Tekinthetünk-e bizakodva a mezőgazdaság jövő évére?

Kibocsátás

Tekintve, hogy az előző év több termény esetében történelmi csúcsokat hozott, és a kibocsátás is új rekordon volt, reálisan nem számíthattunk idén a kibocsátás további emelkedésére. Ez már elég korán, az év eleji jég, fagy és aszály idején eldőlt. A 2017. kárenyhítési évben a károsult termelők mintegy 194 ezer hektár területre tettek kárbejelentést.

Azonban nem csak az újabb rekord számít sikernek. A mintegy 2 százalékkal a tavalyitól elmaradó kibocsátás azt jelzi, hogy ismét sikeres évet zár a mezőgazdaság. Ráadásul ezt legfeljebb megtorpanásnak, nem pedig a hét éves növekvő trend megtörésének szabad nevezni. Az idei számokban jól tetten érhető a kétmillió tonnával kisebb kukoricatermés, vagy éppen a baromfiszektor kisebb kibocsátása. Emiatt, az előzetes adatok szerint, folyó alapáron 2,1 százalékkal mérséklődött az idei agrárkibocsátás, ami a volumen 6,1 százalékos csökkenése, és az árak 4,3 százalékos emelkedéséből alakult ki.

Mivel egy kifejezetten nyitott gazdaságban, a nemzetközi árhullámok verésében, az időjárásnak fokozottan kitéve, járványok árnyékában dolgozik az ágazat, sokkal inkább a teljesítmények javulására kell a figyelmet felhívni. De nem dőlhetünk elégedetten hátra. Ahogy arról az állattartók sokat tudnának mesélni, rég láttunk már kiegyensúlyozott gazdálkodási körülményeket a mezőgazdaságban. Az előttünk álló kihívások pedig valahogy mindig nagyobbak, mint amelyeknek már meg tudtunk felelni.

Gondoljunk a munkaerőhiány fokozódására, a nyertes pályázók megvalósítási időszakára, a fenyegető állatjárványokra.

Forrás: KSH + 2017-től Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Forrás: KSH és Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Árak

Az agrárárak tekintetében érdemes megjegyezni, hogy bár az áfa-csökkentések eljutottak a vásárlókhoz, a fogyasztói árak alakításában azonban számos egyéb tényező is szerepet játszik. Jó például szolgál a tej, illetve a tojás ára. Ezen állati termékek termelése a tavalyi szinten maradt, de áraik – nemzetközi hatások mentén –jelentősen emelkedtek.

A tej ára majd két évnyi erős esés után tavaly a második félévben kezdett el emelkedni alapvetően azért, mert a nemzetközi kereslet ismét meghaladta a kínálatot. Előrejelzésünk szerint a folyamat a jövő év első hónapjaiban ismét – ezúttal kisebb – fordulatot fog venni. A tojás árának napjainkban érzékelhető emelkedése összefügg a szokásos év végi keresleti csúccsal is, de hátterében a növekvő kereslet mellett idén a piaci kínálat viszonylagos szűke is szerepet játszik.

A tojás és a tej ára is emelkedett, de a következő év elején az árak valószínűleg mérséklődnek – fotó: Shutterstock

Az áremelkedés tehát a szokásos, de idén gyorsabb, mert a madárinfluenza után az augusztusban-szeptemberben kirobban fipronil-botrány miatt is csökkent a tojástermelés a kontinensen. E botrány kevéssé érintette Magyarországot, de hatásait mi is érezzük. Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban az elmúlt egy évben duplájára nőtt a tojás csomagolóhelyi értékesítési ára, ezzel szemben nálunk kétharmadával. A jövő év elején e magasabb árak ismét korrekcióba fognak fordulni.

