A Deutz-Fahr 1997-ben, az AGRITECHNICA-n mutatta be a hat évvel korábban indított új TopLiner kombájnszéria második generációját. Ehhez a megújult szériához csatlakozott azonos családnévvel az akkori mércével mérve a világ legnagyobb szalmarázó ládás kombájnjának számító legfelső modell, a 8XL (első típusjelzése 4120 HTSV volt).
Cséplőszélességben nem volt nagyobb, mint a TopLiner-széria három nagyobb modelljének 1520 mm-es szélessége. A 600 mm-es cséplődobátmérő sem számított kiugró méretnek a nyugat-európai típusok között. A cséplődobot követő 2,03 méter széles Turbo Separator is a Deutz-Fahr TopLiner kombájnokban bevált leválasztó, terménytovábbító egységnek számított.
Kimagasló betakarítási teljesítmény jellemzi a 8XL-t – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH
A kimagasló áteresztőképességet biztosító, egyedülálló méretű leválasztó felület ugyanilyen nagy aktív felületű tisztítórendszert is követelt. Ebben nem is spóroltak a lauingeni gyár mérnökei, és a két rázóasztallal, kétszintes rostával szerelt tisztítórendszer 7,85 m2 felülettel rendelkezett. Magtartály-kapacitásban már az akkori hasonló teljesítményű arató-cséplő gépek képességeit produkálta a 8XL is.
A 10 500 literes fogatú magtartályt egy 110 fokban nyitható, zárt rendszerű, hat méter hosszú ürítő csiga 4,6 méteres magasságban adta át a szállítójárművek számára a betakarított terményt. Egy ekkora méretű és áteresztőképességű betakarítógép meghajtásához megbízható erőtartalékra van szükség, bizonyos mértékig felülméretezett motorteljesítménnyel.
8 darab kettéosztott szalmarázó ládából álló magleválasztó rendszer, akkoriban egyedülálló volt – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH
Nem is a bízták a véletlenre a fejlesztők az erőforrás kiválasztását, bár önmagában a gyártó nem volt kérdés. Deutz-Fahr kombájnba Deutz motor került, méghozzá egy 408 lóerős, 6 hengeres, V elrendezésű, vízhűtéses, 12 literes, BF 6M 1015C típus. A nagy motorhoz méretezték a 900 literes kapacitású üzemanyagtankot. A kombájnhoz háromféle méretű, 6,3/7,2 és 9 méteres munkaszélességű gabonavágó szerkezet közül választhatták ki a megfelelőt, amelyek keresztirányban 20%-os, hosszirányban pedig 6%-os dőléskövetésre voltak képesek. Ehhez igazodva a kombájn hajtott mellső járószerkezete az elforgatható tengelylehajtások segítségével szintén képes volt 20%-os keresztirányú és 6%-os menetiránnyal megegyező lejtőkiegyenlítésre.
A 10 500 literes magtartály és 6 méteres ürítőcsiga kellően nagy volt a kombájn képességeihez – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH
Önmagában ez a lejtőkövetés már nem volt újdonság, hiszen többek között más Deutz-Fahr kombájncsaládok, a John Deere 2000 és 2200 kombájnszéria Hillmaster-változatai és Massey Ferguson kombájnok is képesek voltak hasonlóra már korábban. A hidromechanikus járószerkezet-hajtás 4 fokozatú volt, és a hajtott tengelyt érdemesebb volt az opcióban rendelhető 800/65R32-es abroncsméretű kerékkel kérni, mivel a vágóasztallal majd' 18 tonnás üzemi tömegű betakarítógép terepjáró képessége és talajra mért nyomása ezt igényelte.
A CommanderCab II vezetőfülke még mai szemmel nézve sem nagyon hagy kívánnivalót maga után ergonómia szempontjából. Természetesen a belső tér elemein látszik a '90-es évek stílusa, de aki ettől el tud vonatkoztatni, annak a kényelmi igényeit teljes mértékben kielégíti napjainkban is.
408 lóerős, 6 hengeres, 12 literes Deutz motor biztosította a meghajtást – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH.
Nincsenek kapcsolókarok a fülkében, csak a jobb oldali kartámaszon található a multifunkciós kar és egy kis elektromos kapcsoló kar a kormányoszlopon. A járószerkezet-hajtást kivéve minden funkciót nyomógombos megoldással, elektronikus úton vezérelhettük. A magas kényelmi színvonalú fülkében Terminal Control System monitor adott tájékoztatást a kombájn minden üzemi értékéről.
A különféle növények betakarításának eltérő dob-kosár hézag értékeit 48 programhelybe menthettük el és gombnyomásra aktiválhattuk. Természetesen a monitor grafikai világa az akkori számítástechnika képességeinek megfelelő színvonalú, ma már elavultnak tűnik, de abban az időben rendkívül korszerűnek számított.
A vezetőfülke ergonómiája és felszereltsége kimagaslónak számított akkoriban – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH
Az informatikai rendszer GPS, DGPS modullal kiegészítve képes volt hozamtérkép készítésére. Hosszasan lehetne még a 8XL korabeli piacon kimagaslónak számító képességeit sorolni. Jól fémjelezi az innovatív kombájnkonstrukció bemutatkozásának szakmai súlyát, hogy a premiernek otthont adó 1997-es AGRITECHNICA kiállítás szakmai zsűrije ezüstéremmel ismerte el a vadonatúj arató-cséplő gépet. Gyártása nagyon rövid ideig, 1997-2001 között tartott, utána a kombájngyártást az SDF Group kiszervezte Lauingenből, és ezzel a legnagyobb kombájnjuk, a Topliner 8XL pályafutása is befejeződött.
A 8XL bizonyos százalékig lejtőkiegyenlítésre is képes volt – fotó: Same Deutz-Fahr Agrarsysteme GmbH
Bár pontos darabszámot nem tudunk, de valószínűleg nem készült nagyon nagy darabszám a betakarítógépből, ami az akkori 420 000 DM (német márka) árát tekintve nem is meglepő. Nagy részük használtan keletre vándorolt, és ukrán, illetve orosz földeken folytatta pályafutását.
Német fórumokon lehet olvasni néhány negatív tapasztalatról is, mint pl. a motor gyakori túlmelegedéséről, a különleges alakú hátsó szalmaterelők okozta szalmatorlódásról, egyesek pedig az elektronikai rendszerre panaszkodtak. Viszont szinte minden felhasználó nagyon elégedett az áteresztőképességével és a szemtisztasággal. Van olyan, 600 hektáron gazdálkodó felhasználó, aki gabonában óránként 50 tonnás betakarítási teljesítményről számolt be.
