Ennek eredményeként visszaszorultak a piacon ezek az eszközök. Majd kb. egy évtizednyi szünet után, a birtokstruktúra átrendeződését követően a kisgazdaságok megjelenésével újra előtérbe kerültek a szögletes kisbálázók.
Sok helyen, főleg kisebb gazdaságokban alkalmazzák még a szögletes kisbálázókat – fotó: Agroinform.hu
Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan változott a bálázva betakarítás eszközrendszere, és napjainkra ismét háttérbe szorult a kisbálakészítő gépek szerepe, de azért egy jelentős gazdálkodói réteg továbbra is ragaszkodik az ilyen konstrukciójú bálázókhoz.
A szögletes kisbálázók kb. az elmúlt 40-50 évben szinte azonos elven működnek, konstrukciós fejlesztés nem vagy csak alig érintette őket, működésbeli különbségek is az eltérő bálaméretben, kötözőszerkezetben és a préskamrába való anyagtovábbításban van szinte.Míg az '50-'60-as években a lengődugattyús gépek voltak a jellemzőek, a hetvenes évektől ezek helyét egyre nagyobb arányban átvették a csúszódugattyús változatok.
A Fortschritt K-454 a legelterjedtebb kisbálázó mind a mai napig – fotó: Agroinform.hu
Ezekkel már sokkal jobb, alaktartóbb, tömörebb bálákat lehetett készíteni, mint a lengődugattyús gépekkel, így a bálák mozgatása, rakodása sokkal könnyebb volt, mivel bálacsúszdás, bálaröpítős pótkocsis rakodásra is alkalmasabbak voltak.
Európában szinte kivétel nélkül a vontatott, a traktorhoz képest jobbról felszedő rendszerű konstrukciók terjedtek el. A munkahelyzet és a szállítási helyzet közötti váltást a vonórúd menetirányhoz képest szögben való elfordításával valósítják meg, modelltől függően hidraulikus vagy mechanikus mozgatással.
Rendfelszedőjük általában rendleszorítóval szerelt, vezérelt ujjas rendszerű – fotó: fortschritt.arneuba.de
Rendfelszedőjük általában rendleszorítóval szerelt, vezérelt ujjas rendszerű. A termény préscsatornába való továbbítását pedig vagy behordó csigával, vagy pedig vezérelt pályás továbbító villákkal végzik. A termény tömörítését minden esetben a traktor kardántengelyéről, kúpfogaskerekes szöghajtóművön keresztül, forgattyús mechanizmussal meghajtott, hegesztett, vastag acéllemezből készült, vágókéses csúszó dugattyú végzi.
A bálatömörséget általában a préscsatorna-magasság spirálrugós előfeszítésű csavarorsóval való állításával szabályozhatjuk – fotó: claas.com
A bálatömörséget általában a préscsatorna-magasság spirálrugós előfeszítésű csavarorsóval való állításával szabályozhatjuk. A túlterhelésből vagy eltömődésből adódó károk elkerülésére a TLT-hajtás után közvetlenül egy rugóterhelésű tengelykapcsolót iktattak be a gyártók, vagy pedig nyírócsapszeges biztosítással garantálták a szerkezeti károsodás elkerülését.
A csillag alakú mérőkerék – fotó: claas.com
Az elmúlt negyven évben szinte már kivétel nélkül olyan bálázógépek álltak itthon munkába, amelyek két kötözőfejes, Deering and McCormick-rendszerű kötözőszerkezettel vannak ellátva, és napjainkra már kizárólag polipropilén anyagú zsineget használnak a kötözéshez.
A kötözőszerkezet automata rendszerű, ahol a bála beállított hosszúságát egy csillag alakú mérőkerék a bálák felső felületén gördülve méri le, és megfelelő forgásszám elérésekor bekapcsolja a vezérlő mechanizmust. Működésbe jön a kötözőtű, amely a zsineget a kötöző csőrökhöz viszi, melyek a zsineget megfogják és összecsomózzák. A polipropilén zsineget a kötözőszerkezetre szerelt kés levágja.
A hevederes bálaröpítő berendezés üzem közben – fotó: lely.com
A bála ürítése általában a bálázó után a talajra vagy bálacsúszdával a hozzákapcsolt vontatott pótkocsira történik. Vannak olyan német modellek, amelyek rendelkeznek hevederes bálaröpítő berendezéssel is, amellyel ugyancsak a bálázó után kapcsolt pótkocsira ömlesztve rakodható a bála.
A régebbi kelet-német és orosz nagyüzemi kisbálázóknál még a géppel párhuzamosan haladó szállító járműre is történhetett a bála ürítése egy speciális kihajtható bálasurrantó segítségével, viszont napjainkban már nem jellemző itthon a kisbálák ömlesztve szállítása.
