Seana Day, Ines Hanrahan és Ingrid Sarlandie több évtizedes mezőgazdasági és technológiai tapasztalatot hoznak a FIRA első alkalommal megrendezett konferenciájára a kaliforniai Fresno városába.
Megfordul a világ
Még néhány évtizede a nők jellemzően az egyszerűbb, kézi betakarítási folyamatokban segédkeztek (ültetés, palántázás vagy gyümölcsszedés), vagy a cseppet sem veszélytelen cséplőgépek körüli teendőket végezték, míg a jószágok körül legtöbbször a fejés vagy a tyúktojások begyűjtése voltak a feladataik. Aztán jött a traktoros képzés az inkább propagandajellegű egyenjogúság keretében, ami a technika színvonalától függetlenül cseppet sem összevethető a mai traktoros lányok, asszonyok munkájával és az egész társadalmi szemlélettel.
A kutatói és mérnöki pályán alig lehetett nőkkel találkozni, de az elmúlt 20-30 évben itt is jelentős fordulat következett be.
Mint sok tudományos és magas műszaki színvonalú szakmában, a mezőgazdaságban és az agrotechnikai iparágakban is sokáig a férfiak domináltak, főleg a legújabb mezőgazdasági gépeket és eszközöket fejlesztő mérnökök között, a nők hagyományosan a teljes munkaerő csak kis százalékát tették ki. Ez azonban gyorsan kezd megváltozni.
Ma már több nő dolgozik a földeken, a laboratóriumokban és a befektetési cégek igazgatótanácsai között, akik a mezőgazdasági technológia fejlesztését és a világ élelmezését tűzték ki célul.A FIRA USA idén októberben, a kaliforniai Fresnóban megrendezésre kerülő rendezvényén három ilyen nő lép színpadra szakértő előadóként, panelbeszélgetésen és moderátorként. Ismerjétek meg Seana Dayt, Ines Hanrahant és Ingrid Sarlandie-t.
Seana Day, a Culterra Capital partnere és a Better Food Ventures kockázati partnere
Miután karrierje nagy részét technológiai befektetési és banki tevékenységgel töltötte, Day készen állt a karrierváltásra. Az egyik barátjával folytatott beszélgetés meggyőzte Dayt, hogy Londonból költözzön vissza szülővárosába, a kaliforniai Turlockba, amely termékeny földjéről és virágzó mezőgazdasági közösségéről ismert. Úgy tervezte, hogy a kaliforniai tartózkodás csak átmeneti lesz, de a barátokkal és családtagokkal a technológiáról alkotott felfogásról folytatott többszöri beszélgetés arra ösztönözte, hogy maradjon.
Seana Day – fotó: www.agricultural-robotics.com
Meg akarta érteni, hogy az ő felfogásuk a technológiáról és a technológia előnyeiről hasonló-e ahhoz, mint amit a Szilícium-völgyben hallott, és bizony merőben más volt a tapasztalata. Az tette igazán érdekessé a dolgokat számára, hogy lehetőségek nyíltak, hogy segítsen kapcsolatot építeni a Central-walley agrárágazata és a Szilícium-völgy között. Minden itt kezdődött.
Az „ideiglenes hazautazás" idestova nyolc éve volt. Ma Seana büszke negyedik generációs turlocki lakos, aki jól ismeri az ágazat technológiai igényeit és kihívásait. Ezt az információt, valamint a mobil- és kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos korábbi munkáját arra használta fel, hogy segítsen befektetni az agrár- és élelmiszer-technológiai innovációk következő generációjába.
Ezt a munkát elsősorban a Better Food Venturesen keresztül végzi, ahová 2016-ban csatlakozott partnerként, valamint a Culterra Capitalon keresztül, amelyet 2020-ban egy másik Better Food Ventures-partnerrel közösen indított. Ezen stratégiai befektetéseken keresztül a mezőgazdasági ágazatban és az élelmiszer-ellátási láncban Seanna közvetlen közelről látta, hogy a 21. századi gépesítés (robotok és precíziós gazdálkodás) hogyan kezdi megváltoztatni a teljes szektort.
