A növényeket támadó kórokozók, többek között a baktériumok és a gombák évről évre hatalmas kieséseket okoznak a világ növényi termésében. A botanikusok azt már régóta tudják, hogy a növények az életműködésük bármilyen veszélyeztetése esetén beindítanak egy immunválasznak nevezett védekezési mechanizmust, amelynek részleteiről pontos ismeretek még nem állnak rendelkezésre, bár annak pontos megértése új stratégiák kidolgozását tenné lehetővé a kórokozók ellen.

A Münsteri Egyetem kutatócsoportja a közelmúltban a növényi önvédelem „molekuláris gépezetének" új elemeit azonosította, amelyek forradalmi jelentőségűek lehetnek.

Az immunválasz működtetésében kiemelt szerepet játszik a kinázenzim, illetve „kináz-tandem", amely a védekezési rendszert működésbe hozza.

A növényeket támadó kórokozók, többek között a baktériumok és a gombák évről évre hatalmas kieséseket okoznak a világ növényi termésében – fotó: pixabay.com

Ennek a rendszernek az alapos megismerése azért lenne kiemelt jelentőségű, mert az immunválasz erősítése (növényfajonként vagy összességében) lényegesen csökkenthetné a növényvédő szerek használatát.

Az immunválasz beindításában alapvető szerepet játszanak  a növényi szövetek károsodása által kiváltott és sejtről sejtre továbbított kalcium jelek.

Ezenkívül a NADPH-oxidáz (sejtmembrán enzim) segítségével a sejtek további jelzéseket, „reaktív oxigéngyököket" szabadítanak fel, amelyek kölcsönhatásba lépnek a kalciumjelekkel, lehetővé téve az immunválasz terjedését.

Jörg Kudla csapata először mutatta be, hogy két különböző kináznak együtt kell működnie ahhoz, hogy az immunjel terjedjen. Ez a „kináz tandem" érzékenyebbé teszi a NADPH-oxidázt a kalciumjelekre, és lehetővé teszi ennek az enzimnek az aktiválását, ami így nagyobb mennyiségű oxigéngyököt képez. A két kalciumfüggő kináz közül az egyik már ismert volt a „Science Advances" folyóiratban most közzétett tanulmány megjelenése előtt is.

Forrás: uni-muenster.de

Indexkép: pixabay.com