Utoljára 2013 tavaszán láttunk olyan mértékű áremelkedést, amit a mezőgazdasági árindex 2017 októberében mutatott. Az idén március óta pozitív tartományban tartózkodó index emelkedése mögött immár ismét nagyobb mértékű növekedést mutatnak a növényi termékek, mint az az állatiak. Ez fordulat, hiszen az elmúlt hónapokban sokkal inkább az állatok és állati termékek húzták felfelé az agrárárakat. Annak oka, hogy októberben ez ismét megváltozott az, hogy

a fő gabonafélék ára 10-11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az okok nemzetköziek. A világpiacon a kereslet jelenleg nagyobb ütemben emelkedik, mint a kínálat. Ez nem okoz egyensúlytalanságot, de kismértékű időszakos készletcsökkenést igen. Ez nem lesz tartós jelenség. A kalászosok árindexe ebben az időszakban a világpiacon is emelkedett, a kukoricáé és az olajosoké viszont nem. A világpiacinál stabilabb hazai kukoricaárakat az igen erős ipari-feldolgozói kereslet okozza.

A világpiaci kereslet nagyobb mértékben nőtt, mint a kínálat – fotó: Shutterstock

A növényi termékek áremelkedésében a gyümölcsök játszottak még vezető szerepet. A gyümölcsök ára 32 százalékkal – ezen belül az ipari almáé kimagaslóan, 174 százalékkal, a szőlőé 3,0 százalékkal – nőtt. Az ipari alma történelmi magasságú árát a jelentős lengyel terméskiesés okozta plusz kereslet idézte elő, de ezt sem tartjuk fenntartható szintnek, a szezon vége felé el is kezdődött a korrekciója. A burgonya ára 10 forinttal volt októberben alatta az egy évvel korábbi szintnek, egy hónap alatt az ünnepekhez közeledve már emelkedett.

Az önellátási szintünk tartós, és jelentős csökkenése miatt az árak az importlehetőségektől függnek leginkább, de a hazai termelők együttműködésének hiánya is szerepet játszik benne, hiszen gyakran egymás alá kínálva rontják piaci esélyeiket.

Októberben már elkezdődött a sertésárak korrekciója. A tehéntej ára még emelkedést mutatott októberben, de előrejelzésünk szerint, az előttünk álló hónapokban mindkét termék ára mérséklődni fog. Így vélekedünk a tojásárakról is. Októberben 21 forint volt a darabonként átvételi ár, ami az év végig még tovább emelkedik, de a jövő év elején rendszerint visszarendeződik.

Forrás: KSH

Az év eddig eltelt időszakában, az élelmiszer-termékláncban szokatlan árarányok alakultak ki. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar belföldi eladási árai nőttek (4,8%), ehhez nagyon hasonló szinten emelkedtek a mezőgazdasági árak (4,5%), és a sort a fogyasztói árak zárják (2,7%). Ilyenre hosszú évek óta nem volt példa, hiszen a lánc leggyengébb láncszeme régóta a feldolgozóipar.

Forrás: KSH  (*az év eddig eltelt időszaka)

Beruházások

Így idén nem tud az ágazat tovább erősíteni a nemzetgazdaság GDP-jén sem. A folyamatok mögötti trendek azonban továbbra is bizakodásra adnak okot. A mezőgazdaság beruházásai az első kilenc hónapban 20 százalékkal nőttek, ahogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke is 14,2 százalékkal, importértéke 11,4 százalékkal nőtt 2017 első nyolc hónapjában, az egyenleg pedig 19,1 százalékkal haladta meg 2016 első nyolc havi értékét.

Eközben a Vidékfejlesztési Program pályázatainak értékelése és a nyertesek kiértesítése is zajlik, ezért arra számítunk, hogy jövőre folytatódik a beruházások növekedése. E fejlesztések révén pedig nem csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonysága, hanem időjárási viszonyokkal szembeni ellenállása is javulni fog, ezért az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy – átlagos időjárási és járványmentes körülmények között – jövőre ismét emelkedhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Következtetés

Elemzésünk korán sem teljes körű. Inkább arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a magyar agrárium erősödése csak akkor nem lesz törékeny, ha a beruházások nem csak a hagyományos értelmükben, hanem az emberi viszonylatban is erősödnek. Ha megtanulunk együttműködni, erősítjük felkészültségünket, és a technológiai fegyelmet.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