Mint sok minden más, a mezőgazdaság sem egy homogén tömb, hanem szerteágazó, ezért meg kell vizsgálni a különböző termelési rendszereket, hogy valóban megértsük, hol tartunk az automatizálás és a robotika bevezetése terén és merre tartunk.
Kaliforniában a mezőgazdasági munkaerő óriási probléma, vagyis ha a könnyen romló élelmiszerek igényelte termelési rendszereket nézzük, akkor ott égető szükség van mind a munkaerő-fejlesztő, mind a munkaerőhiányt helyettesítő technológiákra, ami izgalmas munka és nagy kihívás. Bár még az elején járnak a dolgok, de optimista a kilátásokat illetően, azonban a mindennapos bevezetéshez még vannak teendők.
A gépesítés még egyelőre az olyan állandó kultúrákban terjed, mint a mandula, a dió és a szőlő, míg a kevésbé munkaigényes alapvető terményeknél már számos újítás, például a változtatható kapacitású technológiák is megjelentek. A legnagyobb kihívást továbbra is a gyors érésű, szezonjában folyamatosan termő, ugyanakkor gyorsan romlandó termények, például a leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök jelentik. Ezek azok a növények, amelyek a legtöbb kézi munkát igénylik, ezért a robotok és más intelligens technológiák e téren a leghasznosabbak.
Azokban a növényekben a leghasznosabbak a robotok és más intelligens technológiák, amelyek a legtöbb kézi munkát igénylik, például a bogyós gyümölcsökben – fotó: Pixabay
Nincs más választás, mint folytatni az ilyen munkafolyamatok automatizálását és folyamatosan fejleszteni ezen képességeket.
Seana tagja a Dave Wilson Nursery igazgatótanácsának, amely egy óriási gyümölcs- és diófaiskola Central Valleyben, és minden lehetőséget megvizsgálnak az automatizáláshoz, a szántóföldön és az üvegházakban, mert idővel egyre inkább tarthatatlanná válnak a növekvő munkaerőköltségek a munkaerő elérhetősége, valamint az egyes feladatokhoz szükséges szakértelem szintje miatt.
Az egész ágazatban egyértelmű, hogy egyre jobb eszközökre, robotokra van szükség, amelyek vagy segítik, vagy teljesen kiváltják az élő munkát, jellemzően a monoton és fárasztó, még kétkezi munkákat.
Annak, hogy a megfelelő autonóm technológiák eljussanak a gazdákhoz, alapja, hogy a gyártóknak és a startupoknak segíteniük kell termékeik piacra jutását. Az előadás keretében foglalkozik majd piaci részarány növelésével is. A csoport paneltársaival együtt a következő kérdésekre próbálnak majd választ adni: mit kell tenni annak érdekében, hogy a gyártók el is készítsék és értékesítsék robotjaikat? Mit kell tenni a gyártóknak a piaci részarány növeléséhez? Seanának már van néhány gondolata arról, hogy mik lesznek a vita főbb témái.
Seanát továbbra is nagyon érdekli az a munka, amelyet a Western Growers végez a speciális növénytermesztési ágazat automatizálásának felmérése és a technológia átgondolása érdekében. Godnolva itt a technológiák kombinációjára, amelyeket egy-egy vállalat egy alkalmazás vagy projekt létrehozásához és működtetéséhez használ. A technológiai csomagok funkciói és részei hogyan szabványosíthatók? Hol lehet kihasználni a gazdaságossági előnyöket ott, ahol a nagy gyártók közül már többen jelen vannak, és már létrehozták saját hálózatukat?
Amikor az innovatív vállalatok képesek a már meglévő alapjaikra építeni, számos pozitív eredmény születik. A vállalatok nemcsak azt kerülhetik el, hogy újra feltalálják a kereket, de lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsanak a szabványosítás és kompatibilitás problémáin is. Jó lenne, ha több okos- és költséghatékony eszköz állna a vállalkozók és a fejlesztők rendelkezésére, amelyekből építkezhetnek. A fejlesztések és robotizáció másik fontos pontja, hogyan lehetne a legújabb technológiákat egyszerűbbé, vonzóvá és elfogadottá tenni a gazdálkodók számára.
