Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta száznál is több, jórészt az emberi örökítőrendszert károsító növényvédőszer-hatóanyagot tiltottak be. Az EU illetékes hatósága folyamatosan szigorítja a szabályokat, a jelenlegi növényvédőszerek hatóanyagainak jelentős része mégis továbbra is súlyos mellékhatásokkal járhat – írja a HVG.
„Környezetszennyezők, vagyis többségük elszennyezi a talajt, valamint a felszíni és talajvizeket. Szermaradék formájában az élelmiszerekbe juthatnak és így rongálhatják az egészségünket. Krónikus következményeik vannak, amelyek közül mostanában a legtöbbet a rákkeltő és hormonmoduláns hatásokról beszélünk" – magyarázza Darvas Béla címzetes egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító elnöke, azt is hangsúlyozva, hogy nem minden hatóanyag ártalmas.
A szakember szerint az igazán jó megoldás a biológiai növényvédelem lehetne, ott ugyanis nincsenek, vagy csak nagyon mérsékeltek a mellékhatások. Ám az ilyen készítmények használata idehaza még nem igazán terjedt el. Magyarországon a Bacillus thuringiensis baktérium permetezhető készítményeit használják hernyókártevők és bogárlárvák ellen, valamint egy Azadirachta indica (indiai orgona) nevű növény kivonatait. Azonban ezek sem alkalmazhatók minden területen.
„A növények betegségeinek többsége gomba eredetű, ami ellen széleskörűen használható biológiai védekezés ugyanúgy nincs, mint a gyomok ellen" – mondta a szakember. Ráadásul a vírusok ellen még kémiai védekezés sem lehetséges, ahogyan a baktériumos betegségek ellen sem, hiszen a növénytermesztésben tiltott az antibiotikumok használata. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szóba jöhetne olyan növénynemesítés, mely során a fajt ellenállóvá teszik ezekkel a hatásokkal szemben. A bab és a burgonya esetében már sikerült ilyeneket kinemesíteni, de a szigorú géntechnológiai szabályok miatt nem kaptak vetési engedélyt az EU-ban.
Az utóbbi időben a legnagyobb vitákat a glifozát nevű hatékony, de az ökoszisztémákat károsító és feltehetőleg rákkeltő gyomirtó váltotta ki. Darvas Béla szerint használatának alternatívája elsősorban a mechanikai gyomirtás lenne, de „kapálni már senki nem akar", a gazdák beszámolói alapján ugyanis ilyesmire ma már nem találnak embert. Mint az élet számos területén, a kétkezi munka becsületének hiánya itt is jelentkezik.
Pedig a szakember szerint a permetezéssel foglalkozó munkás megbetegedhet esetleg nyirokrákban, ám az ok-okozati összefüggés bizonyítása nehéz.
Szó sincs azonban arról, hogy az összes növényvédőszert le kellene cserélni. Vannak hatóanyagok, amelyeknek kisebb a kockázata. Az EU-tagállamok csak olyan hatóanyagokból engedélyezhetnek készítményeket, amelyek az EU hivatalos felsorolásában szerepelnek.
A szakember szerint hiba, hogy a hazai növényvédelmi képzéseken alig tanítanak környezetkémiát és ökotoxikológiát – forrás: pixabay
Magyarország Darvas Béla szerint azon országok közé tartozik, ahol minden hatóanyag tiltása után "komoly a jajveszékelés, hogy akkor mi lesz a gazdákkal". Véleménye szerint a kormány támogatja a kémiai vegyszerek használatát a nagyüzemi mezőgazdaságban. Ráadásul nálunk nincs környezetvédelmi minisztérium és az egészségügy is kivonult gyakorlatilag a mezőgazdaság területéről. A hazai növényvédelmi képzéseken pedig alig tanítanak környezetkémiát és ökotoxikológiát.
„A növényvédő mérnököknek gyakran fogalmuk sincs például a krónikus hatásokról. Pedig a humántoxikológiai alapismeretek oktatása segíthetne csak azon, hogy ne gazdacentrikus legyen napjaink növényvédelme, hanem a termék minősége révén fogyasztócentrikus" – summázza az ökotoxikológus.
_fill_540x300_0.jpg)