Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van az öreg traktorok, munkagépek felkutatásának, restaurálásának. Ami meglepő, hogy 80-100 év távlatából is kerülnek elő innen-onnan ritka vagy történetüknél fogva érdekes gépek a mezőgazdaság vagy az építőipar területéről, és természetesen ezeknek külön honlapjaik is vannak keres-kínál szinten.
Véletlen felfedezés
Tom Pfieffer az internetes fórumon bukkant rá a gépre, míg egyik barátja útközben vette észre, hogy ott áll néhány más régi géppel együtt, és egy cetlit hagyott a tulajdonos házára ragasztva, amelyben tudatta vele, hogy Pfieffer érdeklődik a lánctalpas traktor megvásárlása iránt. A barát később újabb üzenetet hagyott, és végül választ is kapott rá, így Tom esélyt látott arra, hogy végre megszerezhesse a Texas állambeli Garlandban egy mezőn rozsdásodó, 1929-es Caterpillar Thirtyt.
Erre pályázott Tom Pfieffer elsőként – fotó: Tom Pfieffer
Sajnos azonban az első válasz „nem" volt a tulajdonostól, mert fiával együtt nemrég restaurálták azt, hogy egy felvonuláson részt vegyenek vele, és ezért nem akartak tőle megválni. Pfieffer azonban megtartotta a harmincasról készült fényképet a számítógépén. Ritkán lehetett ilyet találni Texasban, amely a John Deere traktorok hazája volt, míg az „öreg macskák" (CAT) népszerűbbek voltak Kaliforniában és a Közép-Nyugaton. Két évvel később azonban Tom Pfieffer megkaphatta a Cat 30-ast.
Ez idő tájt még nem igazán voltak különbségek a lánctalpas traktorok között, hogy mezőgazdasági, építőipari vagy erdészeti célra használják őket, egyszerűen a méret, tömeg és motorteljesítmény alapján választottak, különbséget legfeljebb a hátsó vonó- és függesztőszerkezet, csörlő vagy elöl a tolólap jelentett.
Tom Pfieffer a texasi Little Elmben található Holt Cat műhelyvezetője, ahol 39 éve dolgozik. Szereti az öreg gépeket, és mára egy 10 darabos gyűjteményt hozott össze régi gépekből, köztük egy 1929-es Cat Ten, két 1929-es Cat Fifteens, egy 1929-es Cat Twenty, két 1935-ös dízel Cat Forty lánctalpas és egy 1947-es D2. Továbbá van még egy Holt Five-Tonja is, és nemrég vásárolt egy Cat No. 10 Auto Patrol grédert.
Tom mindig is szerette a régi dolgokat, és szerinte illik hozzá a muzeális Caterpillarok gyűjtése. A Caterpillarok mellett a Holt lánctalpas traktorok gyűjteményét is ő gondozza. A céghálózat 3000 alkalmazottja közül, úgy tűnik, ő az egyetlen, aki igazán érdeklődik irántuk.
Fordulat
Körülbelül két évvel azután, hogy a barátja megpróbált közvetíteni az eladástól elzárkózó öreg farmer felé, Tomot felhívta egy másik Holt Cat-telephely pénzügyi ellenőre. "Van egy hölgy, akinek ismertem a férjét. Korábban építőipari cégük volt, de idős korukra felhagytak vele, és sajnos közben a férj elhunyt. Ezért a feleség úgy döntött, hogy eladja a régi gépeket, és valamelyik talán érdekelheti" – mondta. Pfieffer azonnal igent mondott. Majd kapott e-mailen egy fotót is; a gép majdnem ugyanolyan volt, mint amit először látott a texasi mezőn.
Természetesen nem ő volt az egyetlen vevőjelölt, de az idős hölgy neki ígérte, mert azt mondta, hogy teljesen rendbe hozza, úgy fog kinézni, mintha új lenne, és elviszi majd kiállításokra. Így is lett.
Életre keltve
Először ki kellett takarítani az üzemanyagtartályt és a karburátort, és megjavítani a gyújtásrendszert. Amikor először próbálta beindítani, alig volt kompresszió, mert a gyűrűk eléggé szorultak a dugattyúkhoz. Néhány perc járatás után felépült a kompresszió, így legközelebb már könnyebb volt beindítani. A Thirtyt egy kézi kurblival kell beindítani, elölről, ami néha nehézkes lehet, de általában három-négy fordulattal beindul.
Egy 1947-es D2 indítása, póni motorral:
A következő restaurálási pont a gép színe volt. Az előző tulajdonos sárgára festette ugyan, de ez nem az eredeti színe volt. Az 1931. december 7. előtt gyártott Caterpillarok szürkék voltak, ezért Pfieffer elvitte egy régi traktorokat festő karosszériaműhelybe, hogy visszaállítsák az eredeti színét. Továbbá úgy döntött, hogy egy tetőt is felszereltet rá, ami annak idején gyakori opció volt. Ő és két barátja egy-egy „harmincas" tulajdonosaként szereztek egy mintát a tetőhöz, amely szögvasból és hullámos bádogból készült. Barátai mindkét géphez készítettek egyet-egyet. Ez véd a naptól és a kisebb esőktől, továbbá a zajt is visszaveri, és a traktor arányaiban jobban néz ki a védőtetővel.
Tom Pfieffer betartotta ígéretét az özvegynek, aki eladta neki a „Harmincast". A texasi Temple-ben, egy traktorklubban tárolja, és csak bemutatók alkalmával hozza ki. Tom és lánya, Emily, aki a Texas A&M-en végzett gépészmérnökként, szintén eljárnak az ország különböző kiállításaira mint nézők. A Caterpillar matuzsálemek általában tömegeket vonzanak, mivel ritkábbak, mint a gyakran látott antik Deere és más traktorok. Az öreg gépek beindítását és elindulását mindig nagy figyelem kíséri.
Egy volt építőipari cég tulajdonosának özvegyétől került Tomhoz egy munkatársa segítségével az 1929-es évjáratú Caterpillar Thirty – fotó: Tom Pfieffer
Ez már a teljesen restaurált gép eredeti festéssel és az anno opciós tetővel – fotó: Tom Pfieffer
Forrás: www.equipmentworld.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)