Tankokkal és rakétákkal a gazdák ellen: dúl a gabonaháború

Az összes termőföld 22 százaléka

Az elmúlt héten onnan érkezett új információ, ahonnan senki sem várta. A NASA tette közzé, hogy műholdas képalkotó és térinformatikai rendszereikkel szinte négyzetméter pontosan felmérték, hogy Ukrajna termőterületeinek mekkora része került orosz kézre az invázió kezdete óta.

"A múlt heti - nyilvánvalóan naponta változó - adatok alapján ez a szám 22 százalék lett."

A NASA kutatói és elemzői azt is megállapították, hogy az Oroszország által elfoglalt mezőgazdasági területek Ukrajna őszi terményeinek 28 százalékát, a nyári terményeknek pedig 18 százalékát adják. Az őszi termények között a búza, repce, árpa és rozs került említésre, a nyári termények között pedig a kukorica és a napraforgó.

"A világ kenyérkosara háborúban áll"

– fogalkmazta meg Inbal Becker-Reshef, a NASA Harvest program igazgatója a France24 híradásában. A NASA Harvest amerikai és európai műholdas adatokat használ a globális élelmiszertermelés tanulmányozására. Amerikai adatok szerint a háború előtt Ukrajna szállította a világpiacon forgalmazott napraforgóolaj 46 százalékát, a búza 9 százalékát, az árpa 17 százalékát és a kukorica 12 százalékát.

A NASA kutatói és elemzői azt is megállapították, hogy az Oroszország által elfoglalt mezőgazdasági területek Ukrajna őszi terményeinek 28 százalékát, a nyári terményeknek pedig 18 százalékát adják. Kép: Unsplash

Táblaégetés

Oleg Nikolenko szerint Oroszország felperzselt föld taktikát alkalmaz Ukrajna elleni katonai inváziója során. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, július 9-én pénteken azzal vádolta meg az orosz hadsereget, hogy az ország keleti részén, a termékeny ukrán Zaporizzsja területén gabonaföldeket égetett fel, miközben megkezdődött vagy közeledik az aratás ideje. A szóvivő egy hatalmas, lángoló gabonamezőről osztott meg egy bejegyzést a Twitter-oldalán

„Emlékezzenek erre a képre, amikor az oroszok azt mondják, hogy törődnek a globális élelmezésbiztonsággal. Emberek milliói fognak éhezni szerte a világon, mert Oroszország brutális háborút indított Ukrajna ellen”

– írta. Egy másik ukrán politikus, Ihor Lutsenko is posztolta a fotót a facebookon, majd irodalmi szintre emelve a borzalmak lefestését, így folytatta: "Az oroszok égetik a kenyerünket. Különleges gránát szeli át az eget. Jellegzetes zajjal, mintha fémszárnyai lennének, felrobban a zeniten, és néhány égő darab lassan aláhull. Átveszik a terepet. A búza a néhány hetes hőség után száraz, úgy kap lángra, mintha nem is gabonaszárak állnának a mezőn, hanem gyufaszálak. A szemek fényesen égnek, másodperceken belül felszabadítják a bennük felgyülemlett néhány hónapnyi napfényt. A tűz merev falként érkezik, szilárd fronton. A mező nyikorog. Úgy hangzik, mintha néhány száz serpenyőben forrna az olaj egyszerre. A tűz néha eléri az 5 méteres magasságot, szélességében pedig a több száz méteres sávot. Fekete füst száll fel, és elsötétíti az eget sok mérföldön keresztül."

Lángoló harkivi szántóföldek

Mindeközben a hétvégén és a héten 53 bevetésről számoltak be a harkivi tűzoltók, 37 tűzoltással, 18 esetben ágyútűz nyomán keletkező tüzek miatt. A tűzoltási eseménynaplók szerint az épületek mellett főképp szántóföldön lábon álló búza, vagy szemét és fű kapott lángra.

Herszoni gabonapusztítás

Szerhij Bratcsuk, az odeszai regionális katonai adminisztráció szóvivője tette közzé, hogy az orosz erők szándékosan pusztítják el a termést a Herszon régióban. Bratcsuk megosztotta a helyi rendőrség képeit a lángokban álló és felperzselt mezőkről. A gyújtólövedékkel végzett ágyúzás miatt a térség egész területén nap mint nap nagy kiterjedésű tüzek keletkeznek a mezőkön, védősávokban és erdőkben. Ráadásul az orosz csapatok nem engedik meg a helyieknek, hogy tüzeket oltassanak, tönkretéve a magtárakat és berendezéseket.

