A mikotoxinok jelenléte az agrárszektorban évről évre fokozódik, amely komoly kockázatokat jelent mind a termelés, mind az élelmiszerbiztonság területén. Már az 1960-as években ismert volt a mikotoxinprobléma, de napjainkban a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és a kártevők fokozott jelenléte miatt a helyzet egyre súlyosbodik.
A KITE legújabb podcast-sorozatában Hadászi László innovációs főigazgató moderálásával dr. Békési Pál címzetes egyetemi tanár, dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens és az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Laboratórium igazgatója, Reng Zoltán a Hungrana Kft. vezérigazgatója, dr. Nagy Antal intézetvezető, egyetemi docens és dr. Szabó Emese innovációs főigazgató-helyettes elemezték a kialakult helyzet főbb okait, a vetésszerkezet szerepét, a technológiai tényezők hatását és az időjárás befolyásoló tényezőit.
Magyarországon a kalászosok, kukorica, napraforgó és repce dominálja a termőterületeket, melyek különösen kitettek a toxinfertőzésnek. Az állattenyésztésre is jelentős hatással van a probléma, különösen a tejipar számára okoz kihívásokat, hiszen a tejben lévő toxinokra az EU szigorú szabályozása vonatkozik.
De mi játszik közre a kialakult toxinhelyzetben?
A szakértők válaszából kitűnt, hogy a megváltozott időjárási viszonyok hatására a kártevők egyre ellenállóbbak, például a gyapottok-bagolylepkénél több nemzedék is megfigyelhető, hiszen az enyhe téli hónapokban áttelel. Felmerült az is, hogy a tapasztalatok alapján hogyan lehet mégis fékezni a toxinfertőzöttséget. A technológiai fejlesztésekkel, például az öntözött területek arányának növelésével és a termény megfelelő szárításával csökkenthető a toxinképződés.
A szakemberek több megoldási javaslatot is megfogalmaztak, beleértve az előrejelzéseket segítő digitális eszközöket, a precíziós gazdálkodást és a fenntartható termelési módszereket. A KITE fejlett növényvédelmi és agrotechnológiai megoldásokkal segíti a termelőket a probléma kezelésében. Precíziós eszközök, automatizált csapdázás és érintésmentes előrejelzési rendszerek révén hatékonyabbá válhat a monitoring és a védekezés.
A podcast végén a hallgatóknak lehetőségük volt kérdéseket feltenni, amelyek érintették az állattenyésztést, a talajsavanyodást és a toxinkockázat csökkentésének lehetőségeit.
Ha szeretne többet megtudni a témáról, tekintse meg a beszélgetést!
Ha csak hallgatni szeretné itt teheti meg!
