Keresd a búzát
Dr. Olekszandr Perekhozhuk a hallei Leibniz Átalakuló Gazdaságok Mezőgazdasági Fejlesztési Intézetének (IAMO) kutatója vendégcikket írt a német Agrarzeitungba, azt állítva, hogy:
"Az Ukrajna elleni orosz háború igazi oka az orosz hatalmi elit, ami szeretne megszabadulni egy nemkívánatos mezőgazdasági-piaci versenytárstól."
Tegnapi cikkünkben már bemutattuk a kutató gondolatait, illetve az összefűzött elmélet láncszemeit, most pedig tovább vizsgáljuk az általa a cikkben emlegetett "élelmiszerfegyver" koncepcióját.
Sem a teória, sem a fegyver nem új
Ha valaki Perekhozhuktól hallott először az "élelmiszerfegyverről" annak érdemes megfontolni, hogy az élelmiszerexport már régóta döntő szerepet játszik a biztonságpolitikában és a diplomáciában, és ezen a területen Oroszország jelentős meglévő befolyása inkább növekedni fog, mintsem csökkenni a következő évtizedekben.
A Bloomberg már március elején felhívta rá a figyelmet, hogy az ország mezőgazdasági termelése - melyben Oroszország hagyományosan alulteljesített a rideg, szárazságnak kitett mezőgazdasági területeinek alacsony minősége miatt - fellendült az elmúlt évtizedben. Ez azért lehet fontos, mert az élelmiszerrel jól ellátott Egyesült Államok és az Európai Unió ezen a területen előnyben vannak. A Bloomberg véleménycikkében odáig megy, hogy a Szovjetunió felemelkedését és bukását is a gabonának köszönheti, az első világháború idején bekövetkezett mezőgazdasági termelés-összeomlásoz kötve az események láncolatának kezdetét. Ekkor ugyanis a hadkötelezettség több mint 10 millió főnyi parasztot változtatott élelmiszertermelőből élelmiszerfogyasztóvá és évekig tartó élelmiszerlázadások kezdődtek, melyek nem másban csúcsosodtak ki, mint az 1917-es forradalmakban.
"A kollektivizálás és a (Sztálin által mesterségesen előidézett) brutális éhínség, a Holodomor, már az 1930-as években körülbelül 4 millió ukrán lakos halálát okozta."
Mindez a mezőgazdasági termelés stagnálását eredményezte és az 1970-es évekre a Szovjetunió már korábban soha nem látott mennyiségű gabonát importált. Az 1980-as évek közepén az olajárak összeomlása csökkentette az orosz kőolaj exportjának értékét, és Moszkva képtelenné vált kifizetni gabonavásárlásait, ami ezáltal a szovjet kommunizmus bukásának egyik fő tényezőjévé vált. A fejadagok korában az éhezéstől való félelem is kiújult.
Ha valaki Perekhozhuktól hallott először az "élelmiszerfegyverről" annak érdemes megfontolni, hogy az élelmiszerexport már régóta döntő szerepet játszik a biztonságpolitikában és a diplomáciában. Fotó: Wikimedia
Drámai élelmiszerpiaci fordulat
A helyzet az elmúlt években vett 180 fokos, drámai fordulatot. A Krím félsziget 2014-es inváziója óta Oroszország a világ egyik legnagyobb élelmiszer importőréből nagy volumenű exportőrré szervezte át magát. A búzaszállítmányok tekintetében 2017-ben már megelőzték az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Kanadát is, így az ország visszanyerte a cári Oroszország korának termelői státuszát a világ legnagyobb gabonaexportőreként.
"Az orosz húsimport, amely a posztszovjet korszakban megelőzte még a gabona behozatalának volumenét is szinte semmivé sorvadt. Megugrott ugyanakkor a Csendes-óceán északi részének melegedő tengeréből származó "tenger gyümölcseinek" értékesítése Dél-Korea és Kína egyre gazdagabb piacaira."
Még a tejtermékek piacán - az egyik olyan területen, ahol Oroszország még ma is deficites - sincs komoly probléma, a Moszkva közeli szövetségesének számító Fehéroroszország szerepe miatt. Az ország teljesen önellátó az alapvető élelmiszerekből - jelentette ki Putyin diadalmasan már 2020-ban, mielőtt az év későbbi szakaszában a költségek megugrása miatt ársapkát jelentett be olyan termékekre, mint a cukor és az olaj.