Jó lenne, ha több okos- és költséghatékony eszköz állna a vállalkozók és a fejlesztők rendelkezésére, amelyekből építkezhetnek – fotó: Shutterstock
Egy másik kulcsfontosságú téma: hogyan vizsgálhatjuk meg a robotoknak az üzleti modelljeit és annak kockázatait? Más szóval, hogyan tehetjük a robotizált technológiát könnyebben elfogadhatóvá a gazdák számára? Meg kell vizsgálni az árszintet is, hogy például ne kelljen több ezer dollárt fizetni a gazdáknak egy olyan gépezetért, amely még csak a fejlesztés kezdeti stádiumában van.
Lehet, hogy az adott gép kezdeti hibáit már kijavították, de valószínűleg még akkor is folyamatos fejlesztésekre lesz szükség az újabb generációnál. Ez elég nagy technológiai kockázat, amivel egy gazdálkodónak szembe kell néznie. A kihívás a következő: hogyan tudnak a technológiai cégek olyan üzleti modellt és kockázatmegosztási modellt kidolgozni, amely felgyorsítja az elfogadást?
Az automatizálásra való átállás felgyorsításának egyik eszköze az új, fiatal, napjaink technikáira fogékony munkaerők felvétele a mezőgazdaságba.
Seana nagyon lelkes és optimista, de még sok a teendő, hogy új tehetségeket hozzanak a mindennapokba. Szerinte a fontos kiindulási pont az oktatás. Rengeteg narratívát kell megváltoztatni ahhoz, hogy az embereket lelkesítsük a mezőgazdaságért és a feltörekvő agrotechnikai ágazatért.
A fontos kiindulási pont az oktatás – fotó: Shutterstock
A középiskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken is egyaránt tudatosítható a mezőgazdasági karrier, amely nem pusztán állattenyésztés és mezőgazdasági munka, hanem számos üzleti modell és vállalkozói lehetőség is van.
Olyan emberekre van szükség, akik nemcsak beszélnek az agráriumról, de együtt is tudnak érezni a termelőkkel, olyan emberekre, akik megértik a kihívásokat, az időzítést, és segítenek megérteni, megosztani ezeket az információkat az eszközfejlesztő szakemberekkel. Az elfogadás és az alkalmazkodás között még mindig vannak szakadékok. Azoknak az embereknek, akik ezeket a nehézségeket át tudják hidalni, fontos szerepük lesz az ágazat fejlesztésének felgyorsításában.
Ines Hanrahan, Ph.D., a Washingtoni Gyümölcskutatási Bizottság ügyvezető igazgatója
A kertészetből doktorált agrármérnök számára az agrotechnika a szaktudás és az érdeklődési kör kombinációja. Egyesek szerint a mezőgazdaság a vérében van. A kelet-németországi származású Ines kertészkedni szerető nagymamája mellett nőtt fel egy olyan családban, amely sok mindent saját maga termesztett, hogy enyhítse az élelmezési bizonytalanságot.
Miután az Egyesült Államokba költözött egy mezőgazdasági csereprogram keretében, Washington államban felfedezte a gyümölcsfák iránti szeretetét, és a Washington Tree Fruit Research Commission (Washingtoni Gyümölcskutatási Bizottság) vezetői pozíciójába került. Még egy gyümölcstermelő gazdához is hozzáment feleségül. Ines és férje fiukkal együtt élnek és gondozzák azt a gyümölcsöskertet, amely generációk óta a család tulajdonában van.
Míg férje a gyümölcsössel foglalkozik, Ines munkája a Washington Tree Fruit Research Commission küldetésének megvalósítása, hogy tudományosan megalapozott megoldásokat kínáljon Kalifornia állam alma-, cseresznye-, körte- és csonthéjas gyümölcsökkel foglalkozó termelőinek és csomagolócégeinek kihívásaira. Ezen megoldások leggyakrabban az ágazat legdrágább problémájára, a betakarításra összpontosítanak.
A ritkítás és a metszés nehéz, de a betakarítás a legfontosabb, mert ez igényli a legtöbb kétkezi munkát, s ez a legnagyobb kiadás a gazdálkodók számára. Óriási segítség lenne, ha sikerülne automatizálni (gépesíteni) néhány munkafolyamatot.
