Attól, hogy vége a nyárnak, és vele a folyamatos fűnyírásnak és locsolásnak, még nem feledkezhetünk meg a gyepről novemberben sem. Ahhoz ugyanis, hogy a tavaszt a lehető legjobb állapotban élje meg a füvünk, a mi segítségünkre is szüksége van.
Nem mindegy, mikor és hogyan végezzük el az utolsó fűnyírást, és hogyan pótoljuk a gyep számára a nyáron elveszett tápanyagokat. Ha tudjuk, mire van szüksége ilyenkor a fűnek és azt meg is adjuk neki, jövőre dús és egészséges lesz a gyepünk.
Ezt teszi a füved télen
A tél minden növény számára a pihenés, a regenerálódás időszaka. Némely állat téli álmot alszik, a fák lehullajtják a leveleiket, és a növények nagy része is lelassul ilyenkor. A csodálatosan szép gyepünk sem olyan, mint pár hónappal ezelőtt. Kicsit sárgább, kicsit gyérebb, de ettől függetlenül a miénk, így fontos, hogy gondoskodjunk róla. A szép, tavaszi gyep ugyanis ilyenkor, az ősz végén, a tél elején készül.
A tavaszi gyep télen készül. Fotó: Shutterstock
Ahogy a nyárból elérkezünk az őszbe, és közelítünk a tél felé, észlelhetjük, hogy már nem nő olyan gyorsan a fű, így nem kell olyan gyakran lenyírni. Azonban nem hagyhatjuk magára. A gyep téli ápolása legalább olyan fontos, mint hogy nyáron kellő mennyiségű vízhez jusson, és kéthetente nyírjuk. Ugyanis a rengeteg behatás, aminek nyáron kitettük, nem marad büntetlen a gyep esetében sem. A meleg, a szárazság, az, hogy sokan és sokszor jártunk rajta a nyáron, sőt, még a kerti bútorokat, a csúszdát, vagy a felfújható medencét is rá helyeztük, megviseli a füvünket. Úgyhogy nagy szüksége van rá, hogy pótoljuk, amit a nyár elvett tőle, és így tökéletesen tudjon regenerálódni.
Nagyon fontos, hogy ilyenkor már ne terheljük tovább a füvet. A gyepszellőztetésnek nem most jött el az ideje, azzal várjuk meg a tavaszt. Télen sokkal kíméletesebben kell ápolni a gyepet, mint nyáron. Semmit se tegyünk ilyenkor, ami meggátolhatja a téli pihenését, regenerálódását. A nedves, fagyos időben próbáljuk meg minél kevésbé terhelni, ha lehet, ne használjuk túl gyakran, ne toljunk rajta semmit, ne hajtsunk rá autóval és ne tegyünk rá nagy és nehéz bútorokat, tárgyakat.
Ez azért különösen fontos, mert a nedves időben a fű gyökere sokkal könnyebben képes kimozdulni, ha pedig ehhez még fagy is társul, a gyep jóval sérülékenyebbé válik, mint ősszel. Különösen fontos ilyenkor, amikor jóval több a csapadék, és jóval kevesebb a napfény, hogy ne hagyjuk a lehullott avart a füvön. Szánjunk rá időt még a fagyok beállta előtt, hogy gereblyével megtisztítjuk a levelektől és gallyaktól a füvet. Ezt ne a reggeli órákban végezzük, amikor még nedves a fű, hanem várjuk meg vele, amíg felszárad.
Ha nem távolítjuk el a ráhullott faleveleket a fűről, akkor a bomló avar alatt könnyedén megindulhatnak a gombásodási vagy penészedési folyamatok, ezek pedig akár a gyep pusztulásához is vezethetnek. Ráadásul jóval kevesebb jut a fűnek a napfényből is, a kártevők pedig kitűnő téli menedékre találhatnak a lehullott avar biztonságában.
