkében.
Üresen maradhatnak a bevásárlókocsik? – fotó: pixabay.com
Jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén
Az agrárközgazdász elmondta: jövőre az infláció még nagyobb lesz, mint az idei. A termékek ára jelenleg a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az ársapka, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése miatt nő hétről hétre. A Népszavának adott interjújában kifejtette: más európai országban sem olcsóbbak a termékek, de Magyarország az élelmiszerárak emelkedésében kiugró teljesítményt nyújt.
Az uniós átlag jelenleg 13,9 százalék, Magyarországon viszont 35 százalék az élelmiszerárak inflációja.
Raskó György szerint az ársapkának egyértelműen piactorzító hatásai vannak. Ennek ellenére – mint ismeretes – Orbán Viktor miniszterelnök október végén bejelentette, hogy újabb termékekre fogják bevezetni, és központilag határozzák meg az árakat.
Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor – fotó: pixabay.com
Nem kedvez az inflációnak az extraprofitadó sem
A Pulzus Kutató felméréséből kiderült, hogy egy négytagú családnak már most is óriási terhet jelent a bevásárlás. Vannak, akik havonta 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban, mint egy évvel ezelőtt. A vásárlók egy része pedig már nem ragaszkodik a korábban megszokott márkához, minőséghez. Raskó György szerint rendkivül energiaigényes a mezőgazdasági alapanyagok termelési és feldolgozási munkafolyamata is.
Gondoljunk csak a műtrágyára, aminek négyszeresére, vagy a növényvédő szerekre, amiknek duplájára ment fel az ára. A gázolaj-, a gáz-, az áramszámla az állattenyésztésben és a kertészetekben igen jelentős költségtényező. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor. Ez az egyik oka a drágulásnak
– mondta az agrárközgazdász, majd hozzátette, hogy az árnövekedéshez a forint gyengülése önmagában egy év alatt 18-20 százalékkal járult hozzá.
Ha mindez nem lenne elég, akkor ott a következő döntés a kormánytól, ez pedig az év közepén életbe lépő, a kereskedőkre kivetett extraprofitadó. Ezt az árbevétel alapján kell elszámolni, csakhogy az árbevétel növekedése, ami a magasabb árak miatt keletkezik, nem jelenti a profit növekedését is
– érvelt Raskó György, aki szerint az intézkedés azonnal négy százalékkal emelte a fogyasztói árakat.
A gazdasági folyamatnak az szab majd gátat, amikor az emberek nem veszik meg az egyes termékeket – fotó: pixabay.com
Ha nem lesz pénz, nem lesz infláció sem?
Raskó György elmondta, hogy jövőre várhatóan az ideinél is nagyobb lesz az infláció, ezért ezt a folyamatot valamilyen formában hűteni kellene, de az egészen biztos, hogy ehhez nem az ársapkás termékek körének bővítésén keresztül vezet az út.
Az agrárközgazdász szerint ennek a gazdasági folyamatnak az szab majd gátat, amikor az emberek nem veszik meg az egyes termékeket - az infláció visszahúzódásának ez az egyetlen lehetséges eszköze.
Gondoljunk csak bele: az a tortaszelet, ami néhány hónapja 400-500 forint volt, most 1100-1200 forint. Mondjuk, egy apának az volt a szokása, hogy minden vasárnap tortával kedveskedik a gyermekeinek és a feleségének. Mindig hat szelet tortával tért haza. Fizetett érte 3000 forintot. Ma mindezért 7000-et hagy ott a cukrászdában. Az nagyon sok pénz. Mit tesz? Nem vesz tortát, vagy legfeljebb csak kettő szeletet. És ha a kereskedő tovább emeli a torta árát, az apuka azt a kettőt sem veszi meg. De nem csupán ez az apuka tesz így, hanem egyre többen. És akkor már nincs hova és nincs miért emelni az árakat
– mondott egy példát ezzel kapcsolatban Raskó György.
_fill_540x300_0.jpg)