Óriási segítség lenne, ha sikerülne automatizálni néhány munkafolyamatot – fotó: Shutterstock
A bizottság önmagában nem fogja teljesíteni ezt az óriási feladatot, közös erőfeszítés kell hozzá, mert a szervezet elkötelezett az együttműködés mellett. Továbbá a kérdéseket nem fogja megoldani egyetlen csoport sem egyedül. Innovatív stratégia szükséges, amely a tudósok, a termelők és a magánvállalatok bevonásával megvalósuló partnerségre épül.
Ines úgy érzi, hogy Washington államban élve az egyik legnagyobb előny, hogy a gazdálkodók nyitottak az együttműködésre, s egyben jó alapot kínál a technológiai cégek számára, hogy kipróbálják fejlesztéseiket.
A technológiai tanácsadó bizottság által elkötelezett, lelkes szakemberek csoportja áll rendelkezésre, akik segíthetnek, amikor a kíváncsi gazdák eljönnek, hogy teszteljék a berendezéseket. Ugyanezen csoport segíti majd a gyártásprogramba való bevezetést, az ültetvényeken való gyakorlati elterjedést őszinte visszajelzésekkel. Ez már a múltban is nagyon hasznos volt, és a jövőben is az lesz.
Ennek ellenére Ines elégedett a Kaliforniával kialakuló partnerségekkel, például a Global Harvest Automation Initiative-vel (Globális Termésbetakarítás-automatizálási Kezdeményezés). Ez lehetőséget adna Washington államnak arra, hogy ügyeit nemzeti és nemzetközi szintre emelje, fokozva az érdeklődést a termelési közösségek egyedi problémái iránt. Úgy véli, ez nagyobb versenyt teremthet a gazdaságos megoldások kifejlesztése terén, amelyre nagy szükség van egy olyan ágazatban, ahol minden drágább, mint korábban.
Ez nem jelenti azt, hogy a költség lenne az egyetlen olyan tényező, amely megakadályozná a termelőket a legújabb technológiák bevezetésében. Ugyanakkor kérdés, hogy a gépek megfelelnek-e a gazdaságban zajló tevékenységekhez. Ez egy kiváló téma a FIRA USA-n általa moderált termelői panel során. Az ülésen arra a kérdésre keresik a választ, hogyan lehet a legjobban integrálni a robotokat és az automatizálást a gazdaságba. A termelőket arra kérik majd, hogy osszák meg a legjobban bevált módszereiket. Ines szerint ez szintén jó lehetőséget nyújt arra, hogy a startupok gyorsabban piacra vezethessék gépeiket.
Nagyon örülne, ha az előadás rávilágítana, hogy melyek azok a jó és rossz tanácsok, amelyek segítenek a vállalatoknak előrébb jutni. Például teljesen más egy gépet egy laborban vagy kísérleti ültetvényen működtetni, mint a valóságban, kint az ültetvényen. Vagyis a gépeket robusztusan kell kialakítani, hogy szélsőséges körülmények közt is üzembiztosak legyenek.
Ines Hanrahan – fotó: www.agricultural-robotics.com
Sajnos gyakran megesik, hogy a cégek biztosan állítják, hogy mire is képes az ő gépük, de terepen, gyakorlat közben kiderül, hogy mégsem igaz.
Néhány ilyen buktató könnyen elkerülhető, ha már az elején jelentős tesztidőt töltenek valós körülmények közt a szabadban. Ines segíteni akar mindenkinek, hogy ne csak a virtuális valóságban teszteljék a felszereléseiket.
Ines arra is szeretné felhasználni a panelbeszélgetést, hogy rávilágítson arra, miért is elengedhetetlen a kommunikáció a növekvő közösséggel. Az új megoldásoknak a termelők által ismert munkafolyamatokon és termelési rendszereken belül kell működniük. Ha egy gép nem fér el a gyümölcsös sorai között, vagy a személyzet nem szívesen dolgozik vele, akkor az a megoldás nem fog elterjedni a gazdaságokban, vagyis "az ördög a részletekben rejlik".
