Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet. A dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében.

Az alábbi összefoglaló "Az új KAP társadalmi egyeztetése" című dokumentum alapján készült. A dokumentum és annak véleményezésével kapcsolatos információk ITT érhetőek el.

A Közös Agrárpolitika 9 célja, melyre a magyar terv készítése során is figyelemmel kellett lenni: versenyképesség növelése, méltányos jövedelem, erőviszony-kiegyenlítés az élelmiszerláncban, klímaváltozás elleni fellépés, környezetvédelem, tájkép és biodiverzitás megőrzése, generációs megújulás, élő vidéki területek, élelmiszer és egészségvédelem.

Mekkora pénzösszegről szól a magyar KAP Stratégiai Terv?

Az I. pillér támogatási kerete a 2023–2027-es időszakban évente 1243 millió euró, amely csökkenés lett volna a jelenlegi időszakhoz képest. Emiatt döntött úgy a kormány, hogy a II. pillérből történő maximális, 25%-os átcsoportosítást iktatja be.

Ennek köszönhetően 2023 és 2027 között 1347,4 millió euró a közvetlen támogatások kerete, amely kis mértékben, ugyan , de (1,2%-kal) magasabb, mint a 2014 és 2020 közötti időszak évi 1331 millió eurós összege.

A II. pillér keretében (vidékfejlesztési támogatások) a 2021 és 2027 közötti időszakban 4382 milliárd forint összeget fordíthatunk a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra.

Elindultak a beruházásalapú modernizációs programok

Mivel a 80%-os nemzeti kiegészítés már a 2021. és 2022. átmeneti években is biztosított, így ebben az időszakban rengeteg beruházásalapú modernizációs program indulhat el, 1500 milliárd forintos keretből. A 2023–2027-es időszakban a vidékfejlesztési támogatások keretében 2853 milliárd forintot lehet majd még még felhasználni, a többi forrás lekötésre kerül a 2021–2022. években.

A KAP vidékfejlesztési támogatásainak keretében a legfontosabb fejlesztési prioritás az élelmiszeripar, a mezőgazdaságban pedig egyrészt az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelése, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatása.

KAP I. pillér intézkedései

Közvetlen támogatások gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Gazdasági fejlődés)

1. A fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás (BISS): a jelenlegi egységes területalapú
támogatás (SAPS) és zöldítés jogcímeit váltja fel. Egyelőre nem ismert a támogatás várható összege, mert a BISS-boríték maradványelven alakul ki. Nagyságrendileg 160-165 ezer termelő tudja majd igénybe venni.

BISS: a jelenlegi egységes területalapú támogatás (SAPS) és zöldítés jogcímeit váltja fel – Fotó: Envato

2. A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás
(redisztributív támogatás) (CRISS): jelenleg nincs ilyen a támogatási rendszerben, csak hasonló, mint példásul kistermelők egyszerűsített támogatása. A közvetlen támogatási keretösszegnek legalább 10%-át kell erre fordítani.

3. Termeléstől függő jövedelemtámogatás (CIS): a jelenlegi termeléshez kötött támogatások,
minimális változásokkal. A kedvezményezett ágazatok köre alapvetően nem változik, de a burgonyatermesztés az uniós szabályok változása miatt kikerül a támogatható körből.

4. Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT): a jelenlegi átmeneti nemzeti támogatások
továbbvitele.

5. Fiatal gazda támogatás (YFS): az első kérelem benyújtásakor 40 évnél nem idősebb
gazdálkodók 170 euró/ha (62 ezer forint/ha, két és félszerese jelenleginek) kaphatna legfeljebb
300 hektáros birtokméretig.

Piaci támogatások gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Gazdasági fejlődés)

A szőlő-bor ágazatban a Bor Nemzeti Támogatási Program kapcsán az előző időszak intézkedései folytathatók 2023–2027 között is.

A méhészek a Méhészeti Nemzeti Program keretében 2021-től 36%-kal több támogatást kaphatnak
az előző évhez képest. Három év összehasonlításában ez 70%-os növekedést jelent.

Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatása: a támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 4,1%-a.

Az iskolaprogramokban a felhasználási szabályok a 2023-2027-es időszakban nem változnak.

Állami intervenció, magántárolás, egyéb válságintézkedések: az új időszak piaci támogatásainak elsődleges célja továbbra is a biztonsági háló nyújtása, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének hatékony, válságmegelőző működtetése.

Közvetlen támogatások környezeti fenntarthatóságot szolgáló intézkedései (Zöld jövő)

Az Agrárökológiai Alapprogram (AÖP), teljesen új intézkedés, melynek célja a gazdálkodók az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek. A közvetlen támogatások forráskeretének minimum 25%-át erre az intézkedésre kell fordítani.

Sok beruházási támogatás az eddigiekhez hasonlóan halad majd tovább – Fotó: pixabay

A KAP II. pillér intézkedései

Gazdasági fenntarthatóságot szolgáló intézkedések (Gazdasági fejlődés)

Mezőgazdasági üzemek fejlesztése

Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése a mezőgazdasági termékek értéknövelésével

Induló vidéki vállalkozások támogatása

Tevékenységdiverzifikáció mezőgazdasági üzemen belül és kívül

Mezőgazdasági üzemen belüli és kívüli vízgazdálkodási beruházások

Mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása

Mezőgazdasági növénybiztosítási díjtámogatás

Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer

Országos mezőgazdasági jégkármérséklő rendszer digitális átállása

Generációs megújulás támogatása

Az intézkedések nagy részének van előzménye a korábbi Vidékfejlesztési Program jogcímei között.

Környezeti fenntarthatóságot szolgáló intézkedések (Zöld jövő)

Környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (AKG): az átmeneti évek második évétől, 2022. január 1-től indul az új 3 éves kötelezettségvállalási időszak, megemelt egységköltséggel meghirdetett, a VP szabályrendszere szerinti új AKG- és ÖKO-felhívásokkal, melyeket 2025-től újabb – a Stratégiai Terv szabályrendszere szerinti – AKG/ÖKO felhívások követnek majd.

A közvetlen támogatások forráskeretének minimum 25%-át az agroökológiai alapprogramra kell fordítani – Fotó: pixabay

Ökológiai gazdálkodás támogatása

Agroökológiai nem termelő beruházások

Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése

Mezőgazdasági génmegőrzés

Állatjóléti intézkedések

Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV)

Erdőgenetikai többéves kötelezettségvállalások

Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés-alapú támogatása

Erdőtelepítési és fásítási beruházások és fenntartásuk támogatása

Versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás beruházásai (forprofit és nonprofit)

Vidékfejlesztést szolgáló intézkedések (Megújuló vidék)

Kistelepülések és tanyák infrastruktúra-fejlesztése

Termelői csoportok és termelői integrációs szervezetek támogatása

Minőségrendszerek létrehozása, a csatlakozás támogatása és promóciója

Minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás: új intézkedés, melynek célja a már működő minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás támogatása

Rövid Ellátási Lánc együttműködések támogatása

Társadalmi agrárvállalkozások együttműködései: új intézkedés, melynek célja az ágazat szereplői közötti alacsony fokú együttműködési és innovációs készségek számos módon akadályozzák a versenyképesebb, erőforrás-hatékonyabb vagy a környezeti feltételekhez alkalmazkodóbb, összehangolt gazdálkodási struktúrák fejlődését.