Azt azért feltételezhetjük, hogy senki sem saválló lemezhez, króm-molibdén csövet szeretne hegeszteni, mindezt fej fölött. Szóval egy alap hegesztési eljárással és a hozzá szükséges gépekkel, anyagokkal, technikákkal foglalkozunk.
Egy bevont elektródás kézi ívhegesztésre alkalmas gép ma már nagyon könnyen elérhető eszköz, és szerencsére már viszonylag olcsón lehet alapszintű berendezéseket vásárolni, amivel meglepően szép munkát lehet végezni. Persze kell némi szakértelem, gyakorlat, és néha türelem, de ha sürgősen kell javítanunk valamit, akkor arcunkra ül a mosoly, mikor meglátjuk a szín sarkában porosan árválkodó hegesztőt.
A hegesztés képzettséget igényel, de nem kell megijedni a feladattól – fotó: Shutterstock
1. Unalmas, de hasznos felületelőkészítés.
Sokan egyszerűen nem foglalkoznak ezzel a lépéssel, pedig az alapja egy jó varratnak, hogy szennyeződésmentes legyen a hegeszteni kívánt felület. Tehát a „majd úgyis leég róla” hozzáállás nem jó módszer, mert tényleg leég, csak éppen a fürdőben kikötve zárványokat okoz, ami rontja a kötés minőségét, vagy rosszabb esetben azonnal repedést okoz. Szóval elő a csiszolókoronggal és adjunk a festéknek, rozsdának, horganynak, és mindennemű oda nem illő anyagnak. A lényeg, hogy fémtiszta felülettel induljon a munka.
Nem túl esztétikus varrat, de megfogja amit kell – fotó: Agroinform.hu
2. Mire is jó az a gyökölés?
Túl sok, kevés, csiszoljam még… nem egyszerű lépés, és sokáig lehetne számolgatni a pajzs felvétele előtt, hogy pontosan milyen gyökre is van szükségünk. Ami biztos, hogy a vastagabb anyagok teljes összeolvadásához szükség van gyökölésre. Hogy milyen szögben, milyen anyagvastagságtól, milyen szélességben végezzük ezt a műveletet, függhet az anyagminőségtől és a pontos hegesztési eljárástól is, de az biztos, hogy 3 mm-es vastagság felett már érdemes a V alak kialakítása. Persze 3mm alatt sem árt, ha a varratnak helyet csinálunk, hiszen így egy gyengébb áramú trafóval is elérjük a teljes áthegesztődést. A nagyon vastag anyagokhoz, nyilván érdemes szakembert hívni, aki a töltő és fedő varratokat is profi módon rakja a helyére, és nem mellékesen rendelkezik a megfelelő hegesztő felszereléssel.
Fontos a jó elektróda kiválasztása, rengeteg bosszúságtól kímél meg minket – fotó: Agroinform.hu
3. Milyen pálcával... vagyis elektródával?
Bázikus, vagy rutilos elektróda? Az örök kérdés. (Persze ezeken felül ismerünk még pár típust, de ez a kettő tökéletesen alkalmas alapműveletek elvégzésére.)
Ami biztos, hogy bázikussal szebb végeredmény érhető el, és nagyobb szilárdságú varrat, viszont sokkal gyakorlottabb hegesztőt igényel, mivel még ha be is tartjuk a hegesztés előtti, órákon át tartó, 350 Co-on történő melegítést, akkor is nehéz vele az ívgyújtás. Továbbá nagyon fontos, hogy csak egyenáramú trafóval használható.
Ezzel szemben a rutilos egy egyszerű „barkács” pálca, azonban statikus igénybevételeknél tökéletes választás lehet. Mellette szól, hogy váltóáramú és egyenáramú berendezésekkel is jól használható, az ívgyújtás könnyű és jól beállított áramerősség mellett, könnyen tartható egyenletesen.
Ha tapad a pálca kevés az amper, ha fröcsköl, akkor meg sok. Hányszor hallottuk, de tökéletesen igaz, annyit kiegészítésképpen, hogy 10-15 amperrel lehet számolni pálca mm2-re vonatkoztatva, vagyis egy 2,5 mm-es elektródának 50-75 Amper az ideális, ezt a teljesítményt pedig a barkács célú gépek is kényelmesen tudják.
A "hogyan ne" kategória győztese – fotó: Agroinform.hu
4. Ütögetés, csiszolgatás.
Érdemes a megszilárdult hozaganyagot, vagyis már a szennyezés révén salakanyagot a teljes kihűlés után eltávolítani, hiszen addig is hőn tartja a munkadarabot, és nem történik rácsszerkezetileg semmilyen kártékony elváltozás. Persze azért is érdemes várni, mert nem túl vicces mikor a kapkodásnak köszönhetően a bakancsba pattan egy forróbb darabka. A csiszolásnak nemcsak esztétikai jelentősége van, hiszen jó esetben még hegesztési zárványokat is találunk, amit egy újragyökölés után percek alatt javíthatunk, és nem a szántóföldön derül ki a hiba, az anyag terhelése közben.
A rozsda elképesztő tempóban támad – fotó: Agroinform.hu
5. Kezeljük a felületet.
Nem kötelező, de ajánlott. Egyrészt mert védi a varratot a korróziótól, ami a tiszta fém felületén nagyon gyorsan kialakul, másrészt az egész művelet a nagy egész tört része alatt megvan, és még jobban is néz ki. Az egyik legegyszerűbb megoldás erre a célra egy festék spray-t hadba állítani, ami ilyen időjárási körülmények között percek alatt felületszáraz, nem beszélve arról ha a munkadarab a hegesztés után még ontja a hőt.
Egész jó varrat, minimális fröcsköléssel (reméljük, hegesztőnk viselt védőkesztyűt) – fotó: Agroinform.hu
+1 Védőfelszerelés.
Pajzs! Nem unatkozó napfogyatkozás rajongók találmánya, hanem egy olyan eszköz, ami használata után nem kell burgonyakarikákkal borogatnunk szemhéjunkat. Kifejezetten jól használható, fejre rögzíthető példányok is vannak már pár ezer forintért. Nem elhanyagolható egy jó kesztyű, amiben ha véletlenül egy forróbb munkadarabra markolunk, biztosan nem kötünk ki a balesetiben. Speciális védőruhára nyilván senki sem szeretne százezreket költeni, és azért valódi bőr hegesztő mellény sincs mindenki szekrényében, de minimum ajánlott a zárt munkaruha használata bakanccsal.