Míg a vállalatoknak azt kell vizsgálniuk, hogy technológiáik hogyan teljesítenek valós körülménynek között, addig a termelőknek alkalmazkodniuk kell, hogy felkészüljenek a bevezetésre kerülő megoldásokra, de ez már régóta folyamatban van. A Washingtoni Gyümölcskutatási Bizottság az elmúlt három évtized nagy részét azzal töltötte, hogy segített a termelőknek gyümölcsöseiket az automatizálásbarát elrendezéshez és gyümölcsfajtákhoz igazítani.
Minden gép esetében mindig felmerül az aggodalom, hogy vajon tényleg olyan hatékony lesz-e, mint a régi módszer. Ez azért nehéz kérdés, mert kezdetben egy gép nem lesz olyan pontos vagy gyors, mint ahogyan azt a gazdák elvárnák. A felfutási fázis után azonban a gép végül egyenértékű vagy jobb is lehet, mint a kézi munkaerő. Amennyiben a termelők látnak egy olyan gépet, amely akár csak megközelíti ezt a szintet, akkor mindenképpen rá fognak szavazni.
A mezőgazdasági technológiák iránti érdeklődés beáramlása lehetőséget nyújt arra is, hogy a fiatalabb generáció érdeklődését is felkeltse az ágazat iránt. Ines saját bőrén tapasztalta, hogy milyen izgalmas és kifizetődő lehet egy karrier ezen a területen, és szeretné, ha ezt mások is megtapasztalhatnák.
Ez a terület sok olyan pontot érint, ami a fiatalabb generációval is egybecseng. Aggódnak a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás és a helyi élelmiszer-termelés miatt. Bár a robotok elsőre kissé futurisztikusan hangzanak, mindez része lehet annak a jövőnek, amelyet most teremtünk. Arról is gondoskodnunk kell, hogy azt az üzenetet közvetítsük, hogy ez a terület nem egy „exkluzív klub", de valójában nagyon is befogadó. Úgy érzi, hogy van még némi oktatási feladat, de nagyon bízik benne, hogy sok fiatal meglátja majd, hogy merre tart ez az irányzat, és kapcsolódni szeretne ehhez a közösséghez, mert tehet is érte valamit.
Ingrid Sarlandie, a Naïo Technologies operációs igazgatója
Mivel két kisgyermeke van otthon, tisztában van azzal, hogy mennyire fontos, hogy friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasszanak. Szenvedélyesen segíti a gazdákat abban, hogy elegendő terményt tudjanak termelni ahhoz, hogy a világ jóllakjon. Ingrid szakmáját tekintve gépészmérnök, olyan vállalatnál akart dolgozni, amely osztja a fenntartható mezőgazdaság szemléletét.
Ingrid Sarlandie – fotó: www.agricultural-robotics.com
Az autóiparban, a vezetési tanácsadásban és a kockázati tőke szektorban eltöltött idő után egy start-up céghez csatlakozott, amelynek küldetése a mezőgazdaság néhány legnagyobb problémájának megoldása volt. A Naïo Technologies úttörő szerepet játszik olyan autonóm megoldások terén, amelyek segítik a gazdálkodókat a szántóföldi munkák elvégzésében. Ez ma három robotot foglal magában – az Ozt, amely nagy teljesítményű, zöldségkultúrák gyommentesítésre szolgál, a Dino nevű nagyüzemi szőlőültetvény-gondozó robotot és a Ted nevű szőlőültetvény-gyomláló robotot –, és ez utóbbihoz a jövőben további funkciókat is terveznek.
A gazdálkodás napról napra egyre nehezebbé válik, a változó éghajlat mellett két fő probléma van: a munkaerőhiányt és a vegyszermentességre való átállás. Úgy gondolja, hogy az autonóm robotok jelentik a megoldást számos olyan kihívásra, amellyel az élelmiszeriparnak ma szembe kell néznie, és a Naïo vezető szerepet tölt be az autonóm mezőgazdasági robotok terén.
