Emlékszem még, hogy gyerekkoromban a betakarítógépek június vége felé megkezdték a munkát, és aztán vonultak végig az országon, sorban aratva a kalászosokat. Az utakon feltűntek a lassan cammogó kombájnok, kisebb csoportokban haladtak észak felé. Sokan még az országhatáron sem álltak meg, a munkát Szlovákiában fejezték be. Ezek a csoportos megmozdulások még a tévéhíradóban is helyet kaptak. De változnak az idők, ma már csak nagyon kevés betakarítógép hagyja el a telephely 30-50 km-es körzetét.
Talán a klímaváltozás is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a betakarításra rendelkezésre álló idő jelentősen lerövidült. Ennek következtében egyre több gazdálkodó dönt úgy, hogy saját betakarítógépet vásárol. Így nem kell a szolgáltatóra várnia, megkezdheti az aratást a legalkalmasabbnak ítélt időpontban és helyen.
A betakarításra rendelkezésre álló idő jelentősen lerövidült, ezért egyre többen ruháznak be saját betakarítógépbe – fotó: Liza agrovideo
A piaci helyzet
A hazai újkombájn-értékesítés a darabszámot tekintve egyre csökken. 2017-ben 307 db, '18-ban 262, '19-ben 254, 2020-ban pedig 242 db gép került értékesítésre (forrás: AKI). A darabszám csökken, azonban az érték egyre csak növekszik. Természetesen ebben közrejátszanak a devizaárfolyam változásai is, de nem elhanyagolható tényező a gépek technikai színvonalának, felszereltségének bővülése sem.
Az értékesített gépek egyre nagyobbak. Az új gépek piacán értékesített, a legkisebb kategóriájú 5 ládás kombájnok száma drasztikusan csökken. Az összes eladáshoz viszonyítva, arányait tekintve, a nagy teljesítményű rotoros gépek darabszáma pedig nő.
A kombájnok áteresztőképessége, teljesítménye és természetesen ezzel együtt a fizikai mérete is növekszik. Nyilván ez a növekedés és a technológiai fejlődés a vételárat és az üzemeltetési költségeket is duzzasztani fogja. Tehát ha betakarítógépet akarsz üzemeltetni, körültekintően kell eljárnod a beruházás megtervezésekor!
Mire is használható a kombájn?
Magyarországon jellemzően a kalászosok, az olajos növények és a kukorica foglalják a szántóföldek nagy részét. Ennek megfelelően a hazai kínálatban szereplő gépek ezen kultúrák betakarítására alkalmas kivitelűek. A különböző növények aratása érdekében különböző adapterekkel, átállítható hajtásrendszerrel és mindenféle kiegészítőkkel lehet és kell felszerelni minden típust.
Hogyan fogj bele?
Első lépésként gondold át, hogy mennyi ideig, hány évig akarod használni a gépet. Hogy tisztán lásd a kérdés jelentőségét, felsorolok néhány alapgondolatot.
Kisebb gazdaságok esetében jónak tűnhet, ha az üzemeltető örökké meg akarja tartani a gépet. Hosszú távon biztosan ez a legolcsóbb megoldás, még akkor is, ha a javítási költségek a gép használata során folyamatosan növekedni fognak. Viszont ezzel a gondolattal máris kizárod magadat a technikai fejlődés sodrából, megragadsz egy adott ponton.
A nagy teljesítményű gépet nehéz értékesíteni a használtgép-piacon – A szerző felvétele
Ha a gépet túl gyorsan cseréled, akkor pedig képtelen lesz kitermelni a költségeit. Használt gépet értékesíteni egyre nehezebb feladat. Adódik ez abból is, hogy új gépeket főként nagy bevétellel rendelkező, tehát nagy területen gazdálkodók vagy szolgáltatók vásárolnak, míg a használt gépek vevői inkább a kisebb gazdák. Ebből viszont az következik, hogy a használt gépek teljesítménye, mérete már inkább gondot okoz a másodlagos piacon, mintsem az előnyükre válhatna.
Kisebb táblákon a nagy gép nem használható ki megfelelően, ezért aztán az üzemeltetés fajlagos költségei jelentősen megnövekedhetnek. Sokszor az is probléma lehet, hogy a nagy gép meg sem tudja közelíteni a szabdalt, néhány hektáros parcellákat.
Tehát tervezz!
A technológiai fejlesztések érzésem szerint 10 évente teszik különösen indokolttá a gépek cseréjét. Ha ezt elfogadhatónak tartod te is, akkor ezzel érdemes számolnod.
