A magas infláció miatt a vásárlók más lehetőség híján kénytelenek hozzászokni, hogy egyre magasabb árakon tudnak hozzájutni a mindennapos termékekhez. Spórolnak, átszervezik a költéseiket, ennek ellenére mégis úgy tűnik, hogy szinte „bármennyit" és „bármennyivel többet" hajlandóak kifizetni. De tényleg így lenne? - teszi fel a kérdést a 24.hu a cikkében.
A lap azt boncolgatja, hogy a folyamatokra mennyire vannak hatással a különböző szereplők magatartásai: a kialakult inflációs környezetben a fogyasztói árindex jelentős emelkedése hogyan és mennyire alakítja át a vásárlási szokásokat? Ezzel kapcsolatban készített novemberben egy reprezentatív régiós kutatást a NilesenIQ.
Az infláció miatt átalakultak a vásárlási szokások
A vásárlók már a mostani inflációs időszak előtt is egyre növekvő árakról számoltak be, azaz az áremelkedés érzékelése folyamatos. A NielsenIQ fogyasztói kutatásai szerint emiatt a vásárlók promócióérzékenysége is nagyon erőssé vált: a figyelmük az árakra irányul, keresik az olcsóbb alternatívákat, akkor és azt vásárolnak, amin ár- vagy egyéb kedvezmény van.
Megfigyelhető a vásárlók részéről a tudatosság is, egyre jellemzőbb a tervezés és a tervekhez (bevásárlólista) való ragaszkodás – csökken az impulziv vásárlások száma, ez alól csak egy-egy „kihagyhatatlan" akció jelenthet kivételt. Az inflációs nyomás hatására mindenki megpróbál a lehető legjobban alkalmazkodni a kialakult helyzethez.
Takarékoskodunk amin lehet
Az is egyértelművé vált a mérések alapján, hogy a megkérdezettek többsége az elmúlt hónapok során többet költ élelmiszer és (háztartási) vegyi áru vásárlására. Míg a nyári hónapokban a többletköltés javarészt a termékek drágulásából származott, nyár végétől az volt megfigyelhető, hogy megemelkedett azon termékek száma, amelyeknél a fogyasztók a „gazdaságos" megoldást választják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költéseik visszafogása, vagy legalább szinten tartása érdekében kevesebbet vásárolnak belőle vagy épp az olcsóbb márkákra térnek át.
Az áremelkedésre adott reakcióként a NielsenIQ négy „stratégiát" azonosított az élelmiszerek és vegyi áruk terén a vásárlók:
- kevesebbet vásárolnak – összességében kevesebbet vesznek mindenből, lefaragnak a luxuskiadásokból, azaz csak a legszükségesebb termékeket veszik meg
- olcsóbb termékeket választanak – az olcsóbb márkákra térnek át, vagy gyakrabban vesznek olcsóbb márkát. Növelik az adott üzletlánc saját márkás termékeinek az arányát vagy adott esetben a saját márkákon belül is olcsóbbra váltanak
- nyomon követik a promóciókat - aktívan keresik az akciókat és bizonyos termékeket csak akkor vásárolnak meg amikor az olcsóbban kapható. A cél érdekében hajlandóak márkát és akár üzletet is váltani ( a felmérésből kiderült, hogy a vásárlók 65 százaléka az alacsonyabb árért hajlandó erre)
- tudatosabbak – terveznek és tartják is maunkat a vásárlási tervekhez. A mennyiségi kedvezmények kihasználása érdekében nagyobb mennyiséget vásárolnak, előre tájékozódnak az üzletek ajánlatairól
Annak függvényében, hogy melyik termékkategóriáról van szó a fogyasztók eltérően reagálnak arra, ha rövid idő alatt jelentősen nő egy termék ára – fotó: unsplash.com
Akad olyan termék, amiből nem fogjuk vissza a költést
Annak függvényében, hogy melyik termékkategóriáról van szó a fogyasztók eltérően reagálnak arra, ha rövid idő alatt jelentősen nő egy termék ára. A NielsenIQ a kutatás során 34 termékkategória esetén vizsgálta fogyasztói kérdőívekkel, hogy az egyes kategóriák miként „vándorolnak" az áremelkedésre adott vásárlói stratégiák mentén.
Kiderült, hogy amíg nyár elején ahol a vásárlók mind mennyiségben, mind árban visszafogták a költést a legérintettebbek között csak 3 termékkategória szerepelt, ma ez már 13 kategóriát tartalmaz. Például bekerültek ebbe a kvadránsba a szénsavas üdítők, a snackekk, a csokoládé vagy a tejtermékek is.
De fény derült arra a meglepő eredményre is, hogy azok között a kategóriák között, ahol a vásárlók nem akarnak spórolni sem a mennyiségen, sem az áron, kezdetektől ott van a cigaretta, az alkoholos italok vagy a női higiéniai termékek.
Az árszínvonal-emelkedést nem lehet egyetlen okkal magyarázni – fotó: unsplash.com
Spájzolni kezdtünk
A reprezentatív felmérés rámutatott arra is, hogy a vásárlóknak az áremelkedésre van még egy válasza – a nagybevásárlás, felhalmozás.
Ezzel az elmúlt hónapokban minden ötödik vásárló élt, mert tartottak attól, hogy még jobban „elszállnak" az árak. A spájzolás leginkább a cukrot, a lisztet és az étolajat érintette.
Az árszínvonal-emelkedést nem lehet egyetlen okkal magyarázni. A kutatásból kiderült, hogy ez egy olyan összetett és hosszabb folyamat eredménye, amelyben sok tényező játszik szerepet. Ilyen például: a nyersanyagárak emelkedése, az ellátási lánc okozta nehézségek, az emelkedő szállítási költségek, az energiaválság hatása stb.
