Előnyeiket leginkább a célzott, költséghatékony, s ebből adódóan környezetbarát beavatkozások lehetőségei mutatják – fotó: Agroinform.hu
Köztes időszak
Ma már javában múlt idő a szocialista nagy állami termelő szövetkezetek fogalma, ahol – leginkább az alföldi régiókban – teljesen megszokott volt a repülőgépes vagy helikopteres növényvédelem. Akkor a költséghatékonyság fogalma sem létezett – szerviz- és üzemanyagköltség – az elhasznált növényvédő szerek, műtrágyák mennyisége is valószínűleg inkább ártott a környezetnek és a talajvíznek, de az emberek egészségének is. Bár az idő és a kezelt terület aránya a lehető legjobb volt.
Az önjáró gépekkel vagy traktorral vontatott eszközök esetében ez már lényegesen jobb, de időigényesebb, és a fejlődő növényekre is vigyázni kell munka közben.
A repülő drónok most egy nagyon fontos, köztes állomáshoz értek: a fejlesztők az egyre nagyobb teherbírást, tartálykapacitást és a megfizethető árakat igyekeznek egyre közelebb hozni a mindennapos alkalmazáshoz. Az IT szakemberek pedig a nélkülözhetetlen, jellemzően felhő alapú adatátvitelen és adatkezelésen dolgoznak. 100 éve egy traktor is csak keveseknek volt megfizethető, és Magyarországon egyetlen cséplőgépet is jellemzően egy egész falu használt.
A fejlesztők az egyre nagyobb teherbírást, tartálykapacitást és a megfizethető árakat igyekeznek egyre közelebb hozni – fotó: pixabay
Sok tényező együttese
A két fő kritérium, a megfelelő teherbírás, amely az eddigi tanulmányok alapján el kell érje a 25 kilogrammot, ez a minimum méretet is befolyásolja, s közvetve az árat. Természetesen a nagy darabszám és a gyártástechnológia fejlődése az árakra is várhatóan pozitívan fog hatni. A hatékony munkavégzéshez kell egy optimális üzemidő, akkukapacitás, amit gyorsan lehet cserélni, a tartály újratöltésekor.
A Leading Edge Aerial Technologies eddigi kísérletei alapján, száraz műtrágyával, 5,6-11,2 kg/ha értékkel számolva 101 hektárt tudtak kezelni egy munkanap alatt, a fenti 25 kg össztömegű géppel. Az adagolás mértéke kb. 4,5kg/perc, ez 0,8 hektár/perc munkasebességet jelent. A drónnal kijuttatható, egy feltöltésnyi mennyiség azonban nagyobb területekre is elegendő lehet, ha egy előzetes növényvizsgálati felmérést végzünk.
Mind a kijuttatás mértéke, mind a repülési sebesség, magasság szabályozható a termény állapota szerint, szinte m2 pontossággal – fotó: Agroinform.hu
Ehhez fejlesztették ki a PrecisionVision 35X UAS szoftver és hardver párosát és a mérési eredményt felhasználva végezhető el a műtrágyázás, szemcsés, finom por vagy folyékony halmazállapotú szerekkel. Mind a kijuttatás mértéke, mind a repülési sebesség és magasság folyamatosan szabályozható, a termény állapotának megfelelően, kis túlzással, szinte négyzetméter pontossággal.
Ehhez nemcsak a növényvédelmi drónokat és szoftvereiket kell még tökéletesíteni, de a szintén drónra szerelt, állapotfelmérést végző eszközöket is. A pontatlan „határszemle”, pontatlan beavatkozást eredményez, ha csak erre hagyatkozunk. Ezért fontos az élő kép, akár az egyébként szemmel látható növénybetegségek digitális felismerésével és automatikus riasztással együtt. Ezek koordinátái szintén felvihetők a növényvédelmi repülési tervbe, akárcsak a talaj nitrogén tartalma vagy a terményfejlettség mértéke.
A dróntechnikák jelenlegi legnagyobb nehézségét azonban a jogi szabályozások együttese adja, beleértve az össztömeget és méretet.
forrás: www.futurefarming.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
