A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. a Nemzeti Földalapkezező Szervezettel (NFA) szemben kezdeményezett pert, amelyben annak megállapítását kéri, hogy jogszabálysértőek a 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett haszonbérleti pályázati felhívások és a lefolytatott pályázati eljárások. A Fővárosi Törvényszék a per újratárgyalása után az Alkotmánybíróság elé küldte a földprivatizációt megalapozó törvényt – értesült az MTI.

Mint ismeretes, a kishantosiak több mint húsz éven keresztül – közmegelégedésre és a helyi lakosság érdekeit messzemenően szem előtt tartva – sikeres ökogazdálkodást folytattak a település határába tartozó, általuk bérelt földön. Az NFA erre a területre (több darabra felosztva) földhaszonbérlet pályázatot írt ki, ám

a kishantosiaknak egyetlen rész bérleti jogát sem sikerült elnyerniük.

A Fővárosi Törvényszék a szóban forgó pályázat 2012. évi kiírását és értékelését több ponton törvénysértőnek, többek között a 2003. december 10-i, korrupció elleni ENSZ-egyezménnyel, valamint a jogállamiság és jogbiztonság elvével ellentétesnek minősítette. Ezért kérte, hogy az AB állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését, és az ilyen rendelkezéseket

visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

földeladás

A Törvényszék szerint több rendelkezés is Alaptörvénybe ütközik – fotó: iStock

A bírósági közlemény hangsúlyozza, hogy itt nem csupán a Kishantosi Kft. jogsérelmének orvoslásáról, hanem sokkal inkább az állami tulajdonú földek hasznosítása során a jogszabályi rendelkezések gondos betartásáról, továbbá egyes, különleges adottságú földterületek minőségének a fenntartásáról és jövő nemzedékek számára való megőrzéséről van szó. Ugyanis nem születtek olyan sarkalatos törvényi rendelkezések, amelyek például az állam nevében eljáró szervezeteket az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során az alaptörvény és egyéb jogszabályok betartására köteleznék.

A Törvényszék szerint sérti az alaptörvényt az is, hogy jogszabályi keretek hiányában olyan esetekben, amikor a pályázat eredményeként megkötött szerződés nem sért jogszabályt, de maga a pályázati kiírás és felhívás, illetve azok elbírálása jogszabályba ütközik,

a sérelmet szenvedett fél nem fordulhat bírósághoz.

A végzés indokolása szerint a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésbe, a 2003. december 10-én kelt, korrupció elleni ENSZ-egyezménybe is ütköznek. Az állam az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során is

közpénzekről hoz döntést.

Ennek ellenére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések a pályázati eljárások, illetve meghozott döntések tekintetében nem határoznak meg olyan objektív kritériumokat, amelyek alapján később ellenőrizni lehetne az eljárás és a döntés jogszabályoknak való megfelelését – tartalmazza a bíróság közleménye.

Amennyiben az AB helyt ad a Törvényszék kérésének, akkor a kormány eddigi birtok- és földértékesítési politikája alapvetően felülvizsgálatra kerülhet, ami esetleg maga után vonhatja több száz föld-adásvételi szerződés semmissé nyilvánítását és több milliárd forintnyi vételár visszafizetését.