A Naïo Technologies az, amit Ingrid szeret "az agrárium Teslájának" nevezni. Több mint 300 elektromos robotot állítottak már üzembe a legkülönfélébb termények és különböző mezőgazdasági műveletek széles skáláján, és a vállalat egyetlen szoftverplatformot használ a hardverek működtetéséhez. Ez lehetővé teszi, hogy a robotok sokféle szolgáltatást nyújtsanak és nagyon gyorsan beüzemelhetők legyenek a földeken. A Naïo robotok eddig összesen több mint 60.000 üzemórányit működtek.
Nagyon keményen dolgoznak, hogy a versenytársak előtt maradjanak és valódi értéket nyújtsanak a gazdáknak. A szántóföldi automatizálás nagyon gyorsan fog terjedni, a gazdálkodási módszerek fejlődnek. A termelők nagyon is tisztában vannak az előttük álló kihívásokkal, és inkább előrelátó módon keresik a megoldásokat, amelyekre most van szükségük.
Ingrid egy olyan világot is is vizionál, amelyben a gazdaságok az autonóm robotokhoz igazítják műveleteiket. Például ha egy robot az esetek 98 százalékában sikeresen teljesíti a sor végén a visszafordulást, akkor azok, akiknek a gazdaságai a 2 százalékos hibahatárba esnek, elgondolkodhatnak, hogy a sorokat úgy alakítsák, hogy jobban alkalmazkodjanak a technológiához. E folyamat már el is kezdődött.
Az általános elképzelés az, hogy ne a munkaerőhiányt pótoljuk, mert az a munkaerő már nincs meg, ugyanakkor nem akarunk bonyolult megoldásokat vinni a szántóföldekre. Vagyis olyan technológiákat kell kifejleszteni, amelyek könnyen használhatók, anélkül hogy a munkásoknak doktori fokozattal kellene rendelkezniük, vagy a gazdálkodónak mindent meg kellene változtatnia a gazdálkodásban. A termelők, akikkel együtt dolgoznak, már nagyon várják, hogy alkalmazni tudják a robotokat és elsajátíthassák az új technológiát.
A FIRA USA-n Ingridnek lehetősége lesz arra, hogy megossza a Naïo által végzett munkát és bemutassa a technológiát. Az esemény terményspecifikus robotmegbeszélésekkel foglalkozó szekcióülésén fog beszélni, de nagyon várja, hogy átfogó képet is kapjon, hol is tart most az agrotechnikai ipar egésze.
A FIRA USA valójában arról szól, hogy összehozza az összes kulcsfontosságú érdekelt feleket, a diákoktól a termelőkig, a gyártóktól a kutatókig. Sikert csak úgy lehet elérni, ha iparágként összefognak a szereplők.
Nem valószínű, hogy sok olyan terület vagy iparág van, ahol ilyen közvetlen hatást gyakorolhatunk a mindennapi életünkre és a jövőnkre – fotó: Shutterstock
Ingrid a legjobban azt értékeli ebben az iparágban, hogy a mezőgazdasági közösség mennyire nyitott és támogató azokkal szemben, akik segíteni akarnak az ágazat fejlődésében. Úgy gondolja, ha többen megértenék, hogy az ő tevékenységük, munkájuk milyen változást hozhat, több nőt és fiatal gyermeket érdekelne ez az izgalmas agrárrobotikai terület.
Szükség van példaképekre, akik megmutatják, hogy ebben az iparágban csodálatos karrierek várhatók, és már nagyon fiatal korban el kell kezdenünk ezt az üzenetet közvetíteni. Mindennap azért kel fel az ember, mert tudja, hogy ez valamit fog változtatni. Ez az, amit ma legtöbben keresnek. Látják a kemény munkát, amit végeznek és azt, hogy ez értéket és megoldásokat teremt. Nem valószínű, hogy sok olyan terület vagy iparág van, ahol ilyen közvetlen hatást gyakorolhatunk a mindennapi életünkre és a jövőnkre.
Ha többet szeretnél megtudni a FIRA USA-ról, a kiemelt előadókról és az egyes ülésekről, látogass el a www.fira-agtech.com/event/fira-usa weboldalra.
Forrás: www.agricultural-robotics.com
