Manapság a mezőgazdasági gépek felszereltsége több precíziós technológiát tartalmaz, mint a legnagyobb autóipari márkák, ami csábító lehet azok számára, akik hosszú távon a termelésben, a legfontosabb élelmiszerek előállításában szeretnének dolgozni. A 60 éves múlttal rendelkező Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési ágazata mintegy 1800 hektáron gazdálkodik, ahol elengedhetetlenül szükséges a korszerű eszközök, gépek használata. Ezért is került sor egy új JAGUAR 930-as silózó beszerzésére, amely szinte egy gombnyomásra működik. Kovács György vezérigazgató-helyettes szerint a növények betakarítása során elsődleges szempont a hatékonyság.

Kovács György az új silózóval – fotó: Arany Sándor Gábor

Miért volt szükség az új silózó gép beszerzésére?

Erre azért volt szükség, mert az elődje már 30 éves volt, ami ez idő alatt kiszolgálta a szarvasmarha telepet és mondhatni, kissé elkopott. Más szempontból pedig azért, mert a klímaváltozás miatt a takarmány-előállításban jó minőségű tömegtakarmány kell ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen tejet előállítani, a betakarítás időpontja viszont nagyon kötött. Amikor egy bizonyos fenológiai fázisban van a gabona, a rozs, ezt akkor kell betakarítani, mert akkor a legtöbb benne az emészthető rosttartalom.

Sokkal hatékonyabban tudtok ezzel a géppel dolgozni?

Így, hogy sajátunk és nem bérgép, ezzel akkor dolgozunk, amikor akarunk, csak az időjárás befolyásolja, tehát saját magunk döntjük el, hogy mikor használjuk. Egy bérgépnél ez nem mindig van így, mert ha valahol valami műszaki hiba vagy csapadék miatt csúszik a betakarítás, akkor mindenütt csúszik utána, amire odaér a betakarítógép. Ez a szecskázó egy nagyon jó szemroppantóval van felszerelve, ami azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest a két roppantó henger között nagy a fordulatszám különbség és nem csak a kukoricaszemet roppantja hatékonyabban, hanem a szárat is megdolgozza egy kicsit. Nagyon jól működik benne a fémérzékelő, ami az oda nem való szilárd anyagokat is jelzi. Amikor a gép olyan táblán dolgozik, például a rozsban, ahol esetleg tégladarabokat is talál, akkor azt azonnal kiszűri.

A silózó irányítása könnyen elsajátítható a kényelmes kezelőfelületeknek köszönhetően – fotó: Arany Sándor Gábor

Azt olvastam róla, hogy egy ujjal lehet kezelni, vagyis ez már a precíziós gazdálkodás része?

A mai gépek már tele vannak számítástechnikai vezérléssel, az elektronikus kezelőfelületen minden beállítás elvégezhető, tehát a fülkéből néhány gombnyomással minden irányítható, legyen akár a fordulatszám vagy éppen a szecskahossz. Igaz a CLASS JAGUAR útmutatója tanulandó, nem kevés új információt kell a kezelőnek megismernie, de mindenképpen hasznos és hatékony az állattenyésztési ágazatunk takarmányellátásában. Az új silózó évente 9-10 ezer tonna kukorica szilázs, 2 ezer tonna rozs és 200 hektárnyi lucernaszenázs feldolgozását segíti. Az első kaszálásból 3000 tonna körüli szilázst készítünk.

fotó: Arany Sándor Gábor

Aki hasonló volumenben gazdálkodik – és itt gondolok az állattenyésztési ágazatra-, és nem tud ilyen korszerű eszközberuházást végrehajtani, annak nincs jövője?

Én úgy gondolom, hogy egyre koncentrálódnak az állattartó telepek is, tehát az olyan állattartó telepek, ahol nem tudnak beruházni, ahol tőkehiány van, azok tönkre mennek. Amikor Szentesre kerültem, akkor a környéken több szarvasmarha telep is volt. Jelen pillanatban nagy szarvasmarhatartó telep Szentesen már csak a miénk van, egy-két kisebb kivételével. A szarvasmarha telepünkön évente 6 millió liter tejet adó, 650 Holstein-fríz tehén és a szaporulattal együtt összesen 1300 állat ellátásáról gondoskodunk.

