Az elmúlt két évben például Szombathelyen bukkantak fel egyre többször vaddisznók már a belvárosban is. Az állatok károkat okoztak és félelmet keltettek a lakók körében. A problémára válaszul az önkormányzat és az Aranypatak Vadásztársaság közösen lépett fel, hogy helyreállítsák a város nyugalmát.
2023 elején a város közgyűlése határozatot hozott a belterületi vaddisznóállomány intenzív gyérítéséről, reagálva a lakossági panaszokra. Azóta a vadásztársaság szakemberei több vaddisznót is elejtettek. Az eredmények már érezhetők, hiszen hónapok óta sem az önkormányzat, sem a vadásztársaság nem kapott újabb bejelentést.
Dr. Saly Imre, az Aranypatak Vadásztársaság elnöke szerint az ország több településén is hasonló jelenség figyelhető meg. A városok terjeszkedése és az elhanyagolt külterületi kertek – amelyeket a korábbi generációk még gondozásban tartottak – kedvező élőhelyet biztosítanak a vaddisznóknak. A gyümölcsfák lehullott termése, a bozótos területek és a háborítatlan környezet ideális életfeltételeket kínálnak számukra.
Szombathelyen a hulladékkezelés rendezett, így ez nem vonzza az állatokat. Inkább a város körüli mezőgazdasági területeken elterjedt villanypásztorok és vadvédelmi kerítések szűkítik az állatok mozgásterét, emiatt keresnek új élőhelyeket a város közvetlen közelében.
Az elmúlt időszak intenzív gyérítési munkálatai eredményeként a városi vaddisznópopuláció jelentősen csökkent, egy részük visszahúzódott a környező erdőkbe. Az önkormányzat és a vadásztársaság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet és szükség esetén újabb intézkedéseket hoznak.
A városok terjeszkedése és az elhanyagolt külterületi kertek – amelyeket a korábbi generációk még gondozásban tartottak – kedvező élőhelyet biztosítanak a vadnak – forrás: iStock
Dr. Saly Imre kérdésünkre azt mondta, fontos tudni: ha a lakosság vaddisznót észlel belterületen, azonnal értesítse az illetékes önkormányzatot, amely intézkedik a vadkárelhárítás megszervezéséről. A szakemberek tanácsa, hogy ilyen esetben kerüljük a vad megközelítését, különösen a malacos kocák esetében, mert veszélyessé válhatnak, ha sarokba szorítják őket. A legbiztonságosabb, ha az ember elkerüli az állatot, és ha szükséges, hanggal – például beszéddel, tapsolással – hívja fel magára a figyelmet, hogy az állat elkerülje az embert.
Pécsett hasonló problémával szembesültek az elmúlt években. A Hosszúcser Vadászegylet szisztematikus gyérítéssel próbálja kordában tartani a városi vaddisznóállományt. A belvárosban született és ott felnőtt állatok különösen nehezen kezelhetők, mivel megszokták az ember közelségét. A vadászok éjszakai akciók keretében végzik a gyérítést, mindig a lakók előzetes tájékoztatása mellett. A vadászati törvény módosítása lehetővé teszi számukra a hangtompító használatát, ami növeli a beavatkozások biztonságát.
A társaság hivatásos vadásza, Grozdics Károly elmondta: a belvárosi vaddisznók száma az utóbbi időszakban csökkent, ám a populáció magától értetődő módon mindig újra növekedhet. Ezért a vadgazdálkodók a városkörnyéki vadásztársaságokkal együttműködve próbálják elérni, hogy az állatok visszaszoruljanak az erdőkbe.
Az emberek biztonsága érdekében hangsúlyozta: a városi és erdei séták során egyaránt érdemes jelezni a jelenlétünket, hogy az állatok elkerüljenek minket. Az erdőben pedig fokozottan ügyeljünk a kutyákra, hogy ne keveredjenek vadmalacos kondába, mivel ez komoly veszélyt jelenthet az eb és gazdája számára is.
Egyébként a vad kerüli az embert, maximum akkor támad, ha sarokba szorítják, vagy a kicsinyeit védi. Ami pedig a vad-autó ütközéseket illeti, a szakember azt tanácsolja, ha az úton közlekedve valamelyik irányból vad ugrik elénk, ne próbáljuk az ellenkező irányba kormányozva kikerülni, mert akkor szinte biztos, hogy telibe kapjuk. Jobb megoldás, ha abba az irányba kormányzunk, ahonnét érkezik és megpróbálunk mögé kerülni.
Indexkép: Pixabay
