Legelő birkanyáj
A régészeknek ezúttal egy legelő birkanyáj segít megőrizni Pompeji ősi romjait, illetve azok panorámáját. A római várost, több méteres habkő és hamu alól ássák ki a kutatók 1748 óta, mely alá a Vezúv 79-ben bekövetkezett kitörése temette el.
A kétszázötven évvel ezelőtt megkezdett ásatások során a régészek a mai napig csupán a hatvanhat hektáros ókori városi lelőhelynek csak mintegy kétharmadát tárták fel.
Az ókori város tehát jelentős alapterületű feltáratlan területtel rendelkezik még, melynek megőrzése a természet és az idő okozta erózió erőivel szemben kiemelt feladat a terület kezelői számára. „Ha fű és más növények kezdenek nőni az ősi falakon és házakon, az bizony gondot jelent. Igyekszünk fenntartható módon kezelni az egész környezetet, hogy elkerüljük a nem kívánatos anyagok használatát, és a növények megjelenését, valamint ezeknek a falakon és a romokon való elterjedését” – mondta el Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója.
A megoldás: birkanyáj
A megoldás organikus és igen egyszerű volt. Egy 150 állatot számláló birkanyájat invitáltak meg a gazdájukkal egyetemben a Regio V-be, ami a város északi részének neve, ahol a füves dombok találhatók az ősi házak és üzletek romos maradványai felett. A Regio V látogathatósága továbbra is korlátozott van a Pompejibe évente érkező több millió turista előtt, és a természetvédelmi erőfeszítéseinek részeként a régészeti parkunk az elmúlt években új ásatásokat is indított a helyszínen.
Az ásatások során 2018 óta felfedezett legizgalmasabb leletek között szerepelnek élénk freskók, egy csemegebolt és a kitörésben elhunytak újabb emberi csontmaradványai is.
Zuchtriegel szerint a juhok hatása ugyan nem járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de segít pénzt megtakarítani és a tájkép jellegét megőrizni. „Ez is egy olyan tulajdonsága az emlékparknak, ami képet ad arról, milyen is volt Pompeji abban az időben, amikor újra felfedezték. Erdők, szőlőültetvények és a birkák jelenléte volt jellemző, ez a fajta vidéki környezet uralta a tájat" - mondta a tudós.
Velünk élő ókor
Pompeji ókori római romváros Nápoly közelében, Olaszország Campania régiójában. A város a Vezúv lábánál, lávatalapzaton épült és valószínűleg az etruszkok alapították. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepült görögök, a görög művészet hatása néhány templom és helyiség díszítésében és a várost körülvevő falon is felismerhető. A város Kr. e. 80-ban hódolt be Rómának, majd Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum néven római kolónia lett. A Vezúv hatalmas kitörése pusztította el 79-ben, óriási mennyiségű vulkáni hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, és teljesen eltemette, melynek köszönhetően ma a világon egyedülálló ablak számunkra az ókori élet örökre lávába dermedt pillanataira. A kitörésről készített rendkívüli élményt nyújtó videó alább megtekinthető:
(Forrás: CNN, Kép: Reuters)
