A csütörtök délelőtti Budapest Fórumon zajlott panelbeszélgetés témája a kelet-közép-európai térség energiahelyzete volt: háború hatására változó energiapiacot, az orosz gáztól függő országokat értékelték, elemezték. A HVG beszámolóját foglaljuk össze.
Az orosz gáz helyzetre gyorsan kellett reagálni
Jávor Benedek, Fővárosi Önkormányzat brüsszeli képviselője szerint a korábban megbízható gázbeszállítónak számító Oroszország egyik pillanatról a másikra kezdett el trükközni a gázzal: az hol jött a vezetéken, hol nem.
Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa szerint a nyár vége felé érhettük el a gázárak csúcsát. Az Európai Unió tagállamainak egy folyamatosan dráguló piacon kellett feltölteniük az országoknak gáztározóikat, amikor elveszett az oroszok hitelessége. Ez sikerült, így most jöhetnek a távolabbi célok.
A jövő: megújuló vagy atom?
Felsmann elvitatja, hogy az atomerőművek jó megoldás lennének rövid- és középtávon, hiszen ha egyszer el is indul Paks II, abból 2035 előtt nem látunk hasznot.
A szakember kiemelte, hogy kedvező fordulatot érez a kormány kommunikációjában, még ha a politikát ez nem is érinti: a háború kirobbanása után arról beszélt Palkovics László technológiai és ipari miniszter, hogy a szélenergia a magyar energiamix részévé válhat. Érdemi intézkedés ezzel kapcsolatban nem történt.
Csökkent az oroszoktól való függés
A gáztározók feltöltésének megvolt az ára, ez egész Európai Unióban komoly készpénzkiáramlással járt. Felsmann értékelése szerint ezt megérte megfizetni, mert ezzel csökkent az oroszok befolyása. Gyengült az alkupozíciójuk azzal, hogy az Európába érkező orosz gázexport bezuhant, az EU-s szükségletet sikeresen pótolták a norvég, azeri, közel-keleti forrásokból. Amíg az európai gázimportban az orosz gáz aránya a háború előtt 40%-os volt, mára ebből talán ha 10% maradt meg.
Az energiapiac jövőjéről azt mondta a szakértő, hogy bár a háború rövidtávon befolyásolta az energiafelhasználást, a közép- és hosszútávú jövőt nem a spórolás jelenti, hanem a megújuló energiaforrások alkalmazása.
Rövid távon szükséges a spórolás, hiszen nehéz az új, gázhiányos helyzethez alkalmazkodni, ezért rossz, de szükséges, hogy könyvtárak, uszodák, tornatermek zárjanak be, és alacsony hőmérsékletre fűtsék fel az épületeket.
A bolgár kapcsolat
A bolgárok oroszokhoz fűződő viszonya felettébb érdekes. Boriszlav Szandov miniszterelnök-helyettes, egyben környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszélt arról, hogy ugyan Bulgária kevés gázt vásárol, azt viszont az oroszoktól, ráadásul az országon keresztül megy egy fontos orosz gázvezeték.
Függésben nem is emiatt, hanem az ország energiaellátásának nagy részét fedező atom miatt vannak. A bolgár erőműveket az oroszok építették, ők látják el fűtőanyaggal. Télre van ugyan fűtőanyaguk, de ha a háború elhúzódik, nem tudni, hogy fog alakulni az ellátásuk. Kitért arra is, hogy Szófiában rengeteg a termálvíz, amit sokkal jobban ki kellene használni.
Szandov hangot adott annak a félelemnek, hogy ha a mégoly kis mennyiségben vásárolt orosz gázról átállnának mondjuk azerire, az nem szolgáltatna-e ürügyet Putyinnak egy újabb "különleges katonai művelethez" – vagyis Bulgária lerohanására.
Szandov megemlítette, hogy jogosan kezelte Oroszország trójai falovaként az európai közösség őket, azonban ez megváltozott. Sajnos a bolgár közvélemény erősen passzívvá vált az elhúzódó háborúval kapcsolatban.
Orosz függés = fosszilis üzemanyag-függés
Toby Trister Gati, az Egyesült Államok korábbi hírszerzésért felelős államtitkára szerint az EU-s országok orosz energiahordozóknak kitettsége igazából kölcsönös függőség volt. Az amerikai álláspont szerint azok az országok, akik hamarabb fordultak a megújuló energiaforrások felé, jobban jártak a háború kirobbanása után.
Szerinte a fosszilis üzemanyagoktól függés kora lejárt, azonban egyre erősebb a függés a ritkaföldfémektől (például a lítiumtól). Ezekhez hozzájutni az Egyesült Államok számára is nehéz, mert nehezen elérhető országokban bányásszák őket: az elengedhetetlen nyersanyagok egy részét Kínában termelik ki, ők pedig egyre erősebb gazdasági ellenféllé válnak.
Forrás: HVG; képek: Pixabay
