Több mint 2 milliárd dollár (aktuális árfolyamon 840 milliárd forint) értékű beruházás keretében valósul meg a Budapest-Belgrád vasútvonal. A szükséges ingatlanok felvásárlása jelenleg is zajlik.

A Népszava információi szerint azonban nem egészen zökkenőmentes a kisajátítás, ugyanis például Taksonyban a 154 érintett ingatlanból szeptemberre 31 tulajdonos utasította vissza a MÁV által tett ajánlatot. A helyi fórumon az egyik felszólaló, akinek egyébként több ingatlana is érintett, meg is jegyezte, hogy az M0-as déli szakaszának építésekor egészen más árakat fizettek a földekért annak ellenére, hogy hasonló a termőföld minősége.

Mi történik, ha visszautasítja az ajánlatot a tulajdonos?

A kisajátítás törvényi menetrendje szerint az ügyvéd először igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, ahol megállapítják az ingatlanért fizetendő kártalanítási összeget, majd az ügyvédi iroda ajánlatot tesz az ingatlan tulajdonosának. Ha a tulajdonos elfogadja az árat, akkor a törvényi keretek között lezajlik a szerződéskötés és az összeg kifizetése.

Ha a tulajdonos nem fogadja el az árat, akkor viszont elindul a kisajátítási eljárás. Az árral nem elégedett tulajdonos új szakértő kirendelését is kérheti, amely akár magasabb ajánlati ár kiharcolásához is vezethet, ha a kormányhivatal is elfogadja. De ebben az esetben a MÁV támadja meg a bíróságon a határozatot, közölte a MÁV vagyongazdálkodási igazgatója a Népszava cikke szerint.

A termőföldek kisajátítása kapcsán realizált kártalanítási összegekről hivatalos információ nem érhető el.

Hogyan állapítják meg a kártalanítás összegét?

A kisajátítási törvény szerint a kártalanítás összegének megállapítása során figyelembe kell venni:

  • az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,
  • ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke - összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt - nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét.

Mennyibe kerül Magyarországon a termőföld?

Az utóbbi években jelentős emelkedés tapasztalható a termőföldárak esetében, a legutóbbi statisztikai elemzés szerint 2010 és 2021 között 1 hektár

  • szőlő ára 289 százalékkal,
  • gyümölcsös ára 337 százalékkal,
  • szántó ára 360 százalékkal,
  • erdő ára 228 százalékkal,
  • gyep ára 382 százalékkal emelkedett.

Az átlagárakról ebben a cikkben található bővebb információ.

Indexkép: Pixabay