Bízunk benne, hogy már mindenki tudja, de sosem lehet elég alkalommal hangsúlyozni, hogy idén április 7-től május 17-ig adhatóak be szankciómentesen az egységes kérelmek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felkészült arra, hogy a tavalyihoz hasonló rendkívüli helyzetben segítsen mintegy 110-120 ezer tagjának a támogatások lehívásában. Az egységes kérelmet továbbra is kizárólag elektronikus úton, a Magyar Államkincstár online felületén lehet benyújtani. A falugazdászok – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is telefonon keresik meg a gazdálkodókat, és lehetőség szerint ugyancsak telefonon segítenek a kérelmek beadásában. A tavalyi tapasztalatok alapján ebben a formában is zökkenőmentes volt a kérelmek benyújtása, egy felmérés keretében megkérdezett kamarai tagok több mint 80 százaléka kényelmesebbnek tartotta a telefonos beadást. Tavaly a kérelmek 86 százalékát így nyújtották be a falugazdászok.
Amennyiben szükségessé válna a személyes ügyintézés, arra csak előzetes időpont-egyeztetés után lesz lehetőség. A személyes ügyintézéshez a NAK biztosítja a járványügyi előírásoknak megfelelő körülményeket, védőeszközöket (kézfertőtlenítőt, gumikesztyűt,egyszer használatos tollat). Azon kamarai tagok, akik a korábbi években nem vették igénybe falugazdász közreműködését a kérelembeadáshoz, de idén szeretnék kérni, keressék a kamara központi ügyfélszolgálatát a +36-80/900-365 számon vagy az ugyfelszolgalat@nak.hu címen, illetve lekérdezhetik a lakóhelyükhöz legközelebbi falugazdászok elérhetőségeit a NAK portálján, a falugazdász-keresőben.
Alkalmazás is segíti az egységes kérelmek beadását
A Magyar Államkincstár új alkalmazást fejlesztett ki az agrár-és vidékfejlesztési támogatásokat kérelmezők számára. A mobilGAZDA néven futó applikáció mind a termelők, mind a falugazdászok, mind pedig a Kincstár számára előnyös, gyorsítja és könnyíti az ügyintézést.
Az idei Egységes Kérelem megnyílásával egyidejűleg bemutatkozó applikáció célja, hogy használatával a gazdálkodók valós időben és közvetlenebb kommunikációs csatornán keresztül informálódhassanak a támogatásaik kapcsán jelentkező lehetőségekről és kötelezettségekről.
Az alkalmazás használata fokozza az információcserét, a kérelmek pontosabbá válhatnak, ami elősegíti a gördülékenyebb kérelemkezelést, a támogatási döntés hamarabbi meghozatalát és a gyorsabb kifizetést.
A dinamikusabb ügyintézésen túl kevesebb helyszíni ellenőrzést is jelenthet a gazdálkodók számára az applikáció megfelelő használata.
Az idei évtől kezdődően már nincs szükség az őstermelői igazolvány megújítására. A NAK kéri tagjait, hogy a kérelembeadási időszakra tekintettel az őstermelői tevékenységgel, családi gazdasággal kapcsolatos ügyekkel csak sürgős és indokolt eseteben keressék falugazdászukat. A korábbi években rendre a támogatási kérelmek mintegy 70 százalékát a kamara falugazdászai adták be. Tavaly a május 15-i határidőig a 166 903 kérelemből 113 446-ot kamarai közreműködéssel nyújtottak be a gazdálkodók. Ennek is köszönhetően Magyarországon – az Európai Unióban szinte egyedülálló módon – sikerült a megszokott rendben beadni az egységes kérelmeket, így a termelők időben hozzájuthattak a 2020-astámogatásokhoz. Ezzel szemben tavaly a koronavírus-járvány miatt a legtöbb uniós tagállam kérte a benyújtási határidő elhalasztását.
A kérelmek idén május 18. és június 9. között is beadhatóak, de az esetben munkanaponként 1 százalékos támogatáscsökkentést alkalmaznak. A 2021. június 9-ét követően benyújtott egységes kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják.
A 2021. május 17-ig beadott kérelmeket adatváltozás keretében, szankciómentesen 2021. május 31-ig, késedelmi szankcióval június 9-ig lehet módosítani. Kivételt képeznek ez alól az állatalapú közvetlen támogatási kérelmek, amelyek 2021. május 17. után csak szankcióval módosíthatóak.A kérelembeadás során 44 támogatási jogcímre, intézkedésre lehet támogatást igényelni,illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Változás az előző évhez képest, hogy idén már nem az egységes kérelem keretein belül kell a karácsonyfaültetvény-támogatást igényelni, hanem az erre kialakított új, elektronikus felületen, április 15-30. között.
Milyen kedvező adózási változások érintik a családi gazdaságokat ettől az évtől kezdődően?
