A horvát Petrokemija műtrágyagyártó március 23-ig újraindítja termelését, miközben az európai műtrágyaipar komoly válságban van - írja a SeeNews. A földgázárak emelkedése és az orosz verseny nyomás alá helyezte a gyártókat, akik most Brüsszel segítségére várnak - derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Horvátország egyetlen műtrágyagyára újraindul

A Petrokemija, Horvátország egyetlen ásványi műtrágya gyártója, bejelentette, hogy március 23-ig újraindítja a termelést. A több hónapos szünetet a magas gázárakkal magyarázták, amelyek a műtrágyagyártás egyik legfontosabb költségtényezői.

A gyár nagyjavítást hajtott végre, amelyet február végére fejezett be. A cég közleménye szerint az újraindítás során rövid ideig megnövekedhet a hulladékgáz-kibocsátás és a zajszint, de a levegőminőség továbbra is az előírásoknak megfelelő marad.

A Petrokemija többségi tulajdonosa a török Yildirim Holding, amely egyre nagyobb szereplővé válik az európai műtrágyapiacon.

Válságban az európai műtrágyagyártás

Miközben a Petrokemija újraindítja termelését, az európai műtrágyagyártók komoly túlélési harcot folytatnak. Az ukrajnai háború következményeként az ágazatot két jelentős probléma sújtja: a tartósan magas földgázárak, illetve az orosz versenyelőny, hiszen egyszerre műtrágyagyártók és földgáztermelők, tehát olcsóbban tudják előállítani a műtrágyát.

A problémák miatt több európai gyártó mentőcsomagot vár Brüsszeltől, köztük:

  • Nitrogénművek (Magyarország): Bige László vállalata halasztást kért májusban lejáró kötvényeire.
  • Grupa Azoty (Lengyelország): Hitelezőkkel tárgyal a túlélés érdekében.
  • Duslo (Szlovákia): A termelése is veszélyben van.
  • SKW Piesteritz (Németország): Az ammóniaüzemeit minimális kapacitással működteti a magas költségek miatt.

Christopher Profitlich, az SKW Piesteritz szóvivője szerint reális veszély, hogy számos európai gyártó eltűnik a piacról.

Brüsszel lép, de ennek ára lesz

Az EU eddig nem akart szankciókat bevezetni az orosz műtrágya ellen, mivel az élelmiszer-biztonság fenntartása érdekében szükségesnek látta az importot. Most azonban változás jöhet:

  • Vámot vethetnek ki az orosz műtrágyára – ezzel drágulhat az orosz termék.
  • Az európai gyártók számára támogatási programokat indíthatnak.

Mi lesz ennek a következménye?

  • Ha a vámok emelik az árakat, a mezőgazdasági termelők költségei nőnek, amit vagy ők, vagy az élelmiszerárakon keresztül a fogyasztók fizetnek meg.
  • Az EU továbbra is csökkenteni akarja az orosz földgázfüggőséget, ami magas gázárakat jelenthet hosszú távon.

Az állati trágya lehet az új alternatíva?

Az EU agrárbiztosa, Christopher Hansen szerint az orosz műtrágyát állati eredetű trágyával lehetne helyettesíteni. Ez a módszer fenntarthatóbb megoldás lehet, de az iparági szereplők szerint nem tudja teljes mértékben kiváltani a nitrogénalapú műtrágyákat.

Európa egyre többet vásárol orosz műtrágyából

Annak ellenére, hogy az EU csökkenti az orosz földgázimportot, műtrágyából egyre többet vásárol:

  • 2023-ban az EU 10%-kal több nitrogénműtrágyát importált Oroszországból, mint 2022-ben.
  • 2024 első két hónapjában az import további 10%-kal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy az orosz földgáz végső soron mégis bejut Európába – műtrágya formájában.
A következő hónapok döntőek lesznek az európai műtrágyaipar jövője szempontjából.

Indexkép: Pixabay