A búzaszállítmányok tekintetében 2017-ben megelőzték az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Kanadát is, így az ország visszanyerte a cárok korának státuszát a világ legnagyobb gabonaexportőreként. Fotó: Pixabay
A klímaváltozás "oroszbarát"
A magasabb termelési eredmények fő oka a növekvő műtrágya-felhasználás és professzionalizáció, különösen az Ukrajna és Kazahsztán közé szorult déli mezőgazdasági övezetben. A folyamatot a Putyin-korszak során az importfüggőség csökkentésére irányuló tudatos erőfeszítés vezérelte, szigorú célokat tűzve ki, majd szigorítva az ország élelmezésbiztonsági doktrínáját is 2010-ben és 2020-ban a doktrína frissítése során.
A 2014-es Krími annexiót követő nyugati embargó után az ország végképp felhagyott a behozatallal, vagyis a nyugati országok szankciói csak erősítették a tendenciát. És a folyamat még inkább felgyorsul majd, ahogy a bolygó melegszik. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület) jelentése egy olyan világot ír le, melyben a növény-, és állatfajok máris menekülnek az egyre viharosabb és kaotikusabb klímájú trópusi szélességi körökről, és életterük egyre északabbra tolódik.
"Az óceánok élővilága minden évtizedben 59 kilométerrel vándorol a sarkok felé, így a csendes-óceáni halászat gazdagabb része hamarosan oroszországi vizekre kerül."
A jelentés szerint még ha 2100-ra az ipari forradalom előtti értékhez képest 1,5 Celsius-fokkal alacsonyabban is sikerülne tartani a felmelegedést, a mai mezőgazdasági területek 8 százalékát akkor is elveszítjük majd. Az IPCC szerint, mivel az éghajlatváltozás már ma is lassítja a mezőgazdasági üzemek hozamának növekedését - ami az elmúlt évszázadban táplálta a világot - a bolygó lakosságának nagy része számára nőni fog az éhezés kockázata.
"Oroszország pedig egyre kényelmesebb helyzetben használhatja ki a kaotikusabb jövő stratégiai előnyeit, mivel ugyanazok a tényezők, melyek másokat hátrányba hoznak, új területeket nyitnak meg számára északon, hosszabb tenyészidőszakkal és melegebb időjárással."
A jelentés szerint még ha 2100-ra az ipari forradalom előtti értékhez képest 1,5 Celsius-fokkal alacsonyabban is sikerülne tartani a felmelegedést, a mai mezőgazdasági területek 8 százalékát akkor is elveszítjük majd az évszázad végére. Fotó: Pixabay
Tettesből nyertes
A sors különös fintoraként is értékelhető jutalom ez egy olyan ország számára, amely a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag exportőreként betöltött szerepével jelentős mértékben hozzájárult az éghajlat felmelegedéséhez - de ettől még ezzel a rivális hatalmaknak számolniuk kell.
A 20. század elején a fosszilis tüzelőanyagok felváltották az élelmiszert, mint a nemzetállamok politikai nyomásgyakorlásának bevett eszközét. Az ukrajnai válság hatására most Európa megújuló energia átállása felgyorsulhat, az oroszországi gázexporttal kapcsolatos fejlemények az elmúlt hónapokban ezt szinte garantálják, de már ma is jól látható, hogy ez még nem a történet vége lesz.
"Az emberiség legrégebbi energetikai dilemmája - a testünket tápláló gabona, zöldség és hús beszerzésének kényszere - talán éppen arra készül, hogy visszaüljön a szénportól fekete, kőolajtól csúszós trónjára, ahonnan még a Kaiserek és a Komisszárok taszították le - ideiglenesen."
Ez nem a jövő, ez a jelen
Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes kedden azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ukrajnai háborúja kritikus élelmiszerhiányhoz vezetett Ukrajnában, ami világszerte érezhető globális élelmiszerválsághoz vezet, annak minden tovagyűrűző hatásával egyetemben.
