Ezt Lengyel Zoltán, a Regeneratív és Fenntartható Mezőgazdaságért Alapítvány elnöke, a Polgáron található regeneratív gazdaság, a Táncoskert vezetője mondta, akivel annak kapcsán beszéltünk, hogy a Regeneratív és Fenntartható Mezőgazdaságért Alapítvány szervezésében szeptemberben termelők Afrikába látogattak egy tanulmányút keretében. Ott Zimbabwéban, a Dimbangombe-ben, az Africa Center for Holistic Management-nél vehettek részt egy továbbképzésen.

Afrika

Jody Butterfield, a Savory Institute társalapítója, Bryan Shelton és Allan Savory – forrás: Táncoskert

Az előadók Allan Savory ökológus és Byron Shelton, a Savory Institute senior program directora voltak. Nézeteik szerint a szarvasmarhatartás napjaink szélsőséges gondolataival szemben nem tönkreteszi a világot a metánkibocsátással, éppen ellenkezőleg, ésszerűen legeltetve az állatok megmenthetik a glóbuszt az elsivatagosodástól. Ugyanakkor ez nem általános recept, sőt. A "törékeny" részeken a területek helyreállítására nem nagyon van más lehetőség, de a nem törékenyek területeken is sokat gyorsíthatnak a regenerálódáson. Ugyanakkor van, ahol kimondottan ártalmas az eljárás, ezért mérlegelés kérdése.

Savory holisztikus legeltetési rendszerének lényege az, hogy próbálja utánozni a természet folyamatait: a nagytestű növényevők sosem tartózkodnak túl hosszú ideig egy-egy területen. Így a növényzetnek elegendő ideje van a regenerálódásra, ráadásul a területek folyamatosan gazdagodnak az állatok ürülékével. Eközben a letaposott növényzet gondoskodik a talajtakarásról is, így a nedvesség kevésbé párolog el, ami kulcsfontosságú lehet olyan területeken, ahol a nedves évszakon túl hónapokig nincs csapadék.

A tanulmányút céljairól és a tapasztalatokról Lengyel Zoltánt kérdeztük.

Afrika

ACHM-marhák Zimbabwe-ban, ahol fél éve nem esett eső – forrás: Táncoskert

– Közel húszan, Magyarországról pedig négyen voltunk a tanulmányúton, mely nagyon jó hangulatban telt és azt gondolom, a birtokunkban lévő ismeretanyagot sikeresen bővítettük – fogalmazott Lengyel Zoltán, aki egyébként a magyarországi Savory Központ vezetője is. – Ez az ismeretanyag pedig a holisztikus szemléletre épül, azaz hogy a természetben minden mindennel összefügg és ha ebbe a rendszerbe belenyúlunk az egyik oldalon, annak a hatása a másikon is érzékelhető lesz valamilyen módon. Ezért a mezőgazdasági termelésre is a maga komplexitásában tekintünk, azaz igyekszünk környezetkárosítás és kemikáliák nélkül, az ökoszisztéma összefüggéseit és belső hatásait kihasználva termelni.

Afrika

Lengyel Zoltán (középen) a tanulmányút résztvevőivel a helyiek körében – forrás: Táncoskert

– Hogy egy példával is illusztráljam: nem hiszünk abban, egyébként a nyugat-európai gazdálkodásra jellemző szemléletben, hogy ha egy földdel valami baj van, akkor az majd magától rendbe jön, ha egy ideig nem termelünk rajta, ugaroltatással, vagy parlagoltatással "vissza tudjuk hozni a jóba". Ez sajnos, nem működik a világ minden részén. Allan Savory egyébként a világot törékeny és nem törékeny területekre osztja egy 10-es skálát alkalmazva, melynek Magyarország egyébként nagyjából a közepén helyezkedik el. Ennek megfelelően nem mindenhol ugyanaz történik, ha ugaroltatjuk a területet. Mi azt valljuk, úgy kell termelni, mint ahogy a természet saját folyamatai zajlanak, tehát azokkal messzemenően együttműködve, s nem élősködve rajtuk. Ezt a tudást és szemléletet igyekeztünk bővíteni afrikai ottlétünk alatt a jó gyakorlatok megtekintésével és átbeszélésével.

Lengyel Zoltán hozzátette: bár a holisztikus farmmenedzsmentről az érdeklődő szakmának a legelőváltó gazdálkodás jut eszébe, de ez csak egyetlen, igaz jelentős szegmens. A komplex "csomagban" jelentős szerepet kap a pénzügyi tervezés, illetve a megalapozott döntéselőkészítő mechanizmus.