A beruházás előkészítésének második lépése, hogy meghatározd, valójában mekkora gépre van szükséged. A gép teljesítményét meghatározza a munkaszélesség, az agrotechnikailag megfelelő haladási sebesség és a betakarításra felhasználható idő álló idő. Ezen alapadatok ismeretében kezdődhet a beruházás tervezése.
Nem sokat ér a hatalmas kombájn, ha nem áll rendelkezésre megfelelő méretű szállítókapacitás. A nagy gép csak álldogálni fog a tábla szélén, a kezelő pedig unott arccal lesi az utakat, hátha feltűnik a messzeségben a szállítójármű alól feltörő porfelhő.
A betakarítás során fontos a megfelelő szállítókapacitás – A szerző felvétele
A napraforgó és a kukorica betakarításánál általában nem a kombájn a korlátozó tényező, hanem az időjárás, a szárító üzemek és a tárolók kapacitása. Ezeknél a növényeknél a feszített tempón lehet még lazítani a különböző tenyészidejű fajták termesztésével.
Ha a vetésterületednek csak kis hányadát foglalják a kalászosok, akkor nem feltétlenül azok betakarítása fogja a gép méreteit meghatározni. Azokban a gazdaságokban, ahol a kalászosok és a repce jelentős, általában a búza aratása lehet a tervezés kiindulópontja.
Hogyan számolj?
Nem akarlak megijeszteni, de most jön egy kis matek: lehetne szöveges feladat is valamelyik harmadikos könyvben. 200 ha búza, ezt kell betakarítani. Számoljunk egy jó évvel, közepes termésmennyiség, átlagos talaj. (Ez mind nem létezik, de valamiből ki kell indulni). Az aratást megkezdheted július elején, és rendelkezésedre áll 10-12 nap. Ugyanis az elmúlt években a hónap közepén elkezdett esni az eső, és nem is hagyta abba augusztusig. Reggel nem lehet nagyon korán nekiugrani, és az esti harmat is visszavonulásra készteti a kombájnt. Talán számolhatsz 10 órával naponta. Összesen 120 óra.
Nem tűnik nagy teljesítménynek óránként másfél vagy két hektárt levágni, de ebbe bele kell férnie mindennek. Mi az a minden? Sorolom: ami a gépkezelő szükséglete, a reggeli, az ebéd (esetleg vacsora) és egyéb nem kiiktatható tevékenységek, szerintem legalább egy óra naponta. A géppel járó kellemetlenség, néhány apró, váratlan meghibásodás, mint egy defekt a vágóasztal-szállító kocsin, számoljunk 20 percet naponta. Csökkenthető, de nem kizárható a várakozás a szállítókra, talán napi 10 perc. Ami elkerülhetetlen, vonulás a táblák között, felvenni és lerakni az adaptert, 1/5-e a csépléssel töltött időnek. Ami pedig a technológiából adódik, a forgókban töltött idő, majdnem 10%-a az összes cséplőidőnek.
Tehát ott tartunk, hogy rendelkezésre áll napi 8,5 óra. Cséplésre ebből 7 óra és 10 perc marad. Ha a forgókra szánt idővel is kalkulálunk, akkor az aratás 12 napja összesen 76 óra és 30 perc marad, és persze 200 ha aratnivaló. Ezek a feltételek igen jó gépkezelő, kevés meghibásodás, jól szervezett szállítás és kedvező időjárási viszonyok között.
200 hektár búza, 6 t/ha átlagos termésmennyiséggel számolva 1200 tonna szemtermést jelent. Azonban a kombájnon, természeténél fogva, keresztül kell hogy menjen a kalászon kívül a szalma is. Alacsonyan vágott tarló esetén ez megduplázza a feldolgozásra kerülő anyag mennyiségét. Az adatok alapján a kombájn szükséges áteresztőképessége 8.7 kg/s.
Az elméleti értékek alapján, a veszteségek figyelembevételével határozd meg a szükséges gépméretet – fotó: Liza agrovideo
A szükséges gépméret
Az elméleti szántóföldi kapacitás a jellemzője, amely a gép kiválasztásánál alapadat. Ezeken az adatokon kívül még igen sok tényező befolyásolja a valóságos szántóföldi teljesítményt, amit számításba kell venned a beruházás előtt.
Ha körüljárod a piacot, és érdeklődsz a különböző gépek műszaki adatairól, azt fogod látni, hogy a fenti teljesítményre már egy kisebb, 5 ládás gép is képes. Azonban vedd figyelembe, hogy a megadott adatok ideális aratási körülmények és 1,5%-os szemveszteség (szórás) esetén érvényesek. A gyártók közzétett adatai nem vonatkoznak a nehezen csépelhető fajtákra.
