Kedden, online formában rendezte meg a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a XII. Tejágazati Konferenciáját, egyebek közt itt hangzottak el a fentiek is.
A kifejezetten szakmai, tejágazati és szarvasmarhatartás-technológiai kérdések mellett pénzügyi, pályázati vonatkozások is terítékre kerültek. Utóbbi tematika kapcsán tartott előadást Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Vitárius Csaba osztályvezető és Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárfejlesztési osztályvezetője.
Papp Zsolt György előrebocsátotta: az elmúlt három év viszontagságos volt, s komoly kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot. Ebben a helyzetben különösen nagy jelentőségük van az agrártámogatásoknak, köztük a Vidékfejlesztési Programnak, melyhez a kormány Európa legmagasabb nemzeti társfinanszírozását rendelte hozzá. A támogatásokból legnagyobb arányban az állattenyésztés részesült, több, mint 500 milliárd forint összegben, 50 százalékos támogatási intenzitással. Ezt azt jelenti, hogy több, mint 1000 milliárd forintot lehetett a hazai állattenyésztésre fordítani. A kertészetre közel 180 milliárd forint jutott az elmúlt időszakban üveg- és hűtőházak létesítésére, gépek beszerzésére, gyümölcsültetvények létesítésére.
Az élelmiszeripar fejlesztése a program egyik legnagyobb vívmánya a helyettes államtitkár szerint, melyet a Vidékfejlesztési Programból és egy önálló pályázati konstrukcióban (melynek forrását partnerségi megállapodás alapján más operatív programokból "elhozott" pénzek adták) sikerült támogatni. Az odaítélt támogatással kis-, közepes és nagy, vagy kézműves feldolgozókat is segítettek, illetve stratégiai célokra, akár új feldolgozó kapacitás létrehozására is fel lehetett használni, melynek maximális összege elérte az 5 milliárd forintot (vissza nem térítendő formában). A két pályázati konstrukcióra nagyságrendileg 1500-1600 darab pályázat érkezett, mindezekre megközelítőleg 400 milliárd forintot fizettek ki. Ezek Papp Zsolt György szerint nagyon komoly eredmények.
Az élelmiszer-feldolgozóipar továbbra is prioritást élvez – forrás: iStock
Az új, jövőre induló pályázati csomag menetrendjében 69 pályázati felhívás szerepel, ezt már közzétették. Elmondta: a közös agrárpolitika stratégiai terve több, mint 5400 milliárd forint támogatási összeget tartalmaz. Az egyik pillért a területalapú támogatások adják 2400 milliárd forint értékben, a másikat pedig a beruházás típusú támogatások 2900 milliárd forint összegben. Ebből a forrásból ismét állattartó telepek, élelmiszeripari, kertészeti üzemek infrastruktúrái újulhatnak meg, öntözésfejlesztés realizálódhat.
"A koronavírus-időszak rávilágított arra, hogy az élelmiszerellátás az önrendelkezésünk része, ezért komoly erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy legyen olyan hazai feldolgozókapacitás, ami képes ezt az igényt stabilan és kiszámíthatóan kiszolgálni. Ez a mezőgazdasági termelők számára is megadja azt a termelésbiztonságot, ami szükséges a mindennapokban" – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Papp Zsolt György szerint fontos a zöldítésre, erdőtelepítésre, agrár környezetgazdálkodásra, ökológiai, vagy fenntartható termelésre, energetikai fejlesztésekre fordítható ezermilliárd forintos elem is.
A hagyományos értelemben vett vidékfejlesztési intézkedések keretében kézműves termelőkkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel alakítanak ki jó gyakorlatokat a korábbi időszakhoz hasonlóan.
A helyettes államtitkár hozzátette azt is: korábban minimálisan 50 százalékos, mezőgazdaságból származó árbevétellel lehetett igénybe venni az említett támogatásokat, az újabb pályázati kiírásoknál ezt már sikerült 40 százalékra csökkenteni annak érdekében, hogy minél többen igénybe vehessék. A következő időszakban is ez lesz mértékadó. Változik az üzemméret számítása is, eddig 6000 STÉ volt a belépő szint a pályázatokhoz, ez most 10 ezerre nő. Ötven százalékos támogatási intenzitás jelenik meg minden egyes projektnél, ez vissza nem térítendő támogatást jelent. A fiatal gazdák bizonyos területeken 15 százalékos többlettámogatásra jogosultak, akárcsak a gazdaságátvevők. Többlet 10 százalékpontos támogatásban részesülnek az ökológiai termelést folytatók is.
Az európai állattenyésztésre egyre nagyobb nyomás nehezedik a fenntarthatóság oldaláról, erre is fel kell készülnie a szektornak – forrás: pixabay
Jelezte: a pályázatok elbírálásának időtartamát felére csökkentették.
Vitárius Csaba egyebek közt elmondta: a termeléshez kötött támogatások sorában a tejhasznú szarvasmarhatartás támogatására évi 68 millió euro áll rendelkezésre, ami nagyjából azonos az eddigivel. A másik fontos elem a szálas fehérjetakarmány-termelés támogatása, amit sikerült megőrizni az előző ciklusból, pedig voltak, akik ezt nem akarták. A szektor támogatásának másik fontos lába az átmeneti nemzeti tejtámogatás, amit szintén komoly viták nyomán sikerült megtartani, de ennek esetében a fokozatos kivezetés megtörténik 2027-ig.
Demeter Zoltán azt taglalta előadásában: a mezőgazdaság hitelállománya 2020 óta 30 százalékos növekedést mutat, s nőtt a deviza alapú hitelek aránya. Ez utóbbi oka a forint hitelkamatok emelkedése. Az adatok alapján a hitelek többségét társas vállalkozások vették fel. A hitelállomány növekedéséből az állattenyésztés jobban kivette a részét más ágazatokhoz képest, a szektornak nagyobb finanszírozásra volt szüksége az elmúlt években.
A szakember egy, a termelők körében elvégzett felmérésről is beszélt, melynek adatai szerint a gazdák kifejezetten sötéten látják az agrárium jövőjét – utoljára 2015-ben volt ilyen rossz a közhangulat.
Pedig a prognózisok szerint az európai tejtermelés csökkenése megáll, főleg, ha a kínai kereslet növekedni fog. Azonban a költségek vonatkozásában meg kell említeni az üzemanyagok uniós elvárás szerinti jövedéki adójának emelését, a hazai és nemzetközi útdíjak növekedését, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak változása – ezek átgyűrűző hatásához sajnos, kétség sem fér. Szintén hatni fog az ágazatra a fenntarthatósági kérdések köre, az állattenyésztési ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik ez ügyben. Ez ha jövőre még nem is, de középtávon biztosan jelentkezik idehaza is – addigra pedig készen kell állniuk a termelőknek; szükség lesz beruházásokra, azaz önrészre és hitelfelvételre. Ehhez azonban pénzügyi értelemben vett jó évekre van szükség.
