Mintegy 200 ezer hektárnyi zártkerti terület van az országban jelenleg, a zártkerti programmal mentőövet szeretnénk nyújtani az ezeken a területeken gazdálkodóknak – mondta V. Németh Zsolt az I. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozón. A miniszteri biztos szerint módszeresen kellene foglalkozni azzal, hogy mi legyen ezeknek a területeknek a sorsa, összhangban az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával kapcsolatos folyamatokkal.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról az Agroinform szervezésében megvalósuló Osztatlan Termőföldek Webinárium keretében tartott előadások szolgáltattak sok információt. Összefoglalónk ITT érhető el.
Milyen eredményei vannak a Zártkerti Programnak?
Ott, a hol a program megvalósult, láthatóan feléledt a birtokok művelési kedve - ezeken a szőlőhegyeken nő a rendezett területek nagysága, és ez egy nagyon jó folyamat akkor, amikor nagy problémát jelent az invazív növények terjedése, az elhanyagolt területek miatti tájképrombolás. Az önkormányzatok sok helyen felveszik a jó gazda szerepét, ebben támogatja őket a Zártkerti Program.
Problémaként jelentkezik, hogy a városokból sokan kiköltöznek a zártkertekbe. A Zártkerti Program kifejezetten a mezőgazdasági használatot támogatja, ezért ez most nagy dilemmát jelent, és óriási problémát is, hiszen ezeken a területeken a közművesítés nem olyan szintű, mint a belterületen. Ahogyan egyre nő a városokból kiköltözők száma, fokozatosan nő az igény a szolgáltatásokra is, az úthálózat fejlesztésére, a hulladék elszállítására, viszont ezzel ezek a területek pont azt a jellegüket veszítik el, amiért szívesen költöznek oda az emberek.
A Zártkerti Program számokban
A Tanyafejlesztési Program keretén belül – 2015 óta – három alkalommal volt lehetőség zártkerti mintaprogramok megvalósítására, akkor három év alatt mintegy 69 település több mint 770 millió Ft támogatásban részesült mintaprogramja megvalósítása során.
2017-ben első alkalommal önálló programként, 100%-os vissza nem térítendő támogatással hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium a zártkerti besorolású földrészletek mezőgazdasági hasznosítását segítő, infrastrukturális hátterét biztosító fejlesztések támogatását célzó programját, azzal a céllal, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön. A program pályázatainak megvalósítására 1,9 milliárd forintot fordítottak, 198 önkormányzat támogatásával.
V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos – Fotó: MTI/Bús Csaba
2019-ben, második alkalommal 2,4 milliárd forintos kerettel indult el a Zártkerti Program, 234 önkormányzat fejlesztési terveit támogatták.
Idén 5 milliárd forintos kerettel hirdették meg a programot, a pályázatok beadására augusztus közepéig volt lehetőség. Az előzetes információk szerint a teljes keretösszegre érkezett be igény.
A zártkerteknek nagy szerepe van a biodiverzitás megőrzésében
100 év alatt elveszítettük az élelmezési célú növényfajtáink 75 %-át. "Az ne tévesszen meg bennünket, hogy a boltban tudunk venni ananászt és mindenféle egzotikus gyümölcsöt, de almából, szilvából vagy körtéből jóval kevesebb fajtát fogyasztunk, mint évtizedekkel ezelőtt". A régi tájfajta gyümölcsök kiveszéséhez több ok is vezetett, egyik ezek közül a tárolás problémája, korábban ezeket feldolgozott formában tudták tartósítani, a nagyüzemi technológiával termesztett fajtákkal viszont nem tudták felvenni a versenyt.
Szőlőültetvény az egyik Vas megyei zártkerti területen – Fotó: Hegypásztor Kör Facebook oldala
De ezek a fajták jóval ellenállóbbak, jobban tűrik az időjárási kilengéseket is.
"Mondok egy példát: az egyik tüskés körtefám 7 éve kidőlt. 7 éve fekve terem. Minden évben 300 liter cefre gyűlik a termésből. Metszőollót és permetezőszert még nem látott".
A zártkertek, a megmaradt vagy újra gondozott kaszáló-gyümölcsösök nagyban hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez a mozaikos táj fenntartásával, a tájfajta szőlő-és gyümölcsfajtákkal.
"Én nem hiszek abban, hogy a 200 ezer hektárnyi zárkert megmenthető, de ha kitaláljuk a közösségi művelés 21. századi formáját, akkor a zártkerteknek részük lehet abban, hogy több embernek adjuk meg a kertművelés örömét."