Azon felvetésünkre, hogy Afrikáról a széles tömegeknek leginkább az éhezés ugrik be elsőre, a szakember azt válaszolta: valóban, Zimbabwéban márciusban esett eső utoljára, s mostanában várnak újra csapadékot. Tehát a látogatásuk éppen a száraz évszakra esett. Meglepő volt hallani, hogy egész évben átlagosan 750 milliméternyi csapadék hull ott is, ami a délnyugat-magyarországi mennyiségnek megfelelő. Nem ezzel van tehát probléma ott sem, hanem az eloszlással, az még a miénkénél is rosszabb.

Afrika

Helyi Holistic Management-közösségben – a háttérben jól látszik, hogy a területen van még fű – forrás: Táncoskert

– Miközben ott voltunk, megjelent egy cikk például a Guardian lapban, hogy Zimbabwéban 200 elefánt leölésével akar a kormány táplálékot biztosítani az embereknek, mert az aszály miatt a termelés nem sikerült – mesélte Lengyel Zoltán. – Ennek tükrében szembetűnő volt a kontraszt, amikor azt láttuk, hogy az Afrika Holisztikus Menedzsment Központnak vannak olyan, legeltetéssel karbantartott területei, amelyeken derékig ért a fű. Marha most bő négyszer annyi van, mint az előző tulajdonosnak, ezt akarják ezer fölé vinni. A helyen egy hónapja kialakult egy új forrás és mindennap bejön 50-100 elefánt legelni. (Egyik este nem tudtunk zuhanyozni, mert feltúrták a vízvezeték-rendszert...) Olyan vadonközeli állapotú az egész. Azt gondolom, ez bárhol elérhető, megfelelő tervezéssel és a "modern" mezőgazdaságban mellőzött ökoszisztéma-folyamatok újbóli alkalmazásával. Arra gondolok, hogy a jószágot okszerűen, eszközként használjuk a biodiverzitás növelésére és az ökoszisztéma-folyamatok előbb már említett helyreállítására. Csak ezzel érhetjük el, hogy a körülöttünk létező világ egyre jobbá, egyre stabilabbá váljon. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez nem varázsszerrel, vagy valami hókuszpókusszal érhető el, hanem precíz tervezéssel és fegyelemmel.

Afrika

Így néz ki egy folyó partja a nemzeti parkban – forrás: Táncoskert

Lengyel Zoltán rámutatott: a szemlélet és a kapcsolódó technológia már a kezdetektől folyamatosan hoz eredményeket, melyek egyre szignifikánsabbak. Ő maga 11. éve működteti így a gazdaságát, ami nem kis idő és mostanra kezd markánsan beérni a munkája gyümölcse. A sikerben egyébként gyakorlatilag minden esetben benne van egy emberöltő kitartó munkája. A kitartás és a türelem pedig fontos, hiszen ez sem csodaszer – amit valaki évtizedekig rombolt, azt nem lehet instant, egy csodanövény elvetésével, vagy csodaszer kijuttatásával rendbe rakni.

Parasztok vagyunk, minden pillanatunkban arra kellene gondolnunk, hogy amit teszünk a tájban, annak mi lesz majd a következménye – magyarázta. – Illetve egészen pontosan arra, hogy mit szeretnénk elérni és mit kell tennünk annak érdekében. Ha azt látjuk, hogy a madarak az erdős-ligetes részeket szeretik, akkor lehet, hogy nem szántani kell, hanem inkább fát ültetni, feltéve persze, hogy több madarat akarunk látni. Vagy legalábbis fát IS ültetni. A 2022-es nagy aszályban nekünk ennek a szemléletnek köszönhetően nem szálastakarmányt kellett vennünk a Dunántúlról, hanem megdupláztuk a szarvasmarha-állományt. Ez annak az eredménye, hogy pontos legeltetési tervet (hol legeltetjük az állatokat, meddig legeltetjük, stb.) készítettünk, amit szigorúan be is tartottunk. Én már most tudom, hogy hol legelnek majd januárban a marháim, márciusban pedig tudni fogom, hogy hol fognak augusztusban. Nyilván, az időjárásra reagálnom kell, de a tervezésre szükség van ahhoz, hogy ne reaktívak, hanem proaktívak lehessünk. Ez nagyon fontos ma Magyarországon és ezzel a nagyon hektikus időjárással egyre fontosabb lesz, úgy vélem.