Többek között megfigyelték, hogy a poszméhek a nektár begyűjtésében szabályos munkamegosztást és tervezést alkalmaznak, ami az állatvilágban csak nagyon ritkán tapasztalható „elvonatkoztatott gondolkodás” jegyeit mutatja – írja az agroxxi.ru.
A poszméh kolónia minden tagjának megvan a maga nektárgyűjtő körzete – fotó: Pixabay
A házi méhekkel ellentétben a poszméh kolónia tagjai nem tájékoztatják egymást a nektár pontos lelőhelyéről, viszont az utóbbiak cukrozott művirágokról is képesek nektárt gyűjteni. A fentieknek megfelelően a poszméhek egyedei a nektárkeresésben magukra vannak utalva, így közülük a kisebb testűek csak a közeli virágokat látogatják, és azok pontos helyét, illetve nektárbőségét nem rögzítik a memóriájukban.
A nagyobb testű egyedek viszont elsősorban jóval távolabbi és nektárban gazdagabb lelőhelyeket keresnek fel, és a legnagyobb tápértékű nektárok helyét többször is képesek megtalálni, azaz a kolónia minden tagjának megvan a maga nektárgyűjtő körzete. Ez elsősorban az egyedek testméretével függ össze, vagyis a nagyobb testűek a kicsiknél sokkal ügyesebben megtaláljak a távolabbi és bőségesebb nektár lelőhelyeket, és azokra folyamatosan emlékeznek.