.jpg)
A 2022-es év nehézségei 2023-ra válhatnak igazi „élelmiszer-rémálommá" mivel Ukrajna tavasszal valószínűleg nem fog aratni, mivel a férfiak a csatatereken vannak, a nők pedig az orosz bombák elől menekülnek, és esetleg nem vetnek majd. Fotó: Wikimedia
Sherman az ENSZ keddi ülésén beszélt az orosz háború globális élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásairól, bejelentve, hogy Oroszország legalább három polgári hajót bombázott, amelyek árukat szállítottak a Fekete-tengerről.
"Elmondta, hogy az orosz haditengerészet blokkolja a hozzáférést Ukrajna kikötőihez, elzárja Ukrajna gabonaexportálási képességét, és megakadályozza, hogy körülbelül 94 élelmiszerrel szállított hajó elérje a Földközi-tengert."
Oroszország mindeközben azt állítja, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek szankciói világszerte megnövelik az élelmiszerköltségeket, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Oroszország folyamatosan akadályozza, hogy Ukrajna gabonaexportja elérje a világ többi részét.
Sherman elmondta, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization) becslése szerint világszerte akár 13 millió ember kerülhet élelmiszer-ellátási bizonytalanságba az ukrajnai orosz invázió következtében. Ukrajna és Oroszország jelentős mezőgazdasági termelők, a világ búzájának mintegy 30 százaléka, a kukorica 20 százaléka és a napraforgóolaj export 75 százaléka a Fekete-tenger térségéből származik.
Oroszország folyamatosan akadályozza, hogy Ukrajna gabonaexportja elérje a világ többi részét. Fotó: Wikimedia
Második "arab tavasz"?
A Le Point francia lap szerint a élelmiszerhiány alááshatja az autokráciákat Észak-Afrikában is, akár megismételve a 2011-es "arab tavasz" eseményeit. Tunisz és Kairó állítólag máris fél a kenyérlázadásoktól, de Líbia, Egyiptom és Algéria is legalább felerészben az ukrajnai és oroszországi búzaimporttól függnek.
A 2022-es év nehézségei 2023-ra válhatnak igazi „élelmiszerellátási-rémálommá” mivel Ukrajna tavasszal valószínűleg nem fog aratni, mivel a férfiak a csatatereken vannak, a nők pedig az orosz bombák elől menekülnek, és emiatt esetleg a vetés is elmarad. A Maghreb-országok rabati és algíri illetékesei szerint az év végéig van elég termés, míg a tunéziai hatóságok már azt jelezték, hogy csupán idén nyárig vannak készleteik.
"A Közel-Kelet lakossága a világ népességének 4 százalékát adja, de a világ gabonaimportjának 35 százalékát fogyasztják. Ez a pokoli egyenlet több mint tizenöt éve megoldatlan."
"Az ENSZ Világélelmezési Programja (World Food Program) arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában az emberek 45 százaléka aggódik amiatt, hogy elegendő ennivalója van-e. A dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros elleni támadások következtében a lakosság élelem, víz, hő és áram nélkül maradt, a lakosok már hetekkel ezelőtt csak az olvadó havat itták, és a városi tisztviselők szerint mára kezdenek éhen halni" - tette hozzá Sherman.
„Öt héttel ezelőtt Mariupol békében élt. Valójában nyüzsgő kikötőváros volt, gabonaexportőr, amely segített táplálni a világot. Lakosai ma a Putyin elnök választotta háború miatt halnak meg” - mondta el Sherman.
A friss hírek is ezt mutatják
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg szándékosan támadja az élelmiszerraktárakat is. Cikkünk megírása után adott hírt róla az Euronews, hogy szerda este Ukrajnában megsemmisítették Európa egyik legnagyobb élelmiszertároló létesítményét. Az ország fővárosától, Kijevtől 20 kilométerre északkeletre fekvő Brovary több raktárnak ad otthont, és ezek váltak az orosz lövedékek célpontjaivá. A város polgármestere, Iho Saposhko meg van győződve arról, hogy a támadást még a háború kitörése előtt tervezték.
„Nem baleset volt. Szándékos volt. A teljes élelmiszerraktár és 50 000 tonna élelmiszer megsemmisült. Brovary összes élelmiszerboltját ugyanazon a napon bombázták. Szándékosan megsemmisítették az egész Ukrajnába szánt élelmiszerkészleteket" - számolt be róla Saposhko.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
