Volt, aki azt vélelmezte: a műholdakat "elküldték", hogy az általuk küldött jelek ne legyenek zavarók egy esetleges katonai művelet, például bombázás során. Mint azt az általunk megkérdezett szakember ennek kapcsán elmondta: ilyesmiről nagy valószínűséggel nincs szó, legalábbis nem ebben az összefüggésben.
Először azonban érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. A műholdas navigáció legelterjedtebb köznyelvi kifejezése a GPS, ami Globális Helymeghatározó Rendszert jelent. A rövidítés alatt általában az Amerikai Egyesült Államok által az 1970-es évek végén létrehozott műholdas helymeghatározó rendszert értjük. Ez jelenleg 32 műholddal biztosítja a globális lefedettséget a nap 24 órájában. Az RTK pedig valós idejű kinematika, amit vivőfázis-különbség-technológiának is neveznek. Ez egy új, általános GPS-mérési módszer, mely valós időben, centiméter szintű helymeghatározási pontosságot tud elérni a terepen. A bázisállomás az adatkapcsolaton keresztül valós időben továbbítja a vivőmegfigyelési és állomás-koordinációs információkat az előfizetői állomásra. Az előfizetői állomás a bázisállomástól veszi a GPS műholdas vivőfázisát és a vivőfázist, és készít a valós idejű feldolgozáshoz.
Sokak számára okozott fennakadást a rendszer működési hibája az elmúlt napokban, például a vetés során – fotó: pixabay
Nemcsak Amerikának, hanem például Indiának, Kínának, Oroszországnak és az Európai Uniónak is van saját globális helymeghatározó rendszere, az általuk nyújtott szolgáltatások ma már, a precíziós gazdálkodás korában feltétlenül szükségesek a hatékony és pontos termeléshez. És igen, valóban gondot tud okozni, ha nincs kellő erősségű jel, mert megakaszthatja a munkavégzést. De mikor, illetve miért fordulhat elő ilyesmi?
– Franciaországban élek és dolgozom, s látom a közösségi oldalakon, hogy a francia gazdák is panaszkodnak – tudtuk meg Gunics Balázs informatikus mérnöktől. – Jelenleg 8 műholdról küld korrekciót a GNSSNET rendszer, ami azt jelenti, hogy akinek CSAK a GPS-re támaszkodik a rendszere, annak ebből a 8-ból kellene legalább 7-et befognia, hogy az RTK fixre álljon és még akkor is kérdéses, hogy hány centiméter "vibrálása" lesz. Az újabb generációs rendszerek által használt vevők már mind a 4 konstellációt (GPS, Glonass, Galileo, Beidu) használják és esetenként akár 30-40 aktív műholddal is dolgoznak, így ezek kevésbé érzékenyek. A gyári rendszerek egyébként valami miatt jobban megérzik az ilyesmit, valószínűleg annak köszönhetően, hogy leginkább a GPS-re és GLONASS-ra támaszkodnak. Az egyik francia gazda azt írta: műholdas korrekcióval ellátott traktorjánál is fennakadásokat tapasztalt, ő úgy vélte, hogy a hiba a műholdakban, vagy a légkörben volt. És nem is járt messze az igazságtól.
A szakember azt mondta: a lest-eclair.fr című oldal is foglalkozott a jelenséggel a cikkében. Azt írták: hétfő kora délután óta a franciaországi mezőgazdasági gépek precíziós irányító rendszerei nehezen tudnak kapcsolódni a helymeghatározó műholdakhoz. Míg normál esetben akár 25 műholdat is "látnak" a traktor rendszerei, hétfőn jó, hat került a kezelők szeme elé, de azok is eltűntek, visszatértek, aztán megint eltűntek, mint a mesében: hol volt, hol nem volt... Néhány évvel ezelőtt történt ilyen eset, akkor bebizonyosodott, hogy a Föld mágneses erőterére komolyan ható napkitörés okozta a problémát.
Közben a L'Indépendant arról számolt be, hogy a prognózisok alapján az elmúlt napokban is történhetett napkitörés csillagunk felszínén, de ezt egyelőre obszervatóriumok nem erősítették meg. Mindenesetre, a koronakidobódás (CME) napvihart okoz, s egy jelentős geomágneses vihar már elérheti a Földet, megzavarva a kommunikációt és az elektromos hálózatot – mint ahogy erre volt is példa. Kíváncsian várjuk a híreket, hogy valóban ez történt-e? Vagy esetleg valóban jelentős katonai légi műveletek várhatók, ahogy olvasónk véli...
Indexképünk forrása: pixabay