Az utolsó fűnyírás
Hiába vannak olyan téli napok, amelyek csodás tavaszi napfényt és meleget hoznak, ne engedjünk a kísértésnek, és ne nyírjuk le a füvet. Az utolsó fűnyírásra még a fagyok beköszönte előtt kerítsünk sort.
A tél előtti utolsó fűnyírás időpontját nem tudjuk már jó előre beírni a naptárunkba, hiszen az teljes mértékben az időjárástól függ. Ha még nem jönnek el a tartós fagyok, novemberre is kitolódhat az év utolsó fűnyírása. Ezt pedig mindenképp időzítsük olyan napra, amikor a vágást követő napokban nem ígérnek nagyobb csapadékot.
A füvet ekkor körülbelül 4 cm magasra hagyjuk, mert így kellő mennyiségű tápanyagot tud felhalmozni ahhoz, hogy tavasszal teljes szépségében pompázzon, de nem túl hosszú ahhoz, hogy ne tudjon áttelelni, akár egy nagyobb hóréteg alatt is. Ne vágjuk túl alacsonyra, mert könnyen megfagyhatnak a gyökerei és a hótakaró alatt is jóval könnyebben indul rothadásnak.
Az utolsó nyíráskor semmiképp ne hagyjuk a kaszálékot a füvön, hiszen az ugyanolyan károkat okoz, mint a ráhullott avar. A legegyszerűbb, ha feltesszük a fűnyíróra a fűgyűjtőt, és a kaszálék egyenesen a komposztálóba kerül. A levágott füvet használhatjuk még a növények és a talaj takarására is. Ha tehetjük, az utolsó nyírás után még locsoljuk meg a füvet.
Télen is ápold a füvet
Ha a kora téli időszak folyamán tartósan fagymentes az időjárás, kitűnő alkalmunk nyílik rá, hogy a gyep hibás részeit friss gyepszőnyeggel pótoljuk. Ezt azonban csak akkor tegyük meg, ha nem túl vizes a talaj.
Télen is vigyázzunk a fűre, és segítsük a regenerálódását. Fotó: Shutterstock
Ha még egy utolsó tápanyag pótlást szeretnénk adni a gyepnek, állítsuk a fűnyíródat mulcsozó funkcióra. Fontos, hogy ilyenkor a nyesedéknek a földre kell hullania, tehát érdemes gyeplazítással előkészíteni a felületet.
A gyeplazítás eltávolítja a növényi filcet, amin a nyesedék fenn tud akadni. Ha nincs mulcsozó funkciója a fűnyírónak, toljuk végig a gyeplazítás után a fűnyírót 5 cm-es magasságon fűgyűjtő kosárral, amit kiürítünk a komposztálóba. Ezután állítsuk 1 cm-rel alacsonyabbra, és 4 cm-es magasságban toljuk végig a fűnyírót, gyűjtőkosár nélkül, az előzőre merőleges irányban. Így a nyesedék biztosan nem lesz 1 cm-nél nagyobb, és a tél folyamán tápanyagot fog biztosítani a fű számára.
A füvünk nagyon hálás lesz, ha még adunk neki a tél előtt egy kis foszforban és káliumban gazdag műtrágyát. Ezek beágyazódnak a talajba és táplálják a gyepet. Ugyanez érhető el a téli gyepkondicionáló trágyával is.
A fűnyíródról se feledkezz meg
Az utolsó nyírás után nagyon alaposan meg kell tisztítani a fűnyírót, át kell nézni a késeket és szükség esetén el kell vinni megéleztetni azokat. A forgó részeket érdemes olaj tartalmú spray-vel befújni. A robbanómotoros fűnyíróknál érdemes kicserélni az olajat, és mindenképp engedjük le a benzint a téli időszakra. Tegyük a fűnyírót száraz, védett helyre, hogy ott tudja kipihenni magát az új év első fűnyírásáig.
Jó munkát és gyönyörű gyepet kívánunk!