A helyi rendőrök büntetőeljárást indítottak, miután az állandó ágyúzás és az orosz erők együttműködésének hiánya lehetetlenné tette a megszállt területeken a tüzek oltását. A rendőrség tájékoztatása szerint a nagyszabású tüzek mindennaposak, az erdők mellett több száz hektáron égnek át búzán, árpán és egyéb gabonanövényeken. "A posztban arról is írtak, hogy a megszállók szándékosan nem engedik a tüzek oltását, és tönkreteszik a gabonaraktárakat, mezőgazdasági gépeket és naperőműveket."

A G20 találkozón is szóba került

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere a G20-ak Balin tartott találkozóján beszédében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „Éhezők viadalát” játszanak a világgal - írta meg a TheGuardian. "A nemzetközi közösségnek nem volt joga megengedni Oroszországnak , hogy magas energiaárakkal, éhezéssel és biztonsági fenyegetéssel zsarolja a világot" – fedte meg Kuleba a kollégáit videóközvetítésen keresztül.

"Az ukrán kikötők orosz haditengerészeti blokádja „már feldarabolta a globális élelmiszer-ellátási láncokat, és káros hatással van a globális élelmezésbiztonságra”

– tette hozzá, majd így folytatta: "Oroszország lényegében éhezteti a világot azzal, hogy egyik kezével fenntartja az ukrán kikötők tengeri blokádját, a másikkal pedig Ukrajnára hárítja a felelősséget ezért. Oroszország gyengeségnek tekinti más országok bármilyen típusú erőforrástól való függőségét, és felhívásnak veszi ezt arra, hogy ezt a függőséget felhasználják Oroszország hasznára. Ukrajna évtizedek óta nélkülözhetetlen a világ élelmezésbiztonságához, de most orosz bűnözők támadják, bombázzák és kifosztják - panaszolta Kuleba.

A NielsenIQ legfrissebb adatai szerint a szűkös készletek hozzájárultak az amerikai kiskereskedelmi árak emelkedéséhez, a csicseriborsó ára az élelmiszerboltok polcain 12 százalékkal ugrott meg a tavalyihoz képest, ami közel 17 százalékkal magasabb, mint a járvány előtt. Kép: Unsplash

A csökkenő csicseriborsó termelés egyik oka is a háború

Az Independent angol lap beszámolója szerint az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás fenyegeti a humusz előállítását. A közvetlen ok persze a csökkenő globális csicseriborsó-termelés, ami Iparági szakértők szerint egyenesen visszavezethető a fenti két okra.

"A globális csicseriborsó kínálat akár 20 százalékkal is csökkenhet idén a Global Pulse Confederation szerint."

Az Egyesült Államok, a negyedik legnagyobb csicseriborsó-exportőr, idén csaknem öt százalékkal kevesebb hektáron telepített csicseriborsót – jelentette az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). Az orosz-ukrán háború kitörésével, a kereslet is felpörgött, Kína, Pakisztán, Banglades, mind vásárolni akartak - mondta Jeff Van Pevenage, a Columbia Grain International, gabonával és hüvelyesekkel kereskedő vállalat vezérigazgatója.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági termelői – ők a negyedik legnagyobb csicseriborsó-exportőrök – a rossz időjárás miatt idén csaknem öt százalékkal kevesebb hektáron telepítettek csicseriborsót – jelentette az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). Kép: Unsplash

Erősödtek a meglévő problémák

Az amerikai piac már amúgy is a kisebb készletekkel küszködött, miután a tavalyi termelés harmadára csökkent a pusztító aszály miatt. Az USDA adatai szerint a teljes belföldi ellátás 10,5 százalékkal csökkent június 1-jétől az egy évvel korábbihoz képest. A NielsenIQ legfrissebb adatai szerint a szűkös készletek hozzájárultak az amerikai kiskereskedelmi árak emelkedéséhez, a csicseriborsó ára az élelmiszerboltok polcain 12 százalékkal ugrott meg a tavalyihoz képest, ami közel 17 százalékkal magasabb, mint a járvány előtt. A humusz ára 6,9 százalékkal nőtt 2019 óta. Navneet Singh Chhabra, a Shree Sheela International globális csicseriborsó-kereskedő és brókercég igazgatója elmondta, hogy

"Ukrajna a háború miatt nem tudta elvetni teljes csicseriborsótermését, ami 50 000 tonna Európának szánt áru elvesztését jelentette."

Az Oroszország elleni globális pénzügyi rendszert is érintő szankciók szintén hátráltatták a mezőgazdasági termékek vásárlását, mivel egyes vásárlók igyekeznek elkerülni a fizetési bonyodalmakat. Oroszország általában a globális csicseriborsó kereskedelem mintegy 25 százalékát adja, évente legalább 200 000-250 000 tonnát exportálnak. Amikor februárban kitört a háború, az utánpótlás teljesen megsemmisült - mondta Navneet Singh Chhabra.

(Forrás: Independent, TheGuardian, France24)