Ennek eredményeként traktorokba ágyazott, mesterséges intelligencián alapuló érzékelők javítják a szőlőápolási döntéseket, optimalizálják a hozamot és a minőséget. A 2021 óta végzett kísérletek során létrehozott betegségtérképek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy célzott beavatkozásokat hajtsanak végre, ami korszakalkotó lépést jelent a szőlőtermesztésben. A részletekről a Kubota számolt be honlapján.
A szenzoros érzékelés kombinálása a legmodernebb felügyeleti technológiával optimális módszer a precíziós szőlőtermesztésben. A termelők kihasználhatják a feltörekvő technológiákat, beleértve a GPS-t és a digitális térképeket, a mesterséges intelligenciát, a robotikát és az autonóm berendezéseket, hogy javítsák a szőlő egészségét és a termés minőségét.
A traktort különféle szenzorokkal szerelik fel már a gyárban – forrás: Kubota
A hatékony stratégia magában foglalja az olyan eszközök használatát, mint a beágyazott GPS-jelek, érzékelők, térképek és AI-alapú monitorozás, amelyek lehetőséget kínálnak a precíz, okszerű és szükséges szőlőápolási, növényvédelmi munkálatot legoptimálisabb időpontban történő elvégzésére.
Az újfajta technológia lényege a traktorokba beágyazott szenzorhálózatokat használó integrált rendszer, amely lehetővé teszi az adatok mesterséges intelligenciával történő elemzését és segítséget nyújt a megalapozottabb döntések meghozatalához. Ennek köszönhetően az optimális termesztéstechnológiának köszönhetően a mérések szerint nő a hozam, javul a minőség és kiegyensúlyozottabbá válik az inputanyagok felhasználása.
Úgynevezett "vitalitástérképeket" készít a mesterséges intelligencia – forrás: Kubota
Egy példa a rendszer működésére: nyáron és virágzás közben a magas hőmérséklet és páratartalom növelhetik a gombás betegségek előfordulásának esélyét. Azonban a traktorokba épített érzékelők már a korai stádiumú betegségeket is képesek felismerni a lombszínezet alapján, s úgynevezett betegségtérképen rendszerezni az adatokat. Ezek digitálisan elemezhetők, s rájuk alapozva pontos és részletes stratégia készíthető a kémiai, vagy biológiai beavatkozáshoz, jelentősen rövidítve a növényvédelmi protokollt.
A Kubota és a Chouette által 2021 óta végzett kísérletek keretében az intelligens megoldással készített betegségtérképek lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy teljes körű ismerettel rendelkezzenek arról, hogy mely egyedek, vagy ültetvényrészek igényelnek kevesebb, vagy több növényvédőszert, ily módon optimalizálva azok használatát.
A beépített érzékelőrendszer sokoldalú képességeket kínál. Az intelligens érzékelők, amelyek adatokat gyűjtenek, "vitalitástérképeket" készíthetnek a folyékony műtrágya pontos adagolásához. Ezzel hozzájárul a rendszer a környezeti hatások minimalizálásához, a munkaerő-kihívások és költségek kezeléséhez, a növénybetegségek elleni küzdelemhez és a lombtrágyázás vízfelhasználásának csökkentéséhez is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a gazdálkodási technológia a kulcs az akár 40 százalékkal csökkentett költségek mellett realizálódó nagy hozamhoz.
Anthony Appolot bortermelő a Bordeaux régióból. Szőlőültetvényei több mint 19 hektáron terülnek el, két éve teszteli a Chouette technológiáját területein. Tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy az ilyen technológiák hatalmas előnyökkel járnak a precíziós mezőgazdaságban. Amellett, hogy 20-40%-ot takarítanak meg a vegyi anyagokon, a megoldásnak nemcsak tartós környezeti hatása lehet, hanem segíthet a munkavállalók, például a traktorvezetők vonzásában, vagy megtartásában is.