A megadott áteresztőképesség jelentősen csökken, ha a szár még nedvesebb, és a ládákon a szemet nehezebb leválasztani. A terepviszonyok is befolyásolják a teljesítményt. Már egészen kis lejtőszög mellett az anyagáram lecsúszhat a leválasztó-tisztító rész egyik oldalába, csökkentve ezzel a hatékonyságot. Ha pedig a beállítások nem megfelelőek, akkor tovább csökken a teljesítmény. Tehát érdemes megfontolnod, hogy az elméleti értékek alapján, a veszteségek figyelembevételével határozd meg a szükséges gépméretet.
Azonban az így átgondolt és meghatározott teljesítményű gépnél sokkal nagyobbat sem érdemes vásárolni és üzemeltetni, mert indokolatlan költségnövekedést okozhat. A nagy teljesítményű kombájnt csak jól szervezett, megfelelő méretű szállítójármű-flottával lehet kiszolgálni. A nagy gép fajlagos üzemanyag-felhasználása csak akkor lesz kedvezőbb a kisebb társainál, ha a teljesítményét ki tudod használni.
Praktikus kiegészítők
Ha elindultál már a precíziós gazdálkodás útján vagy kacérkodsz gondolattal, mindenképpen olyan gépet válassz, amely rendelkezik az ehhez szükséges alapokkal, előkészítéssel, a fejlesztés lehetőségével. Manapság új kombájnberuházás esetén már alapnak tekinthető az automata kormányzás, vagy ahogy mások nevezik: robotpilóta. Minden gyártó kínálatában szerepel valamilyen formában. Ne szalaszd el a lehetőséget!
Az automata kormányzással jelentősen csökkenthető az átfedés, ezzel időt, üzemanyagot takarítasz meg. A nyomvonalak pontos megadásával elérhető a teljes vágási szélesség kihasználása. A kezelő sem fárad el olyan gyorsan, több ideje marad az adapter és a gépjellemzők figyelésére.
Adapterek, vágóasztalok kiválasztása
Mivel a motorteljesítménynek egy jelentős része a gép mozgatását, a menetelést szolgálja, ezért a haladási sebesség csökkentése üzemanyag-megtakarítást fog eredményezni. Azonban a gép csak akkor dolgozik hatékonyan, ha teljesen le van terhelve. Így tehát
megfelelő választás a gép kategóriájában elérhető legnagyobb vágóasztal. Ezzel az alapgondolattal még teljesítménytartalékot is vásárolsz.
A gyengébb hozamú években a haladási sebesség növelésével biztosíthatod a kombájn hatékony munkájához szükséges terhelést. Itt azonban vedd figyelembe, hogy a gép geometriai méretei gondot okozhatnak a közlekedés során, valamint a kisebb táblákon.
Az ürítőcsiga hossza legyen összhangban a vágóasztal szélességével – A szerző felvétele
Mi befolyásolhatja még a választást?
A gyártmány és típus kiválasztásánál
elsődleges szempontként érdemes figyelembe venned a háttérszolgáltatások minőségét és elérhetőségét.
Ez alatt főleg a szerviz felkészültségét, az alkatrészbeszerzést, valamint a javítást végző személyzet gyorsaságát kell érteni.
Minden beruházás előtt érdemes mérlegelned, hogy a gép termelésből való kiesése milyen károkat okozhat. Tisztában kell lenned azzal, hogy egy esetleges meghibásodás esetén mennyi a várható állásidő. Ez pedig az előbb felsorolt tényezők összességén múlik.
Nem elegendő csak nagy vonalakban tájékozódnod a lehetőségekről, ugyanis egyes területeken (ez alatt földrajzi területet értek) jó szerelők és készséges alkatrészesek dolgoznak, máshol pedig személyzeti okokból esetleg pocsék lehet az ellátás.
Mielőtt véglegesíted a döntésedet, érdemes kiszámolni a megtérülési időt. Ezzel biztosíthatod, hogy a beruházás sikeres legyen, és a géppel szemben elvárt csereperiódust tartani tudjad.
A kombájn termelőeszköz, ezért fontos, hogy nyereséget termeljen a vállalkozásodnak. Ha ezeket a számításokat is elvégzed, biztosan átgondolod a beruházást legalább még egyszer!
Sikeres döntést, hatékony betakarítást kívánok!
Fecsó Gábor
