A fák tápanyagfelvétele már 5 oC felüli hőmérsékleten folyamatos. Például a nitrogénellátás kritikus időszaka a rügyfakadást követően, az intenzív hajtás és gyümölcsnövekedés idején van, a nyár végétől lombhullásig. Így nagyon fontos hogy ezen időszak alatt a legoptimálisabb módon próbáljuk meg kijuttatni szilárd vagy folyékony formában a tápanyagot a gyümölcsösültetvény fejlődéséhez. A gyümölcsültetvények műtrágyázása a hagyományos szántóföldi kultúrákhoz képest sokkal helyspecifikusabb, pontosabb kijuttatást igényel.
A merev illetve rezgőkéssel, mechanikus vagy pneumatikus rendszerű műtrágya adagolóval ellátott mélylazítók terjedtek el –fotó: Agroinform.hu
Általában kétféle műtrágyázást végeznek a gyümölcsösöknél, melyek közül az egyik az alapműtrágyázás, a másik pedig a tápanyagfenntartó trágyázás. A tartalékoló alapműtrágyázást általában a telepítés előtt végzik, és ilyenkor a legfontosabb a foszfor és a kálium mélyebb, 50-60 cm-es rétegekbe juttatása. Erre a hagyományos, egy vagy dupla késsorral szerelt, műtrágyakijuttató adapterrel kiegészített szántóföldi talajlazítók kiválóan alkalmasak.
A tápanyagfenntartó trágyázásnál a már meglévő ültetvényekben kell a talajlazítással egybekötve kijuttatni a gyökerekhez közeli mélyebb rétegekbe a tápanyagot, mivel a műtrágya a talaj felszínére történő kijuttatás esetén csak nagyon lassan, évente csupán néhány milliméternyit hatolna a talaj mélyebb rétegeibe.
A gyümölcsültetvények talajlazítása az egyik legfontosabb művelet, amelyet összeköthetünk a tápanyaggazdálkodási feltételek javításával.
A telepítéskor végzett lazítás elősegíti a csemeték ültetését követően a gyökerek szabad fejlődését és csapadék akadálytalan továbbhaladását a mélyebb rétegekbe is, így sokkal kedvezőbb talajéletet biztosít a növekedéshez, de a már intenzíven termő, fejlett ültetvényeknél a sorközökben ugyancsak fontos a nedvesség mélyebb rétegekbe való áramlása.
A termesztési technológia további munkafázisaiban nagyon sokszor ugyanazon a nyomvonalon haladnak el az erőgépek, így az általuk okozott talajtömörödöttség megszüntetése is a lazítók feladata. A traktorok által letaposott és tömörödött talaj lazítása, ill. a gyökérzónában a talajtömörödöttség megszüntetése mellett a kálium-, magnézium-, foszforműtrágyák gyökérzónába juttatását is megoldják az ilyen rendeltetésű eszközök.
A tápanyagutánpótlási technológiák változásának hatása miatt a folyékony műtrágya kijuttatására kialakított típusváltozatok alkalmazása az elmúlt évtizedben valamelyest visszaszorult. A rezgőkéses pneumatikus műtrágya adagolóval szerelt mélyműtrágyázónál a műtrágyaadagoló hajtása a talajfelszínen haladó járókerékről, görgős lánchajtás segítségével vagy a traktor teljesítményleadó tengelyéről történik.
A merevkéses változatok egy vagy két mélyműtrágyázó lazító késsel vannak ellátva – fotó: Agroinform.hu
A merevkéses változatok egy vagy két mélyműtrágyázó, lazító késsel vannak ellátva, melyek munka közben felszakítják a talajt, eközben a tartályból a kés hátsó részére rögzített vezető csövön vagy hegesztett zárt szelvényen keresztül bejuttatják a talajba a tápanyagot.
A tartályban TLT hajtású keverő-berendezéssel folyamatos a keverés, ezáltal a műtrágya akadálymentesen tud lejutni a talajba, nincs boltozódás. A műtrágya adagolása általában mechanikus, a többkéses változatoknál csigás rendszerű adagolóval történik, a korszerűbb eszköznél ennek vezérlése már a traktorfülkéből hidraulikusan megoldott, de vannak már elektromos hajtású adagolóval szerelt típusok is.
Hidrosztatikus hajtású műtrágyaadagolóval szerelt mélyműtrágyázó – fotó: agroinform.hu/aprohirdetes
Az adagolandó mennyiség több fokozatban, vagy pedig fokozatmentesen szabályozható. A piacon elérhető konstrukciók közül számos modell felszerelhető rögtörő, lezáró hengerrel, elővágó tárcsával. A rögtörő, lezáró hengerek visszazárják a lazítókések által megemelt talajt, csökkentve ezzel a kipárolgás, illetve a tápanyagveszteség kockázatát, az elővágó nyitótárcsák pedig az ekék nyitócsoroszlyáihoz hasonlóan megkönnyítik a kések talajbahatolását, így mérsékelve a munkaeszköz vonóerő igényét és a kések kopását.
Természetesen a hagyományos 2-3 késes közép-mélylazítók jelentős része utólagosan is átalakítható a mélyműtrágyázásra. Az átalakításnál feltétlenül figyelnünk kell a védőtávolságokra. Napjainkban már külön is beszerezhetők az adagolóval felszerelt, INOX anyagból készült műtrágyatartályok, melyek az lazítóra utólag adaptálhatóak.
A műtrágya továbbítását pedig a merev szárú, késes művelő elemekhez műanyag flexibilis csővel történik – fotó: Agroinform.hu
A műtrágya továbbítását pedig a merev szárú, egyenes késes művelő elemekhez műanyag, flexibilis csővel, egyszerű módon is meg lehet oldani. Ha valaki folyékony műtrágya kijuttatásához szeretné az ültetvényben használt talajlazítóját átalakítani, annak azért már egy komolyabb beruházásra kell készülnie, hiszen itt a tápanyagoldatot tároló tartály, és a csőrendszer mellett egy, az oldat továbbításról gondoskodó TLT hajtású szivattyúra is szükség van.
Viszont köztudott, hogy a folyékony tápanyagoldat sokkal hamarabb felszívódik és optimálisabban hasznosul tartalma, mint a szilárd műtrágyának, amelynél egy-két kedvezőtlen tényező (időjárás, talajnedvesség, talajszerkezet) hatására akár jelentősebb tápanyagveszteségek is történhetnek a kijuttatástól a felszívódásig.
Cikkünkben jól kitűnik, hogy a mélyműtrágyázó gépek mekkora fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Összeállításunkból is látszik, hogy ma már a piacon az agrotechnikai és a beruházási igényeket maximálisan kielégítő mélyműtrágyázó-talajlazító kiválasztásához, a kialakítás, illetve felszereltség tekintetében igen széles kínálat áll rendelkezésre. A már meglévő talajlazítók alkalmazási köre pedig viszonylag kis beruházással bővíthető a tápanyag-kijuttatás feladatával.
_fill_540x300_0.jpg)