A szarvasmarha ágazat vezetője, Kellerné Mencser Mária szerint régi igazság, hogy „szájáról fejik a tehenet”.

Az új silózó gép hosszú távon miben lesz a szolgálatotokra?

Az új gép megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent. A gazdaságos és költséghatékony tejtermelést, valamint a teheneink hosszú és hasznos élettartamát is meghatározza a jó minőségű tömegtakarmány. Hosszú évekig bér géppel történt a tömegtakarmány betakarítása, és ennek megvoltak a hátrányai. A tejtermelés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és táplálóanyag-tartalma, a jó minőség feltétele, hogy a növény megfelelő fenológiai fázisában kerüljön batakarításra. Saját silózó alkalmazásakor növényeinket a legoptimálisabb időpontban tudjuk besilózni.

A régi géphez képest hatékonyabb, a bérgépekhez képest pedig sokkal nagyobb eredményre számíthattok?

Pár éve elkezdtünk rozst termeszteni szenázs készítés céljából. A rozs rendívül gyorsan vénül (a betakarítási ablaka szűk): 5-7 nap késés tönkreteszi a minőséget. Itt nem engedhető meg a több napos csúszás, hiszen  a rozs "öregedésével" nemcsak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt csökken a szenázs emészthetősége, csökken a növény táplálóértéke.

A késői betakarítás ugyan így beltartalom romlást okoz a lucerna és a kukorica silózásakor is, mely a saját gép alkalmazásával elkerülhető.

A tehenészetben van óriási szerepe, pontosabban a takarmány összetételében. Növelheti-e a tejhozamot, hogyan nyilvánul meg a minőségben és mennyiségben?

Régi igazság, hogy „szájáról fejik a tehenet”. A kiváló minőségben betakarított rozs és lucerna, a jó szemroppantottsággal betakarított kukorica nemcsak jól emészthető, de növeli a szárazanyag-felvételt, segíti a bendőmikrobák szaporodását, növeli a tej mennyiségét, valamint beltartalmi paramétereit is. Ha megfelelő beltartalommal rendelkeznek a tömegtakarmányaink, kevesebb abrak felhasználása szükséges ugyan olyan termelési szint eléréséhez, olcsóbbá válik a takarmányozásunk és a tehén bendőjét sem terheljük meg a nagy mennyiségű abrak etetésével.

Az Árpád-Agrár Zrt. tejelő szarvasmarha állományának néhány egyede – fotó: Arany Sándor Gábor

Kovács György vezérigazgató-helyettes szerint a hazai termékek fogyasztása elsődlegesen a tudatos vásárlókon múlik, akik döntésükkel a magyar mezőgazdaságban, élelmiszer előállításban tevékenykedők sorsát is befolyásolják.

Tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampány indult, amely a fogyasztói tudatosság erősítését célozza. Milyen szerepe van a jó minőségű tej előállításának és milyen támogatottságot élvez az ágazat?

Nagyon jó volna, ha a hazai terméket részesítenék a kereskedők előnyben, hiszen itt jó minőségben tudjuk előállítani a tejet, a húst, a zöldséget és a gabonát is. Most rádöbbentünk arra, hogy ha nem jöhet-mehet úgy a teherforgalom, mint korábban, akkor esetleg ellátási gondok akadnának, ha nem volna a magyar mezőgazdaságnak ilyen teljesítménye. Ennek ellenére most is nagyon sok például az import zöldség az áruházláncokban.

Véleményed szerint ez megváltozhat?

Úgy gondolom, hogy egy ilyen járvány sok embert rádöbbentett több mindenre, de akkor fog ez megváltozni, ha a fogyasztó lesz olyan tudatos, hogy hazait vegyen, még abban az esetben is, ha egy kicsit többe kerül, mint az import. A hazai termékekről tudjuk, hogy egészséges, tiszta, adott esetben teljesen vegyszermentes, hiszen olyan körülmények között vannak előállítva, ahol növényvédőszert nem sokat használnak. Az import termékekre én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet elmondani.

Szerző: Both Ildikó; fotók: Arany Sándor Gábor