Az már eddig is bizonyos volt, hogy az Ukrajnából érkező import felborította a magyar búza- és lisztpiacot. A Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke szerint azonban a probléma több mint piaci, mivel méréseik szerint az ukrán lisztek nagy része silány minőségű. Az agrártárca már vizsgálódik az ügyben- írja a vg.hu
Ukrajnából a tetemes mennyiségben bejövő ukrán búza mellett már körülbelül havi tízezer tonna liszt is érkezik – fotó: pixabay.com
A nagy mennyiségű búza mellett havonta 10 ezer tonna liszt is érkezik Ukrajnából
Októberben a hazai malmok még abban reménykedtek, hogy az emelkedő költségeiket folyamatos áremelésekkel el tudják a piacon ismertetni, de ez a tervük csak részben sikerült.
A malmok által megvásárolt búza megemelkedett árából eredő költségnövekedést a malmok be tudták építeni a liszt árába. Az egyéb ráfordítások drágulását – így például az energia-, munkaerő- és csomagolóanyag-költségek növekedését – már nem tudták érvényesíteni az átadási árakban
– nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a vg.hu-nak.
Most a magyarországi malmoknak még ennél is nagyobb problémát okoz, hogy Ukrajnából a tetemes mennyiségben bejövő ukrán búza mellett már körülbelül havi tízezer tonna liszt is érkezik. (A vg.hu kérdésére az Agrárminisztérium az augusztus 1. és október 31. közötti adatokat közölte, de azokból csak az derült ki, hogy a lisztimport még nem volt jelentős abban az időszakban.)
Pang a piac, a felvásárlók még csak árakat sem hirdettek meg
A magyarországi piacot ez a felpörgött búza- és lisztbehozatal teljesen megzavarta: az elmúlt hetekben a búza ára a 135 ezer forintos tonnánkénti árról indulva már a 120 ezer forintot közelíti, ami jelenleg csak elméleti ár, mert most senki sem vásárol. Pang a piac, a felvásárlók árakat sem hirdetnek meg. Lakatos Zoltán szerint ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy nincs export Magyarország hagyományos piacaira - Olaszországba, Romániába és Ausztriába - sem, mert az ukrán búza az ottani importőrökhöz is eljutott.
Búzából és lisztből egy kilóra sem lenne szüksége Magyarországnak
– hívta fel a figyelmet Lakatos Zoltán, majd hozzátette, hogy a magyarországi búzapiac nem véletlenül fagyott be. Kérdésessé vált a malmoknál lévő, még 135-140 ezer forintos tonnánkénti áron megvásárolt 3-4 havi készlet sorsa is, miután a hazai piacon is megjelent az olcsóbb ukrán búza és liszt.
Lakatos Zoltán szerint, amennyiben nem indul be az export, miközben továbbra is jön be az ukrán import búza, az oda vezethet, hogy jelentős, akár 500-600 ezer tonnás átmenő készlettel fordulunk rá június 30-án a következő szezonra.
Nincs export Magyarország hagyományos piacaira - Olaszországba, Romániába és Ausztriába - sem, mert az ukrán búza az ottani importőrökhöz is eljutott – fotó: pixabay.com
Nagy problémát jelent, hogy silány minőségű a Magyarországra érkező liszt
Ebből kekszet sem lehet csinálni, nemhogy kenyeret
– fogalmazott Lakatos Zoltán és elmondta, hogy a Gabonaszövetség egy független laboratóriumban bemérette az ukrán liszt minőségét, az erről szóló jegyzőkönyvet pedig továbbították az élelmiszer-biztonsági hatóságnak.
Az importot nem lehet korlátozni, de a 21-22-es sikértartalmú, C1-es sütőipari értékű liszteket ki kellene szűrni
– jelentette ki.
Az Agrárminisztérium a vg.hu megkeresésére reagálva azt írta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) már érkezett olyan jelzés a napokban, ami szerint ipari felhasználásra gyengébb minőségű ukrán liszt alapanyag érkezik. A bejelentést a Nébih soron kívül kivizsgálja.
Lakatos Zoltán szerint a lisztet nem a nagykereskedők, hanem „kamionos ügyeskedők" hozzák be. Ukrajnában rengeteg gabona van még (becslések szerint 8-10 millió tonna búza),ami nemcsak a szállítások korábbi ellehetetlenülése miatt maradt meg, hanem azért is, mert az eddig elmenekült öt-hat millió embernek is „ott maradt a kenyere és a lisztje".
Az elvetett őszi búza 67 százaléka jó, 25 százaléka közepes és 8 százaléka gyenge (egy évvel korábban 48,38, illetve 14 százalékba sorolták a vetéseket) – fotó: pixabay.com
A magyar piaci szereplők is felelősek a kialakult helyzetért
A szakember úgy véli: a helyzet kialakulásáért a magyar piaci szereplők is felelősek, mert azzal, hogy túlárazták a gabonát, a belpiaci ár magasabb volt, mint a világpiaci.
Meglátása szerint az import befolyásolni fogja az újbúza árát is, amiből a jelenlegi kilátások szerint a tavalyinál lényegesen jobb termés várható, ráadásul megnövekedett a vetésterület nagysága is (75000 hektárral több, mint egy éve).
A jobb termésre utal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) december 8-i állapotokat bemutató állapotminősítése, amely számszerűsíthetően tükrözi a jelenlegi helyzet. Eszerint az elvetett őszi búza 67 százaléka jó, 25 százaléka közepes és 8 százaléka gyenge (egy évvel korábban 48,38, illetve 14 százalékba sorolták a vetéseket).
Gondot csak az enyhe idő jelent a kártevők és a kórokozók áttelelése miatt, ami lényegesen megnöveli majd a gazdálkodók növényvédelmi költségeit.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)