A párhuzamosan haladó szállító járműre rakodó bálasurrantó munka közben – fotó: fortschritt.arneuba.de
A rendszerváltás előtti két évtizedben hazánkban a kelet-német Fortschritt K-453 és K-454 típusok szinte egyeduralkodók voltak ezen gépek piacán. Ezek a bálázók mind a mai napig a legnagyobb teljesítményű kisbálázónak számítanak, így az akkori nagyüzemi struktúrába is jól illeszkedtek.
Minden közhiedelemmel ellentétben az előírt karbantartás rendszeres elvégzése, pontos beállítás és megfelelő minőségű kötözőanyag alkalmazása mellett üzembiztonságuk és ezen belül is a kötözésbiztonságuk 98-99 százalékos volt.
A kelet-német kisbálázók kínálata a '80-as évek vége felé több kisebb típussal bővült, amelyeket egy gyártási kooperáció keretében a hazai mezőgépipar is gyártott – fotó: Agroinform.hu
Kezdetben ugyan kisebb darabszámban, de jelentős arányban még orosz Kirgizisztán PSZB-1,6 típusú kisbálázók is dolgoztak, de ezek a sokkal korszerűbb NDK-típusok terjedésével egyenes arányban szinte teljesen eltűntek a hazai gazdaságokból.
A kelet-német kisbálázók kínálata a '80-as évek vége felé több kisebb típussal bővült, amelyeket egy gyártási kooperáció keretében a hazai mezőgépipar is gyártott egészen a közelmúltig.
A rendszerváltást követően kiszélesedett piacon megjelentek a FAHR-licenc alapján gyártott lengyel (SIPMA, FAMAROL) modellek és az olasz (Gallignani, ENOROSSI), illetve nyugat-német (Lely Welger, Deutz Fahr, CLAAS) típusok.
Mára összezsugorodott ezen eszközök kínálata, pedig a régi kelet-német sikeres Fortschritt típust is feltámasztották, és halványan modernizálva újragyártják K-464 néven.
Eltűnt a kínálatból számos drágább nyugati modell, melyek helyét elérhetőbb árú közép-európai és olasz konstrukciók vették át. Ha az Agroinform.hu apróhirdetései között böngészünk, három típusnál találunk a részletes specifikáció mellett árat is.
A lengyel SIPMA Z-224/1 és Z-224/2 (PK-4000 és 4010) kisbálázó – fotó: sipma.pl
A lengyel SIPMA Z-224/1 és Z-224/2 (PK-4000 és 4010) kisbálázó nettó 3 millió 250 ezer forintért 460x400 mm-es bálakeresztmetszetet, hidraulikusan emelhető és süllyeszthető 1,78 méteres rendfelszedőt kínál. A bálázó teljesítményigénye mindössze 38 lóerő 540 f/min TLT-n, a bálasűrűség pedig 180 kg/m3.
A szerb származású POLJOSTROJ PVP-351 típusú szögletes kisbálázó nettó 2.620.000,- forintért egy kedvezőbb árú alternatíva, amely ugyan halvánnyal kisebb rendfelszedő szélességgel rendelkezik (1,65 m), de a bála mérete és sűrűsége és a gép teljesítményigénye közel azonos a lengyel konkurensével.
Az előbbiekhez hasonlítva felszereltségében a legjobb ár/érték arányú az ENOROSSI ENOPAK 800 típusú olasz kisbálázógép.
Ennél a modellnél nettó 3.245.000,- forintért már 1,7 méter széles rendfelszedőt kapunk, és olyan kiegészítők teszik könnyebbé az életünket, amelyeket ennyiért az előző két modellnél nem találunk. Ilyen például a kötözőszerkezet ventilátoros tisztítása vagy az automata kenőrendszer alkalmazása.
Az ENOPAK 800 bálázó kötözőszerkezetének tisztító ventilátora – fotó: enorossi.it
Egy dologban marad alul a fenti két konkurenshez képest, az pedig a bálakeresztmetszet, mivel itt csak 360x460 mm. Bár ez nem minden esetben hátrány, hiszen egy kisebb bálát kézzel sokkal könnyebb mozgatni, mint egy nagyobbat, ez főleg szálastakarmány-betakarításnál lehet előny.
Aki használt kisbálázó vásárlása mellett dönt, az hatalmas kínálattal találkozik, az Agroinform.hu apróhirdetései között is. Itt számos olyan típust is lehet találni, amit az új gépek piacán nem lehetett itthon elérni, viszont használtimportban sok érkezett.
_fill_540x300_0.jpg)
