Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára expozéjában kiemelte, a javaslat segít megőrizni az elmúlt évek elért eredményeit és illeszkedik a kormány adóegyszerűsítő politikájába.

A törvényjavaslat elsősorban

  • az adminisztráció egyszerűsítése,
  • az európai uniós jogharmonizáció
  • és a gazdaságfehérítés érdekében szükséges módosításokat tartalmaz.

Egyszerűbb lehet az átalányadózás

Izer Norbert azt mondta, a most beterjesztett, adótörvény-módosításra vonatkozó javaslat elfogadásával tovább egyszerűsödik az átalányadózás:

  • 2023. január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk. Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma.
  • A beterjesztett törvényjavaslat megszünteti továbbá az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott. Jövő évtől csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér 50-szeresét.
  • A javaslat jelentősen csökkenti azt az időszakot, amelynek az átalányadózás megszűnése után el kell telnie az újbóli választhatóságig. Az adózó a korábbi négy év helyett csak a megszűnés vagy megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten ezt az adózási formát.

Izer Norbert

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára – Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló törvény módosítását ismertetve Izer Norbert kiemelte: a cél egy rendkívül egyszerű, áttekinthető, az adózó számára könnyen érthető iparűzési adókötelezettség-teljesítés megteremtése. A javasolt modell szerint évente egyszer kell adót fizetni.

Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, amelynek évi bevétele nem több mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő, átalányadózó, egyéni vállalkozó esetében nem több mint 120 millió forint.

A székhely vagy telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzési adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz. 12 millió forint bevételig 2,5 millió forint, 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve kiskereskedő, átalányadózó esetében 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz az egyszerűsített iparűzési adóalap.

Általános forgalmi adó – lényeges változás nem lesz

Az államtitkár jelezte, az általános forgalmi adózást illető módosítások nem eredményeznek strukturális változásokat. Ugyanakkor kiemelte az ingatlanokkal kapcsolatos módosítást. Elmondta, a javaslat tartalmazza a kormány nyáron már jelzett szándéka szerint a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát 2024 végéig, valamint rendelkezik a kedvezményes kulcs ezen időpontot követő fokozatos kivezetéséről.

Van róla vita

Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a most tárgyalt javaslat adókönnyítéseket, adminisztrációs egyszerűsítéseket, uniós jogharmonizációs pontokat tartalmaz és a gazdaság fehérítését célozza. Egyszerűsödik a helyi iparűzési adó a kisvállalkozások számára és könnyebb lesz az átalányadó választása is. Bevezetik továbbá az e-nyugtát.

Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka szerint gazdasági válsághelyzetben, tűzoltásszerűen hozott módosítások nem helyettesítik az átfogó adóreformot. A javaslat technikai egyszerűsítéseket és adminisztratív változtatásokat tartalmaz, és egyes vállalkozások esetében nem könnyítések, hanem a terhek növelése várható. A munkabéreket terhelő járulékok lényegében nem változnak és azok továbbra is a harmadik legmagasabbak Európában. Az iparűzési adó új szabályai rontják az önkormányzatok helyzetét, csökkentik azok bevételeit.

A Momentum nevében felszólaló Bedő Dávid pedig egyenesen igazságtalannak nevezte az új adótörvényt, mert a javaslat szerinte nem tartalmaz intézkedéseket az energiaválság következményeinek mérséklésére, nem ösztönzi a munkaadókat, hogy járuljanak hozzá a munkavállalóik megemelkedett költségeihez. Nem tesz semmilyen lépést a közteherviselés igazságosabbá tételére, és a multik továbbra is minimális nyereségadót fizetnek majd. Nincs érdemi alternatíva a katából kiszorítottak számára sem, mint mondta.