Új-Zéland hatalmas kapacitással rendelkezik az agrártermelés terén – fotó: Rybaltovszki Péter
Az ország természeti adottságai kiválóak. Jól eloszlott bőséges csapadék, jelentős mértékben kisebb kártevő- és kórokozó terhelés annak köszönhetően, hogy a sziget védelmét jól és hatékonyan szervezik. A nagy népességű területektől eltérő évszakok ideális terepet nyújtanak a frisspiaci termelésre. Ennek ellenére a termelés mégsem csak arról szól, hogy termesszünk cseresznyét, mert azt jól el lehet adni télen.
Igen erős a nemesítési fejlesztés a hagyományos fajták tekintetében, másrészt a nemesítési és termelési irányok alapvetően réspiacokra, ha pedig lehet akkor sokkal inkább a még nem létező piacokra kíván fókuszálni.
Ennek klasszikus példája a kiwi gyümölcs, amely egy élvezhetetlen gyümölcs, a kínai köszméte néven került Kínából az új-zélandi nemesítők asztalára. A nemesítés eredményeképpen létrejött a ma sokak által ismert szőrös zöld gyümölcs, amelyet országimázs jelleggel átkereszteltek kiwi-re (ami az itt élők beceneve angolul). Azóta a kiwitermelők szövetkezetbe tömörülve folyamatosan közösen finanszírozzák a nemesítést amely ma már a szőrtelen, mézédes arany kiwi gyümölcsnél jár. A legújabb fajták termesztésére a szaporítóanyagot és a liszensz jogokat természetesen csak új-zélandi termelők kapják meg. A világot pedig boldogan szolgálják ki az itteni hűtőházakból.
Még több képért kattintsatok a képgalériára:
Másik jó példa erre a radiata fenyő, amely az itteni klimatikus viszonyok között jól termeszthető. A nemesítők munkája eredményeképpen létrejött egy olyan radiata fenyő klón, ami 21 év alatt óriási faanyagot képes növeszteni. A termesztők azonban nem elégedtek meg ennyivel. Ugyan nem volt igény a faipar részéről csomómentes fenyőárú előállítására, hiszen ez nem volt biztosított a termelés részéről, ezért a piac nem fizetett felárat a csomómentes faanyagért. Az új-zélandi termelők elkezdték legallyazni a fiatal csemetéket 3 méteres magasságig, létrehozták a csomómentes fenyőárúalapot. A befektetett munkát a piac igazolta, jelenleg már a csomómentes radiata fenyő ára jelentősen drágább mint a csomósé.Számos más példa mutatja be miképpen termel Új-Zéland réspiacokra, illetve hogyan hoz létre eddig nem létező terméket, terményt árualapképző mennyiségben, ezáltal biztosít monopóliumot saját termelése számára. Mindezen információk birtokában érdeklődve léptem a Christchurch Show, az új-zélandi agrárkiállítás területére.
A kiállításon a legújabb gépekből nem volt hiány – fotó: Rybaltovszki Péter
Sok tekintetben a kiállítás ugyanaz volt mint egy agrárkiállítás és vásár a világ bármely másik pontján. Felvonultak a munka- és erőgépgyártók a legújabb modellekkel, és az ilyenkor szokásos kirakodóvásár is hasonló volt az otthonihoz. Lacikonyha, teleshop kés és varázsszeletelő itt is volt.
Mi az, ami más volt? Egyrészt szembetűnő, hogy az állattenyésztés erősen felülreprezentált a mezőgazdasági vertikumban. Ez persze nem meglepő a számok ismeretében.
Közel 30 millió juh, több mint 10 millió marha és közel 1 millió szarvas kérődzik a két szigeten.
Ennek megfelelően, az állattartás gépi és egyéb eszközei igen nagy felületet foglaltak el. A vásár nagyobbik része a szabad ég alatt volt, ám több épületet kifejezetten ennek a vásárnak a lebonyolítására építették. A létesítmény fedett istállóiban hatalmas területen voltak megtekinthetők a nemzeti seregszemlére érkező birka, marha, sertés, kecske, alpaka tenyészetek versengő tenyészállatai. Az állatok tucatnyi fajtája felvonult, külön pavilonban mutatkoztak be a ritka fajták, mint tenyésztési érdekességek, esetleges nemesítési alapanyagok. Az állattartás genetikai bázisa teljes szélességgel jelent meg.
Természetesen a legnagyobb hangsúly az állattartáson volt – fotó: Rybaltovszki Péter
A kiállítás keretében kitelepedett a gyapjútőzsde, és élő aukció keretében több mint 12 millárd forintos értékben cserélt gazdát a gyapjú. Az elsősorban kárpitkészítésre használt crossbreed gyapjú amúgy is rekordalacsony ára tovább esett, de tekintettel ennek a birkafajnak a vegyes hasznosítására (hús és gyapjú) ez csak üröm a termelők poharában, nem dönti össze az ágazatot. A merinó gyapjú ára pedig tovább szárnyalt, a divatipar étvágya csillapíthatatlan. A kiállításon létező összes állati szőrt értékelték, a gyapjú (crossbreed és merinó), alpaka szőr egyes árnyalatai, mohair kecskeszőr-tételek közül díjazták a legjobbakat.
A gyapjútőzsde is kitelepült – fotó: Rybaltovszki Péter
Az intelligens mezőgazdaság elsősorban az öntözésvezérlés területén elterjedt. Nyolc új-zélandi társaság kínál különféle, jellemzően akár telefonról is vezérelhető öntözési megoldásokat, és a fő kultúrákhoz előrejelzési és referencia modellek is elérhetők. Mindez összekapcsolva a helyi meteorológiai előrejelzéssel, a munkagépekről érkező adatokkal percre kész farmirányítási és felügyeleti rendszert kínál. Mindez már a mindennapok része, a kiállító cégek élőben mutattak be a rendszerükben működő farmokon éppen folyó növényvédelmi és tápanyag-kijuttatási munkákat.
A kiállítás a vidéki élet szépségeit is igyekezett bemutatni, valamint a szórakoztató-ismeretterjesztő programok igyekeztek a laikusok számára is vonzóvá tenni az ágazatot.
A hatalmas veterántraktor- és erőgép-kiállítás mellett quad és terepmotor verseny, díjlovas, díjugrató és kocsihajtó verseny, a favágó világkupa területi válogatója és döntője, terelőkutya verseny is teret kapott a rendezvényen.
Közönségprogramban sem volt hiány – fotó: Rybaltovszki Péter
Természetesen a gyerekeket állatsimogató várta, de a kiállításra hoztak 30 darab minden órás anyajuhot is, hogy –állatorvos felügyelete mellett – a helyszínen elljenek amivel a születés csodája a laikusok számára is kézzelfogható valósággá válhatott. Ismeretterjesztő jelleggel birkanyírás és méhészeti kaptárbemutató is volt.
A legnagyobb sikert a gyerekek körében a libákat terelő juhászkutya bemutatója volt, aki egy bonyolult pályarendszeren terelte végig gazdájának irányítása szerint a nem túlzottan együttműködő szárnyasokat.