A koronavírus-járvány árnyékában a NAK sokat dolgozott a családi gazdaságokról szóló törvény előkészítésén. Nem csupán az agráriumot érintő adózási szabályok változtak, sokkal többről van szó. Gyakorlatilag új lendületet adtunk a magyar agráriumnak: idén januártól kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
A NAK által kezdeményezett, három minisztériummal közösen kidolgozott új törvény megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsítette, és az eddiginél is kedvezőbbé tette az adózást.
2021. január 1-től három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása: őstermelők, őstermelők családi gazdaságai, családi mezőgazdasági társaságok.
Kibővült az őstermelők tevékenységi köre, a kiegészítő tevékenységből a teljes bevétel legfeljebb 25 %-a származhat. A kistermelőknél nem minősül kiegészítő tevékenységnek, ha maguk dolgozzák fel a saját gazdaságukban termelt alapanyagot.
- Jelentős pozitívum, hogy megközelítőleg 1 millió forint bevételig az őstermelőknek nem kell szja-bevallást készíteniük.
- Az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, körülbelül 10 millió forintra nőtt.
- Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra, és csak a 10 millió forint feletti összeg után kell adót fizetni. Húszmillió forint felett tételes költségelszámolásra kell áttérni.
- Az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó közvetlen támogatások nem minősülnek bevételnek, adómentessé váltak.
- Új működési forma lesz a közösen tevékenykedő hozzátartozóknak az őstermelők családi gazdasága, akár 80 millió forintig kedvező adózással.
Új minősítő kategória jött létre azon gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek,erdőbirtokossági társulatoknak, melynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. Ez a családi mezőgazdasági társaság; a minősítést a NAK-nál kell kérelmezni.
A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e ezzel a minősítéssel – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig.
A gazdálkodók a bővülő adózási kedvezmények révén náluk maradó forrást fejlesztésekre fordíthatják, így a magyar gazdák beruházási kedvének növekedését, ezáltal az agrárium dinamikus fejlődését, versenyképességének erősödését várjuk az új jogszabálytól. Az sem mellékes, hogy az őstermelők az eddig alapanyagként értékesített termékeket feldolgozhatják, ami azon túl, hogy szintén fejlesztéseket eredményezhet, egyúttal az élelmiszer-biztonságot is javíthatja. Hiszen egyrészt rövidebb lesz az ellátási lánc, másrészt nincs annál jobb minőségbiztosítás, mint amikor a termelő a saját arcát adja az élelmiszerhez.
EU-Mercosur megállapodás: kettős mérce?
Mai interjúnk utolsó témaköre az EU-MERCOSUR megállapodás, amely felborzolta a hazai baromfiágazat kedélyeit is. Milyen kilátásaink vannak ezzel kapcsolatosan?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!
A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő érdek-képviseleti szerv, amely határozottan felhívja a figyelmet az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás erős kockázataira. Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok (Dél–amerikai Közös Piac, tagja Brazília, Argentína, Uruguay,Paraguay, társult tagjai: Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA pedig kampányt indított, hogy megértesse: miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában. A kampány egyszerűen, közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázza el, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás.
A COPA-COGECA – az Európai Baromfi-feldolgozó és -kereskedők Szövetségével (AVEC) és az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetségével (CIBE) együtt – a közösségi médiában indított videós kampányt. A videó – a NAK jóvoltából – immáron magyar felirattal is elérhető, többek között a kamara YouTube-csatornáján.
Ebben is felhívják a figyelmet, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlan az EU-Mercosur megállapodás az uniós gazdálkodók számára, különösen, hogy közben meg kell feleljenek az Európai Zöld Megállapodás markáns célkitűzéseinek. A Mercosurral kötendő megállapodás mezőgazdasági fejezete számos hátránnyal jár, különösen az amúgy is érzékeny ágazatokban. Az európai gazdálkodók joggal félnek a már aláírt és még ratifikálandó szerződések hatásaitól, ezt megerősíti a mezőgazdasági termékeket érő kumulatív hatást bemutató bizottsági tanulmány is.
A videóban hozott példa magáért beszél: a baromfiágazatban a Mercosur-országokból importált mennyiség megegyezik Dánia,Finnország és Svédország teljes termelésével. A megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. A cukorrépa-ágazat kiválóan illusztrálja ezt. A megállapodás értelmében Európa olyan cukrot és etanolt importál, amely nem felel meg a gyártási szabványainak. A CIBE szerint Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak. Míg az EU a „Farm to Fork” (farmtól az asztalig) stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának. A NAK a COPA–COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra,hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit.
Legyszerüsítve úgy tudnám megfogalmazni, hogy azt szeretnénk elérni, hogy egyenlő esélyekkel és azonos követelmények mellett tudjunk versenyre kelni a Mercosur-országok Európába exportáló termelőivel. A hazai baromfiágazat szereplőivel is egyetértünk azzal, hogy szívesen felvesszük a versenyt bárkivel, ha kell – de ezt csak és kizárólag azonos követelményrendszerek mellett szabad megengedni. – fűzte hozzá Győrffy Balázs.
Szívesen elmondaná a véleményét a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól? Várjuk levelét a szerkesztoseg@agroinform.hu email címre.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
